Az egyetemi tanulmányok mellett nehéz lehet megtalálni a megfelelő diákmunkát, ám nem lehetetlen. Az alábbi cikkben csokorba szedtünk néhány olyan tudnivalót, melyek megkönnyíthetik a kiigazodást a munkakeresésben.
Bár az egyetemi tanulmányok hajlamosak a hallgatók idejének oroszlánrészét lekötni, mégis érdemes lehet a sűrű heti beosztásba néhány munkaórát is beiktatni. Legyen szó alkalmi munkáról, éttermi kisegítésről, irodai pozícióról vagy gyakornoki állásról, minden megszerzett tapasztalat hozzájárulhat a személyes fejlődéshez – és persze, az önéletrajzban is jól mutat. De milyen lehetőségek vannak? Hol érdemes keresni? Hogyan lehetünk a befutók a betölteni kívánt pozícióra?
A kézenfekvő munkatípus
Nem mindegy, hogy egy naptárba milyen munkatípus végzése fér bele – számos szempont közrejátszhat abban, hogy mi lehet az ideális munka egy hallgatónak. A legrugalmasabb munkavégzést talán az éttermi, gyorséttermi pozíciók biztosítják: sok helyen kora reggeltől késő estig biztosítottak a műszakok, így könnyen illeszthetőek egy egyetemi órarend mellé. Természetesen egy vendéglátós pozíciónál fel kell készülni a napi lépésszám kimaxolására: folyamatos pörgésre, talpon létre lehet számítani. Ám az idegennyelv-tudás kamatoztatására tökéletes munkakör, hiszen a belvárosi éttermekben számos turista megfordul.
A kereskedelmi munka valamennyire rugalmas, gyakran vannak heti beosztások, így könnyebb hirtelen variálni – ám hosszútávon emiatt nehezebb tervezni vele. Fizikálisan jobban kifáraszt, de mentálisan nem merül ki annyira az ember, mint egy irodai munkánál. Az, hogy melyik a kézenfekvőbb, az adott személytől függ”
– nyilatkozta egy szabadbölcsész szakos hallgató, aki a diákmunkáknak már több válfaját is kipróbálta. A ruhabolti pozíciókra inkább az alkalmi munkavégzés jellemző: számos diákszövetkezet rendelkezik saját felülettel, ahol az üres műszakokat hirdetik a tagoknak. Erre nem feltétlen lehet alapozni, hiszen sokszor a szerencsén múlik, hogy sikerül-e a megfelelő beosztást elcsípni – ellenben nem olyan kötött, mint egy éttermi kisegítői pozíció, ahol az elvárt heti óraszámot teljesíteni kell.
Az irodai, gyakornoki pozíciók különösen népszerűek a hallgatók körében: itt lehet igazán belekóstolni a white-collar világába, a multicégektől kezdve a kisebb irodákon át sokféle pozíciót lehet találni. A versengés hatalmas ezekre a hirdetésekre, számos helyen egy konkrét szakról keresnek hallgatókat, vagy tapasztalat is szükséges hozzájuk – ám teljesen kezdő hallgatóknak is kínálkoznak lehetőségek. „Az irodai munkák olyan szempontból rugalmasabbak, hogy ha véletlen reggel kilenc óra helyett csak tízre érek be, tudok egy órát tovább maradni – míg a bolti munkáknál sokkal nehezebb kivitelezni a hirtelen csúsztatásokat. Ellenben olyan szempontból kötöttebb az irodai munka, hogy itt este tíz órakor nem tudok bemenni – a boltoknál és az éttermeknél nagyobb az az idősáv, ahol van lehetőség műszakot vállalni. Sokáig dolgoztam olyan helyen, ahol éjszakai műszakban dolgoztam: nem szóltak közbe a tanulmányaim, és a fizetés is magasabb volt a pótlékok miatt” – árulta el egy harmadéves, médiaszakos hallgató, szintén sokrétű tapasztalattal a háta mögött.
Hol érdemes munkát keresni?
A diákmunkák legfőbb hirdetési felületei a diákszövetkezetek oldalai: mint (a teljesség igénye nélkül) az EuDiákok, a Multi Job, a Mind-Diák Szövetkezet, az Y Diákszövetkezet, a Quantum Diákszövetkezet vagy a Meló-Diák. A korábban említett munkatípusokra valószínűleg mind lehet példát találni a felsorolt szövetkezetek oldalain – ahol általában egy gyors regisztrációt követően már lehet is jelentkezni a meghirdetett állásokra.
A szövetkezeteken felül érdemes a kiszemelt cég karrieroldalát is felkeresni, ha van egy konkrét terv a betölteni kívánt pozíciót illetően. Ha nincs hirdetve számunkra szimpatikus pozíció, itt sem érdemes feladni – a kapcsolattartásra megadott e-mail címre lehet önéletrajzot, illetve motivációs levelet küldeni, melyekkel könnyen fel lehet hívni a figyelmet magunkra.
Milyen a jó önéletrajz?
A legfontosabb aranyszabály: önéletrajzot nem szabad szerkeszthető formában leadni jelentkezéskor – tehát javasolt PDF-formátumban lementeni magunknak, így könnyen csatolni tudjuk a jelentkezéshez. Számos ingyenes felület is a rendelkezésünkre áll, ahol igényes és látványos önéletrajzot lehet készíteni: akár Wordben, de a Canva oldala is megfelel a célra. Ez a két felület CV-mintákat is biztosít, így csak a szövegdobozokba kell beírnunk a ránk vonatkozó részeket.
A tapasztalat feltüntetésénél nemcsak a pozíció nevét érdemes feltüntetni, de a főbb feladatokat, mindennapi teendőket is – ez a tanulmányok részre is vonatkozik, ahol az érettséginél az emelt szinten teljesített tárgyakat, az egyetemi tanulmányoknál pedig a főbb, kiemelendő tanegységeket, tanulmányi versenyeket, nagyobb projektfeladatokat is szívesen veszik a pályázókat szelektálók. Természetesen helyesírási hibának nincs helye, és a készült kép is megfelelő minőségű legyen: egy portrékép, tablókép vagy egy igényes fotó mind megállja a helyét.
Érdemes aközött is különbséget tenni, hogy mi kerüljön az önéletrajzba, és mi a motivációs levélbe: az előbbinek inkább egy lényegre törő összefoglalónak kell lennie a fontos mérföldköveket kiemelve, míg utóbbi szerencsés esetben egy pozícióspecifikus, kicsit részletesebben kifejtett írás a képességekről és a célokról – amely arra motiválja a munkáltót, hogy velünk akarjon dolgozni.
Tény, hogy nem egyszerű a munka és a tanulmányok közti mérleget egyensúlyban tartani, de hiszem, hogy a diákoknak kínálkozó lehetőségek ezerszínű palettájában mindenki meg tudja találni a számára legelőnyösebb lehetőséget.
Szöveg: Angyal Zsófi. Nyitókép: Unsplash