Ismerjétek meg korábbi hallgatóink munkáit! ELTE Médiások az újságírásról a Médiakutatóban

Az ELTE Médiás hallgatók újságírásról szóló tanulmányainak megjelenése közötti évtizedes különbségek teszik igazán érdekessé ezt az cikkösszeállítást. Az egyik még a blogok, a másik az algoritmusok, a harmadik pedig már a közösségi média újságírásra, illetve újságírói szerepfelfogásra gyakorolt hatását vizsgálja, míg az utolsó a digitalizáció nyomtatott sajtóban okozott változásairól számol be. A Médiakutató honlapjáról szedtük össze volt hallgatóink tanulmányait.

Barta Judit

„Ha nem megy ellenük, csináld velük!” [2007 ősz]

A digitális forradalom második korszaka a felhasználók által generált tartalmak robbanásszerű növekedését hozta magával. A tanulmány két kérdéskörre keresi a választ. Egyrészt arra, hogy a civil újságírásnak a média fősodra által való asszimilálása, illetve a blog formátum adaptálása miként befolyásolja a hivatásos újságíróknak a szakmájukról, a szakmai legitimitásukról, a hitelességükről és a nyilvánossággal szembeni felelősségükről alkotott képét. Másrészt arra, hogy a blog mint önkifejező médium közösségépítő, civil szférát erősítő szerepe érvényesülhet-e akkor, ha az intézményesített média üzleti érdekeltségébe vonja azt.

Az algoritmusok mint hibridek hatása az online újságírásra [2015 tél]

E tanulmány Bruno Latour nyomán az algoritmust, a webes tartalomfolyam egyik alappillérét mint hibridet értelmezi. Ennek fényében tekinti át, hogy milyen gyakorlati példák vannak az algoritmus online újságírói alkalmazására, illetve hogy az (angolszász) újságírást elemző kutatók milyen szociomateriális értelmezéseit adják az algoritmusnak és hol jelölik ki annak szerepét az online újságíró eszköztárában, szakmai identitásában, valamint nyilvánosság-felfogásában. Úgy érvel, hogy az algoritmusok jelenleg alapvetően háromféle módon kapcsolódnak az újságíráshoz: az első az automatizált hírgyártás, a második a közösségi platformokon történő hírközlés, a harmadik pedig az oknyomozó adatújságírás.

A magyar újságírók gyakorlatai a közösségi médiában [2018 nyár]

Az alábbi cikk fő kutatási kérdése, hogy a magyar online újságírókultúra mely jegyei okozzák azt, hogy a hazai újságírók a közösségi platformokon nem élnek a participativitás olyan eszközeivel, mint a beszélgetésfacilitálás vagy a felhasználókkal való kollaboratív hírgyártás. Az angolszász újságírók praxisát nagymértékben áthatotta a technológiai know-how és így a digitális kultúrát jellemző transzparencia és participativitás, ám a magyar online újságírószakma a digitális kultúra e jegyeit kevésbé olvasztotta magába. A dolgozat ennek az adaptálásbeli eltérésnek az okait vizsgálja.

Dull Szabolcs

Az elnök emberei – munka közben (társszerző: Wild Judit) [2008 tél]

Az írás központjában az a kérdés áll, miként hat a public journalism és a közönség professzionális újságírásba való kisebb-nagyobb mértékű bevonódásának folyamata a saját és a közönségnek tulajdonított újságírói szerepfelfogásra. Ennek megválaszolásához a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány kvalitatív kutatását használja fel, amely a különféle újságírói információszerzési módszerek elfogadottságára, a preferált újságírói funkciókra, szerepfelfogásokra és a vélt közönség újságírói szereppercepcióira koncentrál. A szervezet által megkeresett médiumok főszerkesztőinek válaszaiból kiderült: az amerikai kollégákhoz hasonlóan itthon is a leginkább elfogadott újságírói információszerzési módszer az informátorra gyakorolt nyomás, ám tőlük némileg eltérően hazánkban valamivel elfogadottabbak a megtévesztésen alapuló módszerek. Mindemellett a tengerentúli kollégákhoz többé-kevésbé hasonlóan gondolkodnak a magyar főszerkesztők az újságírói funkciókról, ám abban már komoly különbségek vannak, hogy a szakma vezetői mit gondolnak arról: mennyire fontos olvasóiknak az, amit a maguk számára annak tartanak. 

Velics Gabriella

Újságok, újságírók és olvasók: átmenet a famentes jövőbe [2009 tél]  

A tanulmány a digitalizáció nyomtatott sajtóra gyakorolt hatásaira koncentrál. Áttekinti a hagyományos nyomtatott sajtó próbálkozásait, amelyekkel az olvasószám csökkenését próbálta ellensúlyozni, beszámol a digitális korszak olvasói nemzedékváltásáról, a legújabb technológiákról, trendekről. Megállapítja, hogy a nyomtatott sajtó online felületen egyre több játékteret nyit a felhasználók számára, hogy bekapcsolódhassanak az újságkészítés mindennapi folyamatába, hogy az olvasó és az újságíró közötti távoli viszony mindinkább partneri kapcsolattá váljon. A tanulmány tartalmaz egy kutatást arról is, hogy mit várnak a magyar fiatalok a napilapok elektronikus változataitól.

Szöveg és nyitókép: Antal Lilla