Tévésorozat-kutatás

Az ELTE Média Tanszéken a 2016-2017- es tanévben indult el szemináriumi keretek között a sorozatkutatás, az Invitel Zrt. támogatásával. Az ötletet a populáris kultúra kutatásának egyik alapfelvetése adta, hogy tudniillik, amikor egy műfaj (médiaszöveg, termék, stb.) kiugróan népszerűvé válik, annak mélyebb társadalmi okai lehetnek, kutatásával pedig a társadalomra, vagy egyes elemeire nézve nagyobb összefüggéseket lehet felfejteni.

Magyarországon eddig még nem volt olyan átfogó, akadémiai alapkutatás, amely kifejezetten a sorozatműfajra
koncentrált volna, így a téma újszerűsége is nagy vonzerővel bír.  Az alapkutatás felelőse Dr. Hermann Veronika, a tanszék adjunktusa.

Mit tudhatunk meg a tévésorozatokból?

A médiapiaci és médiafogyasztási szokások megváltozásával úgy tűnik, hogy a 2010-es évek legnépszerűbb elbeszélő műfaja a sorozat lett. A korábban is népszerű formátum a televízió médiumából kikerült az online térbe is, ezzel még nagyobb közönséget és még több gyártót bevonva a folyamatba. A sorozatműfaj mai népszerűségének nem csupán a televízió médiumának átalakulása az oka, hanem a különféle új platformok és eszközök bevonódása a gyártásba, a forgalmazásba és a sugárzásba.

Napjaink sorozatfogyasztási szokásainak megértéséhez a kulcs a kortárs médiatechnológiai környezet megértése. Ez azonban nem képzelhető el a történeti tudás és áttekintés nélkül, vagyis anélkül, hogy ismernénk a sorozat
műfajának, a televízió technológiájának és a gyártói-forgalmazó oldalnak (hálózatok, csatornák, elosztási és előfizetési rendszerek) történetét.

Tanszéki sorozatkutatás

2016-tól kutatószemináriumokon belül, a hallgatókkal közösen dolgozva sikerült kijelölni azokat a területeket, amelyek a leginkább kínálják fel magukat az első és evidens szöveg- és tartalomelemzési szempontoknak, és ezeket a területeket sikerült előzetesen feltéképezni, megismerni, sorozatokat és elemzési szempontokat hozzájuk
rendelni. Reméljük, hogy a következő félévekben, immáron az új kutatási és előállítási tervekkel együtt sikerül létrehozni egy átfogó tudományos portfóliót magyar nyelven arról a műfajról, amely a 21. századi nyugati tömegkultúra legfontosabb elbeszélési formájává vált.

A tévésorozat-kutatással kapcsolatos kurzusokra szükséges bibliográfia ezen a Google Drive linken érhető el.

Néhány példa az eddig elkészített szövegekből, kidolgozott témákból:

  • Autentitcitás és kortárs politikai jelenségek a Kártyavár című sorozatban
  • Zene és sorozatok, zenés sorozatok
  • Az antihős karakter evolúciója (Kártyavár, Az ifjú pápa, Westworld, The Crown)
  • Technológiai fejlődés és disztópia a Black Mirror című antológia-sorozatban
  • A határ mint a kulturális különbségek metaforája A híd című sorozat svéd-dán, amerikai-mexikói és angol-francia változataiban
  • A sorozat-formátum és a folytatásosság előzményei a 19. századi folytatásos regényekben
  • A filozófiai háttér és a karakterek elemzése a True Detective című sorozat első évadában
  • Twin Peaks és True Detective: kisvárosi rituális gyilkosságok bemutatása és a két sorozat összehasonlító elemzése
  • A titok, az internetes zaklatás és a tinédzserkori mentális problémák ábrázolása a 13 Reasons Why című sorozatban
  • A 13 Reasons Why című sorozat mint adaptáció
  • A válás ábrázolása a Válótársak című sorozatban
  • Női szuperhősök, női rendezők, női közönség?
  • A transzetnikai örökbefogadás ábrázolása a Rólunk szól című sorozatban
  • Szokatlan családi vállalkozások: az Aranyélet és a Totál szívás összehasonlítása
  • A rendszerváltás utáni Magyarország egyidejű és utóidejű ábrázolása a Szomszédokban és az Aranyéletben
  • A családon belüli erőszak ábrázolása a Hatalmas kis hazugságok című sorozatban

(Fotó: JD Hancock)