Nincs olyan hallgató, aki még ne foglalkozott volna az egyetemi tanulmányok melletti lakhatással: a kollégiumoktól kezdve az albérleteken át egészen az otthon élésig megvizsgáltuk a lehetőségeket.
Bár az ELTE BTK kampusza kifejezetten központi helyen található a belvárosban, mégis számos hallgató ingázik akár több órát is az egyetemi tanulmányai miatt – míg mások pár percen belül az egyetem épületében lehetnek. Az albérletárak az egekben vannak Budapesten, így a lakásbérlés egyre kevesebb diáknak adatik meg – ekkor lép életbe a kollégiumi opció, ha a szülőházból teljesen kizárt a bejutás. Mely kollégiumok fogadják az iskolánk hallgatóit? Mik a felvételi követelmények? Az albérletet választóknak milyen nehézségekkel kell szembenézni, és mik az otthon lakás előnyei?
Amit a kollégiumokról tudni érdemes
Az ELTE hét kollégiumot biztosít a hallgatóinak – ebbe minden kar beletartozik, és hat intézmény a hétből Budapesten található. Közel 3500 férőhellyel rendelkeznek, és általában 2-3 ágyas szobákkal fogadják a diákokat: így kis létszámban, kényelmesen együtt lehet élni.
A kollégiumi jelentkezéseket szociális alapon bírálják el – az ezen feltételeken megszerezhető pontokkal döntik el, ki jogosult arra, hogy beköltözhessen. A pályázást a Neptunon keresztül lehet leadni: az Ügyintézés menüben található Kollégiumi jelentkezés gombon keresztül. Ide a szükséges dokumentumokat kell feltölteni a kijelölt határidőn belül, sőt, még sorrendet is fel lehet állítani a kiválasztott kollégiumok között. A szerezhető pontok listája a KolHÖK oldalán található a Felvételi menüpont alatt, a Segédlet az igazolásokhoz dokumentumban.
A kollégium egyik nagy előnye, hogy az albérletekhez képest sokkal olcsóbb – havonta 15.000-20.000 forint között mozog átlagosan a költségük. A szülői házból történő kiköltözés szabadságát is megadja, és általában a kampuszhoz közel helyezkedik el. A lakók a közösség építésére és a szabadidős tevékenységekre is nagy hangsúlyt fektetnek, így kedvezményes áron lehet sportolni, társasági programokat szervezni. Hátrány viszont, hogy a szobatársakat csak ritka esetben lehet megválasztani, és több emberrel kell egy szobán és fürdőszobán osztozni – emellett a fiatalos közösség miatt zajos lehet, plusz a tárolási lehetőségek is limitáltak.
Az albérletek szélsőséges világa
Napjaink egyik legmegosztóbb témaköre a budapesti albérletárak drasztikus emelkedése: egyes felmérések szerint februárban az átlagos havi bérleti díj 251.000 forint volt a fővárosban. Bár az economx.hu beszámolója szerint 2025. márciusában csökkenés tapasztalható az átlagárakban, ennek oka az egyetemi keresztfélév indulása, és az emiatt tapasztalható januári-februári áremelkedés visszaesése.
Jobban járnának azok az egyetemisták, akik nem a szemeszter kezdete előtt keresnek albérletet? Bár egyszerű lehet levonni ezt a következtetést, a félévek kezdődése előtt sem érdemtelen lakhatás után kutatni: sokan ebben az időszakban végeznek és költöznek el az albérletekből, így jóval nagyobb kínálatot találhatunk – ellenben előfordulhat, hogy megemelt áron.
Az albérletek hirdetési platformjait illetően két nagy felületet érdemes megemlíteni: a Facebook-on számtalan csoportot találhatunk, nagy részük kifejezetten egyetemistáknak vagy pályakezdő fiataloknak hirdeti a bérleményeit. Előnye, hogy másodpercek alatt kontaktba lehet lépni a hirdetőkkel, viszont hatalmas a versengés az ilyen jellegű csoportokban, így hamar le kell csapni a megtetsző ajánlatokra. A másik platformhalmaz az ingatlanközvetítő oldalak tömkelege, ahol szintén hatalmas választék várja a keresőket – ám itt több napba is beletelhet a visszajelzési idő, ellenben hatékonyabban el lehet jutni a személyes találkozóig a hirdetővel.
„Amikor először felköltöztem Budapestre, ismerősi köteléken keresztül találtam albérletet – ami nem bizonyult a legjobb ötletnek, hiszen sokkal jobb lehetőségeket találhattam volna Facebook csoportokban, csak 19 évesen nem mertem összeköltözni idegenekkel” – nyilatkozott az albérletekkel kapcsolatos tapasztalatairól egy egykori ELTE-s hallgató, aki egy vidéki nagyvárosból származik. „Ezután csak a Covid-járványt követően jöttem vissza Budapestre, amikor már befolyásolta az árat a lakáskeresés időszaka, hiszen augusztus-szeptember környékén vettünk ki egyet – bár így is jó áron sikerült hozzájutnunk egy Facebook-csoporton keresztül, de nem volt teljesen az életstílusunkhoz passzoló az egymásba nyíló szobák miatt.”
A legegyszerűbb otthon maradni?
Sokaknak megadatik a szerencsés szituáció, amikor a szülőház megközelíthető távolságon belül helyezkedik el az egyetemhez képest, így nem kell a lakás- és kollégiumkereséssel foglalkozni. Pénzügyileg talán a legopcionálisabb megoldás, illetve kényelem szempontjából is, hiszen nem kell kompromisszumokat kötni ár-érték viszonylatban, és nem szükséges egy teljesen önellátó életmódra berendezkedni.
Azonban rengeteg fiatal felnőttkorú egyetemista elétében a felsőfokú tanulmányok megkezdésével érkezik el az a pillanat, amikor függetlenedni szeretne a szülőháztól – így a kampusz közelségét figyelmen kívül hagyva költözni szeretne. Ez a lépés mindkét fél számára nehéz lehet, de sok esetben a családdal élés nem adja meg azt a teret a hallgatóknak, amire ebben a korosztályban szükség lehet.
Ahány hallgató, annyiféle preferencia és kompromisszumkészség létezik: mindenkinek más és más jelenti a kényelmet és a hatékonyságot lakhatási szempontból. Remélem, minden kedves olvasónk megtalálja a számára legideálisabb életmódot biztosító hajlékot, és nem befolyásolják az egyetemi tanulmányait az ezekkel járó nehézségek.
Szöveg: Angyal Zsófi. Nyitókép: Unsplash