Az kommunikáció- és médiatudomány képzés előnye, hogy kurzusai szakterületek rendkívül széleskörű részleteibe engednek betekintést nyerni. Ebből következik, hogy a hallgatók körében népszerű szakdolgozati témák is sokszínűek – de vajon melyek azok, amelyeket az ELTE diákjai a legjobban preferálnak? Közvélemény-kutatásomban azt kérdeztem egyetemünk polgáraitól, milyen témában írják szakdolgozataikat, lássuk, miket válaszoltak.
Az elmúlt évek során több világszinten meghatározó esemény is történt, amelyek a mindennapi életünktől kezdve az akadémiai kutatások tendenciáinak változásáig mindenre képesek voltak hatást gyakorolni, így a szakdolgozati feldolgozásuk is népszerűségre tett szert. A COVID-19 járvány témáján belül a vírussal kapcsolatos médiareprezentáció, a közösségi média trendjeinek alakulásai, a távoktatás hatásai a közösségi médiára, illetve a kijárási korlátozás befolyása a különböző médiumok fogyasztási szokásaira mind feldolgozásra kerülnek a hallgatók körében. A mesterséges intelligencia előretörése szintén meghatározó tényezővé vált, több olyan témával is találkoztam, amelyek a generatív modellek társadalmi hatásait vizsgálja. Itt a diákok között megfigyelhető egyfajta megosztottság: míg egyesek az AI lehetőségeit kutatják, sokan az etikai aggályok kérdéskörét járják körbe, mint például az emberi munkaerő kiszorulásának veszélyei, vagy az adatbiztonság problémái.
A társadalmi mozgalmak és politikai változások az előbbiekkel ellentétben régebb óta bírnak jelentős befolyással az egyetemi kutatásokra. A nemek közötti egyenlőség, a rasszizmus, a fenntarthatóság kérdései, bizonyos politikai pártok, ideológiák és ezek médiában való reprezentációi mind kedvelt területek a szakdolgozaton dolgozó tanulók körében. E téren társadalmi igazságosság témaköre, az aktivizmus digitális térben való megjelenésének formái, vagy a politikai kommunikáció és propaganda média adta új lehetőségeinek kihasználtsága a legnépszerűbb választások.
Talán azért ilyen közkedveltek ezek a témák, mert könnyen tudunk személyes kapcsolódási pontra találni bennük. Szerintem nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az ELTE-n van lehetőségünk a tanórákon is beszélni ilyen témákról és nyíltan kifejezni a véleményünket. Így szerintem ez sokakat inspirál arra, hogy a szakdolgozatukat is ilyen téren kezdjék el írni
– fogalmaz egy hallgató. Számos olyan választ is kaptam, miszerint az adott téma kijelölésében jelentős szerepet játszott a források egyszerű elérhetősége, a gyorsabban elvégezhető a kutatások lehetősége. Gyakori dilemmaként találkozhatunk olyan esetekkel, miszerint egy hallgató egy izgalmas, de kevésbé dokumentált témát választana, így szembesülnie kényszerül azzal, hogy a szakirodalom hiánya igencsak megnehezítené a saját dolgát. Az általam kérdezett érintett tanulók közül többen is úgy nyilatkoztak, ezt a korlátot segít áthidalni, ha dolgozatuk elkészítésének keretein belül saját interjút, vagy közvélemény-kutatást végeznek, akár online kérdőívek, akár személyes beszélgetések formájában.
Csak angol nyelvű szakszövegek alapján tudok dolgozni, és igazából abból is szűk a választék. Nem feltétlenül bánom, mert mégiscsak egy új témáról írok, és nagyon élvezem, de néha azért nehéz
– mondja egy végzős hallgató, aki a mesterséges intelligencia témakörében írja szakdolgozatát.
Hasonló problémába ütközhetnek azok a diákok is, akik történelmi, vagy kultúratudományi területtel kapcsolatban szeretnének kutatást végzeni, ugyanis ezekben az esetekben gyakran primer forrásokra, archív dokumentumokra, esetenként személyes visszaemlékezésekre is nagy szükség lehet, amelyek mind hosszadalmas kutatómunkát igényelnek. „A nagyhatalmak médiakommunikációs stratégiáiról és propaganda eszközeiről rengeteg szakirodalmat lehet találni, de például a latin-amerikai vagy a közel-keleti országok nincsenek ilyen szinten kutatva. (…) Akkori újságcikkeket és rádiófelvételeket próbálok keresni, és meglepően keveset találni” – fogalmaz egy diák, aki a múlt század latin-amerikai katonai diktatúrák időszakát kutatja.
A válaszadók közül többen is művészettel kapcsolatos érdeklődési körük irányába terelik szakdolgozataik témáit. A zeneiparra, a színházra és egyes irodalmi ágazatokra mind esik a választás.
Sokan nem feltétlenül szorosan a szakukhoz kapcsolódó témákat választanak. Ahogy az enyém se az, de az irodalom is fontos része a médiának és a kommunikációnak, csak nem pont úgy, mint a közösségi média vagy az újságírás.
Meglepően sokan választják a szocializmust érintő kérdéseket: a szocializmus utólagos médiareprezentációja, a szocialista rajzfilmsorozatok, a keleti-blokk nyomtatott sajtójának különböző formái, a korabeli médiapropaganda és népcsoport-ábrázolási tendenciák is felmerülnek a hallgatók körében. Egy másik, hasonlóan felkapott témának még az oknyomozó újságírás területe bizonyul.
Általános hallgatói törekvés, hogy olyan kutatási területet választunk, amely összhangban van karriercéljaikkal, a dolgozat elkészítése során megszerzett tudás és tapasztalat később jelentős előnnyel szolgálhat az álláskeresésben vagy továbbtanulásban. Egy jól megválasztott téma lehetőséget teremthet arra is, hogy a hallgató kapcsolatokat építsen a szakterületen belül, például vállalatokkal, érintett szakemberekkel, esetleg kutatóintézetekkel is. Mindenkinek sikeres szakdolgozatírást – vagy ha még megteheti, csak ötletelést – kívánok, és ne feledjük, ez a mi saját kutatásunk, használjuk ki a vele járó lehetőségeket, élvezzük, hogy egy olyan témában mélyedhetünk el, amely valóban érdekel minket, és akár a jövőnk alakításában is fontos szerepet játszhat.
Szöveg: Szitás Lilla. Nyitókép: Pexels