Talán mi, „Z generációsok” még tudjuk milyen, amikor gyerekként, nyáron bekapcsoltuk a TV-t, és a VIVA-n órákon át videóklipeket néztünk a legkülönbözőbb előadóktól. Ma már inkább a YouTube-on találkozhatunk zenék klipjeivel, de még mindig töretlen a népszerűségük. De mik a szakma nehézségei és gyönyörei? Mi az, amit nem vesz észre az, aki nincsen benne? Bathó Gergő gyártásvezető és casting felelőssel beszélgettünk, aki többek között Azahriah, Desh, vagy Pogány Induló klipjeihez adta már a nevét.
Szerintem tegyük az elején tisztába: mit is dolgozol te most pontosan?
A fő profilom videóklipes gyártásvezető, casting-os, de minden egyéb kis munkát is végzek a videóklip gyártáson belül.
A gyártásvezető nem egyenlő a rendezővel, igaz?
Nem igazán, a gyártásvezető felel kvázi minden megszervezéséért. A rendező inkább a kreativitásért, a történetért felel.
Gyártásvezető feladata minden más, a fuvaroktól elkezdve a catering-ig, hogy mindenki tudja, mikor hol kell lennie. Gyakorlatilag, mint egy főszervező van jelen.
Ha úgy nézzük, a rendező fölött állsz?
Inkább mellette, de persze, néha fölötte is, mert a rendező sokszor kicsit „művészlélek”. Ha 5-ig van idő felvenni valamit, és ő 5 előtt két perccel fel akar még venni valamit, azt kell neki mondani, hogy nem.
Hogyan csöppentél ebbe bele?
Ez egy vicces történet. Az egyik előadó, akinek hallgattam a zenéit, GNOV, kirakta insta sztoriba, hogy kutyaugató versenyt tartanak Discord-on, én pedig ezt megnyertem. Így ismertem őt, és a mostani lakótársamat, Ballagó Dánielt, vele együtt kezdtük ezt az egész klipezést. Dani előtte „vizuálozgatott”, ma pedig már a Dracula Collective-nél dolgozik. Aztán GNOV megkérdezte, hogy van-e kedvem segíteni az új videóklipjében, én pedig igent mondtam. Volt utána egy meeting, amiben ő, Dani és én voltunk, ott pedig megbeszéltük, hogy akkor most én leszek a gyártásvezető. Nyilván akkor még nem volt olyan profi színvonalú ez az egész, de ebből indult minden.
Kiskorodban is ezzel akartál foglalkozni?
Abszolút nem, én sportkommentátor akartam lenni.
Meddig tart egy forgatási napod?
Ez projekttől függ. Egy nap alatt is le lehet hozni, de vannak olyan klipek, amiken két napon át dolgozunk. Nyilván a büdzsétől is függ. Ha van arra pénz, hogy két napra kibéreljünk egy helyszínt, sokszor ott is tudunk aludni, az kicsit olyan hangulatú, mint egy sulis tábor. A legutóbbi projekt, amiben dolgoztam, az EGY/KETTŐ Pogány Indolóval, az egy elég hosszú volt, ott is két teljes napot dolgoztam, a többiek pedig még két napot maradtak.
Ilyenkor össze vagytok zárva az előadókkal?
Persze, együtt ebédelünk sokszor. Az előadók nagy része, akikkel együtt dolgozom, nagyon rendes a közönségével. Pogány például, amikor Csepelen forgattunk, meghívta mind a 25 statisztát, aki éppen ott volt, de Azahriah is szokott beszélgetni, képet csinálni mindenkivel, aki szeretne. Az újvonalas előadók nagyon közvetlenek, szeretnek vegyülni. Velünk, a stábbal is folyamatos kommunikációban vannak, és mindig van egy-két jó szavuk a munkánkhoz.
A rendező szokott hívni téged, vagy a producer?
Producer nincs nagyon. Ez inkább úgy szokott működni, hogy az előadó megkeresi a rendezőt, aki kerít maga mellé egy csapatot. Nyilván erre vannak gyártócégek, ami talán egy egyszerűbb módszer, mert van egy konkrét stábjuk. Abban a világban, ahol én mozgok, egyesével szedik össze a stábot.
A casting része a munkádnak csak a statisztákra vonatkozik, igaz?
Általában tömegstatisztákkal dolgozom. A legtöbb 180 volt, az elég soknak számít. De kisebb forgatásokban is részt veszek, ahova például 5-10 ember is elég, szóval tényleg változó nagyságú embertömegekről beszélünk.
Ez külső szemlélőként egyszerűnek is tűnhet.
Ennek is vannak stresszes részei. Persze, az elején volt a legnehezebb, ott az előadók kapcsolataira kellett támaszkodni, hogy meglegyenek az emberek, aztán projektről projektre nőtt azoknak a száma, akik visszajeleztek, hogy jönnének még. Van egy 120 fős Facebook csoportom, onnan szoktam még válogatni. Ez egy keresgélős meló, a legnehezebb része az volt, hogy kitaláljam, ennek mi a menete.
Nem ismerek mást, aki azzal foglalkozik, hogy nagy tömegeket szed össze a semmiből. Ennek meg kellett találnom a módját, így jött a Facebook csoport.
Hogyan tudsz egy hosszú forgatási napon motiváltan tartani egy ekkora tömeget?
Ez kétkomponensű dolog szerintem. Az elején a jég megtörésén kell dolgoznom. Persze, aki társsal érkezik, vagy volt már ilyenen korábban, tudja, hogy működik az egész, el fogja engedni magát, de van, aki újként érkezik. Ha az első 15-20 percben nem ülök oda beszélgetni melléjük, nem fogják jól érezni magukat egy ismeretlen közegben, nem lesz jó az egész. Szerintem elég közvetlen és nyitott vagyok ahhoz, hogy érzékeljem, amikor feszültség van. Amúgy jó kis sztori, hogy az egyik forgatáson volt egy srác és egy lány, akik egyedül érkeztek, és láttam, fel kell törni a jeget náluk kicsit. Beszélgettem velük, aztán a következő forgatásra már egy párként érkeztek, összejöttek. Ezt a legjobban úgy lehet csinálni, ha egy közösséget alakítasz ki, szinte, mint egy tartalomgyártó. Az elejétől próbáltam hangsúlyozni nekik a közvetlen viszonyt, és hogy ne féljenek mondani, ha nem jó valami. Szeretném, hogy mindenki őszinte legyen velem.
Nekem minden forgatás olyan, mintha egy külön világban lennék. Ha ott vagyok egy adott forgatási napon, nekem az a világ létezik, a külvilág pedig kicsit megszűnik. Szeretem, mert ez kiránt a hétköznapokból.
De azért el szoktál fáradni benne gondolom.
Hát utána aludni kell egy nagyot. Észnél kell lenni, mentálisan folyamatosan ott kell lenni, fejben tartani, mi hol legyen, kinek hol kell lenni, a csúszásokat kezelni.
Ezt suli mellett hogy lehet csinálni?
Kevés alvással. Szerencsére már nem kell annyit bejárnom egyetemre, az első félév volt húzós.
Tudtál barátokat szerezni a forgatásokon?
Persze, ha most Danit nem számítjuk, rengeteg statisztával tartom a kapcsolatot. A klipes stáb világa kicsit más, azt talán a zenészkörökhöz tudnám hasonlítani, mert elég labilis, sok érdekkapcsolat van, de ez egy ilyen közeg. De nyilván nem csak ilyen emberek vannak, rengeteg jóarc embert ismertem meg. Lil Frakk is egy tök jó forma, ő is nagyon közvetlen, vele például minden héten együtt focizunk.
Volt már konfliktus forgatáson?
Persze. Sok konfliktusforrás van, a legfőbb, hogy ezt jól kezeljük. Például megint elővéve a gyártásvezető-rendező témát, ha valamit időben be kell tartani, de a rendező nem akarja, el kell dönteni mi legyen. Nyilván, mindenki a saját érdekét akarja képviselni, de ha empátiával állunk hozzá a dologhoz, ezek elsimíthatóak. A „pénzezés” még érzékeny téma, ott az őszinteség hiánya az, ami problémát szokott okozni.
Ez azért stresszes nem?
Persze, múltkor például eltört két fénycső, ami 240 ezer forintba került. Ez nem volt kellemes annál a 300 ezer forintos projektnél.
Hogy oldottátok meg?
A rendező kifizette, mi pedig kvázi ingyen dolgoztunk. Ezeket bele kell kalkulálni, főleg kisebb előadóknál, akiknek nincs akkora büdzséje.
Kivel dolgoznál szívesebben? Egy nagyobb előadóval, akinek nagy büdzséje van, vagy egy kisebbel, akivel jobb, családiasabb hangulatú a forgatás?
Kisebb előadóknál az a jó, hogy jobban simulnak, mert kevesebb a büdzsé, nem álmodnak lehetetlent. A nagyobbaknál pedig persze az a jó, hogy minden nagy, minden szép, a forgatás egy nagy esemény. Az a jó bennük, hogy ők is ugyanúgy állnak hozzá, mint a kisebb előadók, nagyon közvetlenek és alázatosak.
Kivel dolgoznál együtt szívesen, akivel eddig még nem?
Beton.Hofival szívesen dolgoznék, bár ő szinte mindig a Miki357 nevű rendezővel dolgozik, esetleg még Krúbival.
Olyanokkal dolgoztál, akiket nem hallgatsz?
Kisebb projekteknél előfordult. Ott az a különbség, hogy a zenével nincs kapcsolódásom, de emberileg keresem, mik a közös pontok. Ehhez jó kommunikációs skill-ek kellenek, meg kell találni azokat az értékrendeket, víziókat, amikkel rendelkeznek, még ha nem is akarod annyira. De ez a munka része.
Mondtad, hogy a rendezők kreatív, elvont arcok. Neked marad valami, amiben kiélheted a kreativitásodat?
Valóban, nagyrészt elveszi a kreatív részét a rendező, cserébe viszont nagyon nyitottak, volt pár ötletem, amit felhasználtak már, akár helyszíni, akár történeti ötletet. Ehhez kicsit a rendezőhöz is alkalmazkodni kell, meg nyilván a projekthez is. Egy klip úgy épül fel, mint egy kisfilm. Ha bele lehet illeszteni a kontextusba, nem szokott akadálya lenni. Casting-osként nincs nagy kreatív beleszólásom, gyártásvezetőként max. annyi, hogy a rendezők szeretnek nagyot álmodni, azt lejjebb kell csavarni a realitás talajára.
Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?
Vagy a legfrissebb, EGY/KETTŐ-t, mondanám, vagy a Hundred Sins – Tisza klipet. Ott gyártásvezetőként voltam jelen, nagy nap volt. Nagyon jól ment le a forgatás, mindenki jól érezte magát.
Mivel méred a sikerességét a munkádnak? Az számít neked, hogy mindenki jól érezze magát, vagy a milliós nézettség?
Elsősorban a stáb visszajelzése számít nekem. Ha a statiszták visszajeleznek utána, az is nagyon jól szokott esni. Számokra nem szoktam támaszkodni, mert nagyon sok mindentől függ.
Nyilván jó érzés, ha 20 millióan látnak egy klipet, amiben dolgoztam, de talán jobban épít, ha az emberek visszajelzését követem.
Mi a jövője ennek a szakmának?
Jó kérdés, főleg, ha most azt nézzük, hogy egy AI programmal 15 perc megcsinálni egy klipet. Még nem hiszem azért, hogy egy 2-3 éves távlatban veszélyben lenne a kreatív szakemberek munkája. Az, hogy most hosszútávon mi lesz, jó kérdés. Benne van, hogy prompt-írók lesznek a reklámosok meg a klipesek, de ez egy olyan érzelmileg erős szakma, hogy az emberek ki fognak állni a művészetért, az alkotásért.
Melyik fajta klipeket szereted jobban, amik történetet mesélnek el, vagy vibe-ot adnak át?
Szerintem szebbek azok, amik történetet mesélnek el, viszont annyiszor több munka is. Ez sokszor nem éri meg, főleg, hogy manapság az emberek nem klipel hallgatnak zenét. Ahhoz nagyon jónak kell lennie, hogy megmaradjon az emberek fejében. Szerintem megéri ez a meló, én szeretnék olyan munkát kiadni, amin látszódik, hogy igényes, látszik, hogy mindennek megvan a saját helye. Az „image” klipek forgatásán cserébe talán jobb a hangulat, nem olyan kötött, nem vészes, ha kiesik egy jelenet.
Szerinted egy objektíve rossz számot jobbá tud tenni egy ütős klip?
Jobbá tud, de számokban nem fog megmutatkozni. Ha a világ legjobb klipjét rakod egy nem olyan jó zenéhez, nem fog nagyobb figyelmet kapni.
És fordítva? Jó számhoz pocsék videóklip?
Akár. De itt is fontos, miben mérjük. Vannak olyan klipek, amik nagy előadóktól vannak, és látszik, hogy nem gondolták túl a dolgot a klipel, de amik ekkora számot generálnak, tökmindegy. Az emberek nagy része nem veszi észre, ha közepes, vagy rossz egy klip, ellenben, ha nagyon jó, azt igen. Nem lenne rossz, ha kultúrareformba csapna át az egész, sok az újhullámos előadó, akikkel talán az igényesség felé lehet terelni ezt az egészet. De a mai világban ez nem egyszerű. A promózás, marketing rengeteget számít.
Volt már, hogy úgy dolgoztál egy szám klipjén, hogy közben arra gondoltál, hogy nem jó ez a szám?
Persze, többször is. Nyilván ezt el lehet mondani az előadónak, ha rákérdez, és olyan viszonyban vagytok. Magamtól persze nem fogom mondani, nem veszem el a kedvét fölöslegesen az előadónak.
Te most mit tanulsz pontosan az egyetemen?
Kommunikáció- és Médiatudományt tanulok, de nem az ELTE-n.
Segített valamiben ez a karrieredben?
A média része egész sokat, nem is akár a tananyag, inkább az oktatók, sok inspiráló tanárom van.
De egyetem nélkül is „be lehet jutni”, igaz?
Persze, Dani az élő példa rá, aki érettségi után meg is érkezett, ma pedig Magyarország egyik vezető videóklip-készítője. Inkább arra van szükség itt, hogy konzisztensen csináljunk valamit, és hogy foglalkozz vele eleget. Itt az internet, bármit meg lehet tanulni, nyilván jó forrásokból.
Van előtted karrierút?
Ezt a casting-os munkát mindenképpen szeretném folytatni, fejleszteni, több embernek dolgozni. Kicsit más irányba is elnéznék, mint a videóklipek, szívesen kipróbálnám magam reklámfilmekben is. Ott azért sokkal nagyobb a büdzsé, hiszen cégek finanszírozzák, nem előadók.
Te igazából egyszerre vagy rendezvényszervező, marketinges, filmrendező, és HR-es. Nem érzed, hogy több szakmát csinálsz egyszerre?
De, főleg, ha visszatekintek, mit csináltam az elején, mint PA (personal assistant). Voltak napok, amikor egész nap a füstgépet nyomogattam, vagy a lámpát tartottam az esőben. Én úgy vagyok vele, hogy nem baj, hogy mindenben benne vagyok és hogy összemosódnak a dolgok. Szerintem, minél több dolgot szívok magamba, mint gyártásvezető, annál jobb. Az, hogy valaki sok mindenbe belekóstol, egy teljesen jó szitu, nekem komfortos.
Nem félsz a kiégéstől?
Már nem. Volt tavaly olyan időszakom, ami rosszabb volt, ott heti háromszor voltam fenn 30 órákat, ami nem volt egészséges. Májusban volt egy fordulópontom, amikor nagyon durván kimerültem. Ott jöttem rá, hogy ezt így nem lehet csinálni.
Ez nem egy 9to5 életmód.
Hát nem, de nem is érzem azt, hogy én valaha szeretnék egy „normális” életstílust. Nyilván, jó, ha van rendszer az életedben, én is úgy működök a legjobban, de én jobban félek a „LinkedIn-mókuskeréktől”, mint hogy ebben a szakmában kiégjek.
Van olyan előadó, akivel nem dolgoznál együtt szívesen újra?
Nem fogok nevet mondani, de volt, aki nagyon bunkó volt a modell-lányokkal, akikkel dolgoztunk a projekten. A modellek amúgy nincsenek képviselve egyáltalán ebben a szakmában, sokszor nagyon kevés túlórapénzekért vannak „fogva tartva” klipeken. Teljesen ki vannak szolgáltatva. Meg is lepődtek, amikor kiálltunk mellettük az említett előadóval szemben.
Mit üzennél annak, aki azt akarja csinálni, amit te? Hogyan tud belekezdeni?
Szerintem, ha valaki el szeretné kezdeni, járjon forgatásokra, vagy menjen olyan eseményekre, ahol találkozhat ilyen emberekkel, ilyen például a Klipszemle. De sok olyan koncert van, ahol bele lehet futni ilyen arcokba.
Gyártásvezetőként nehéz kezdeni, nem lehet egyedül. A legjobb, ha összeverődsz emberekkel, alakíts ki magad mellé egy stabil stábot, akivel kisebb munkákat csinálsz, kis előadóknak. Proaktívnak kell lenni, sokat írogatni embereknek.
Ha kis stáb vagytok, kis előadókat kell keresni, sokszor ingyen dolgozni. Aztán ha igazán jól csinálod, felfigyelnek majd nagyobb arcok, ez egy hógolyó effektus tud lenni. Operatőrként egyszerűbb talán bejutni, de itt is az számít, kikkel találkozol, miket tanulsz a gyakorlatban, mennyit kérdezel, stb. Ha minden nap foglalkozol vele egy kicsit, megnézel egy YouTube videót, hogy mi hogyan működik a szakmában, előrébb leszel.
Az interjút Rácz Benedek, alapszakos hallgatónk készítette.