Az utóbbi években a podcastok egyre népszerűbb médiumokká váltak, különösen a fiatal egyetemisták körében. Egy friss kérdőíves kutatás során megvizsgáltuk, miért, hogyan és milyen gyakorisággal hallgatják a podcastokat az egyetemisták, valamint milyen témaköröket kedvelnek. Ráadásul azt is körbejártuk, hogy mi tesz egy podcastot igazán jóvá. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit.
Miért ilyen népszerűek a podcastok az elmúlt időszakban?
Az egyetemisták podcasthallgatási szokásai az elmúlt években jelentős változásokat mutatnak, s ezt a kutatásban résztvevők válaszai is hűen tükrözik. A megkérdezettek majdnem 60 százaléka egyértelműen több időt töltött 2024-ben podcastok hallgatásával, mint a korábbi években, ebből 20 százalék hatványozottan többet, mint régebben; 24 százalékuk pedig változatlan gyakorisággal fogyasztja ezt a fajta tartalmat, mint 2023-ban. Mindennek számtalan magyarázata akad, például a technológiai fejlődés: a streaming platformok elérhetősége és az okostelefonok széleskörű használata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a podcastok könnyen hozzáférhetők legyenek mindenki számára. Többen említették, hogy ebben az évben lett Spotify előfizetésük, hogy a műfaj növekvő népszerűsége miatt egyre több olyan műsort találnak, amely egyezik az érdeklődési köreikkel, s amelyek részei lettek a hallgatók mindennapi rutinjának.
A podcastok változatos hosszúságuknak köszönhetően könnyen összeegyeztethetők a hallgatók időbeosztásával. Egyik válaszadónk így fogalmazott: “kényelmes alternatíva, ha valakinek nincs ideje olvasni.” Rugalmas formátumuk tökéletesen illeszkedik a modern életstílushoz: egyszerre informálhatnak és szórakoztathatnak, miközben a hallgatók egyéb tevékenységekkel foglalkoznak, hiszen “a multitasking egyre inkább a napjaink részét képezi.”
A felmérés szerint az egyetemi és a magánéleti változások sokak számára lehetővé tették a gyakoribb fogyasztást, egyesek viszont éppen arról számoltak be, hogy kevesebb időt tudnak podcastokra fordítani az egyetemi követelmények vagy munkahelyi elfoglaltság miatt. Ez azt jelzi, hogy az időgazdálkodás kulcsfontosságú a podcasthallgatási szokások alakulásában, fenntartásában. Mivel nem igényelnek vizualitást, jóval olcsóbban, egyszerűbben létrehozhatók profi stúdió és eszközök nélkül, ezáltal egyre több embernek nyílik lehetősége belevágni saját műsor gyártásába; ezzel még inkább felgyorsítva a népszerűsödési folyamatot.
Sokkal emberközelibbnek hatnak, mint egy rádiós vagy TV műsor, mivel szinte bárki képes egy podcastot megcsinálni, akinek van egy mikronfonja.
Milyen gyakran kattintunk a lejátszás gombra?
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek döntő többsége (80 százalék) rendszeresen hallgat podcastokat: a válaszolók legnépesebb csoportja heti többször is időt szán erre (38 százalék), míg a második leggyakoribb válasz a havonta többszöri hallgatás volt (33 százalék). Néhány válaszadó akár napi szinten fogyaszt effajta műsorokat, ami azt mutatja, hogy ez a médium szerves részévé vált a fiatalok mindennapjainak; ám olyanok is akadnak, akik kifejezetten ritkán – havi egy, vagy még kevesebb alkalommal – választják a szórakozásnak ezt a formáját. Természetesen tagadó válaszok is érkeztek, bár nem olyan nagy számban: a hallgatók 20 százalékát inkább másféle audiotartalmak, digitális műsorok vonzzák.
A gyakoriság mellett meghatározó szempont az adott műsor hosszúsága. A hallgatók többsége (57 százalék) a 30-60 perces podcastokat preferálja; ez az időtartam optimális egy-egy téma alapos kifejtéséhez, miközben megőrzi a hallgató figyelmét. Az ennél rövidebb (15-30 perces) vagy hosszabb, 60 perc feletti podcastokat jóval kevesebben hallgatják, valószínűleg időgazdálkodási okokból.
Miért szeretjük a podcastokat? Akik nem, miért nem?
A felmérés alapján a podcastok legegyértelműbb előnye, hogy újabb és újabb hasznos információkkal szolgálnak hallgatóik számára; ezt a megkérdezettek 70 százaléka jelölte válaszként. Sok hallgató szerint a podcastok kitűnő időtöltésre adnak lehetőséget, különösen utazás vagy pihenés közben (62 százalék). További pozitív tulajdonságaik közé tartozik, hogy szórakoztató, humoros tartalmakat hallgathatunk, amelyek kellemes kikapcsolódást biztosítanak számunkra (52 százalék), illetve mélyebb megértést, inspirációt nyújtanak egy-egy adott témában (43 százalék). A hallgatók egyharmada ezenkívül egyfajta alapzajként, háttérzene helyett is szívesen alkalmazza a podcast műsorokat.
Azok között, akik nem élnek a podcastok adta lehetőségekkel, a leggyakoribb indok az érdeklődés hiánya (60 százalék), illetve az időhiány (40 százalék) volt. Volt, aki nem foglalkozott azzal, hogy efféle tartalmakat keressen a saját ízlése szerint, másokat pedig egyszerűen nem köt le ez a műfaj. Egy válaszadónk így fogalmazott:
Inkább szeretem a végső szűrletét értelmezni, elemezni egy-egy diskurzusnak, mert unalmasnak érzem, ha egy több órán át tartó beszélgetést végig kell hallgatnom.
Kedvenc témáink
A válaszadók igen széles érdeklődési körről tettek tanúbizonyságot. A legkedveltebb témakörök versenyében szinte döntetlen eredmény keletkezett: az egyetemisták 71 százaléka jelölte be, hogy társadalmi, kulturális témájú műsorokat hallgat, míg a szórakoztató tartalmak 67 százalékuk szavazatát nyerték el. A harmadik helyezett az oktatás, ismeretterjesztés lett; további népszerű témák az üzlet, a karrierfejlesztés, az egészség és életmód, illetve a spiritualitás, hitélet.
E témakörök választéka arra utal, hogy a podcastokat nem csupán kikapcsolódásként használjuk, hanem személyes fejlődésünk egyik eszközeként is megállják a helyüket. Az új podcastok felfedezése főként a közösségi média és a podcast platformok algoritmusainak köszönhető (71 százalék). A közösségi médián látott ajánlók és reklámok jelentős szerepet játszanak a tartalmak népszerűségében, de sokan ismerősöktől, barátoktól hallanak új műsorokról, vagy egyszerűen véletlenül akadnak rá érdekes adásokra.
Mitől lesz jó egy podcast?
A kutatás rámutatott, hogy két kulcsfontosságú szempont van, amely megfogja az egyetemistákat: 91 százalékuk említette a hiteles, szimpatikus műsorvezetőket, akiknek személyisége nagyban hozzájárul a hallgatói élményhez, 86 százalékuk pedig kiemelte az érdekfeszítő témát, amely miatt újra és újra visszatérnek bizonyos műsorokhoz. Emellett rendkívül fontos a jó minőségű hangfelvétel (57 százalék), hiszen a rossz hangzás elképesztően zavaró tud lenni, az aktuális, releváns témák feldolgozása pedig kreatív, humoros megközelítéssel ajánlott (52 százalék), amennyiben biztosítani akarjuk műsorunk sikerét a fiatalok között. A változatos és kreatív tartalom tovább növeli a podcastok vonzerejét, mivel ezek képesek fenntartani az érdeklődést és meglepni a közönséget. Ezen tényezők együttesen határozzák meg, hogy egy podcast mennyire tudja lekötni a hallgatók figyelmét és elnyerni a tetszésüket.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a podcastok nemcsak egy újabb szórakoztató formátumot jelentenek, hanem immáron az egyetemisták életének szerves részévé váltak. Rugalmasságuk, sokszínűségük és elérhetőségük révén jelentős szerepet töltenek be a fiatal generáció mindennapjaiban.
Szöveg: Rácz Dorottya. Nyitókép: Pixabay