A Minor Média/Kultúra Kutatóközpontot azzal a céllal alapítottuk meg, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának berkein belül erősítsük a médiaképzés és a médiatudomány szerepét a lokális és globális szinten zajló demokratikus médiareprezentáció elősegítésében.
A jelen
A hazai médiaképzés egyik első műhelye az ELTE BTK-n alakult 1992-ben. E megalakulás huszonötödik évfordulóját ünnepeltük 2017-ben, és ebből az alkalomból látott napvilágot az Nemzeti Kulturális Alapprogram és Borhy László, az ELTE BTK dékánja támogatásával a tanszék munkatársainak tanulmányaiból válogatott kötet, Megformált beszéd, elfojtott hang. A reprezentáció politikai, művészeti és etikai kérdései címmel. E kötet magába sűríti azokat a kérdéseket, amelyekkel a tanszék oktatói kutatóként foglalkoznak, legelsősorban is a demokratikus (vagy épp a demokrácia hiányával küzdő) médiatérrel és az abban zajló hegemón jellegű (kisebbségi-többségi viszonylatban megjelenő) reprezentációval kapcsolatosakat. A kötet megjelenésével párhuzamosan megalapítottuk a Minor Média/Kultúra Kutatóközpontot a Média és Kommunikáció Tanszéken, épp a kötet tanulságait levonva. Látszólagos ellentmondásban a globális és lokális médiatér gazdagodásával, a hosszú „képi fordulat” kibomlásával, Magyarországon és globális szinten is érzékelhető az elismerés politikájának válsága, és az ahhoz kapcsolódó demokratikus reprezentáció válsága. A szóban forgó kutatóközpontnak ezzel a válsággal, illetve a válságra adható válaszok kutatásával kapcsolatos céljai sokrétűek, az alábbiakban ezeket részletezzük.
Hagyomány
Elsődleges célként fogalmazzuk meg azt, hogy feltárjuk, milyen szempontból járult hozzá a kutatóközpontnak otthont adó Média és Kommunikáció Tanszék a demokratikus médiatér magyarországi formálódásához. Ebben a tekintetben a leendő kutatóközpont előzményei messzire nyúlnak vissza és történeti fókuszú kutatást igényelnek. Ide sorolható mindaz, ami az ELTE-n zajló médiaképzésben történt az elmúlt huszonöt évben mint reprezentáció-aktus és médiakép-értelmezés. A fent említett, szinkron állapotot tükröző kötet megjelentetésén kívül a kutatóközpont első tevékenysége egy olyan, a diakron fejlődést megjelenítő beszélgetés-sorozat megszervezése volt, amelyre a 2016-2017-es akadémiai év második félévében kerül sor a Média és Kommunikáció Tanszéken. Ennek során a kutatásnak keretet adó kurzust látogató hallgatók a tanszék múltbeli tevékenységének rendszerezését, hagyományként való megfogalmazását tűzték ki célul maguk elé. A meghívott vendégekkel zajló beszélgetés-sorozat tárgyai azok a kutatások, szervezetek, könyvek és egyéb művek voltak, melyeknek résztvevői/szerzői az ELTE Médián tanultak, dolgoztak, vagy még most is ott tanulnak és dolgoznak. A tanszékhez és/vagy annak jelenlegi vagy egykori munkatársaihoz kötődik például a Phralipe Független Cigány Szervezet megalakulása, az XKK Kommunikációs Központ, a NaNe (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), a Romakép Műhely, a Csillagos házak projekt stb., nem beszélve azokról a könyvekről és tanulmányokról, melyek méltán jelölhetők meg a kutatóközpont előképéül. Az ELTE Média az elmúlt évek során folyamatosan kapcsolatban állt más médiaműhelyekkel, melyek hasonló irányú tevékenysége szintén figyelmet és kutatást érdemel. Mindez magában rejti a Minor Média/Kultúra mind belföldi, mind külföldi hálózatosodásának lehetőségét.
Oktatás/pedagógia
Célunk az is, hogy erősítsük és fejlesszük a demokratikus médiatérrel kapcsolatos oktatási tevékenységet BA, MA és PhD szinteken. A kutatóközpont a 2011 óta létező (Pócsik Andrea, egykori doktoranduszunk által alapított) Romakép Műhely tapasztalatait szeretné felhasználni abban a törekvésében, hogy az egyetemi oktatást megújító, nem-konvencionális pedagógiai módszerekkel operáljon. Megfogadva Jacques Ranciére tanítását az emancipált nézőről, az optikai illúzió helyett a pedagógia drámai aspektusait, a cselekvő értelmezést helyezzük előtérbe. Meggyőződésünk, hogy a mindenkori demokratikus és emancipatív energiával teli médiakép létrehozása, illetve bármilyen kép közösségben történő és kritikai erejű elemzése a demokratikus habitus függvénye, melynek részei a szolidaritásra való hajlam és a józan kételkedés. Bár a jelen előterjesztésben kissé félrevezetően így jelenik meg, hangsúlyosan nem szeretnénk elválasztani egymástól a kutatást és az oktatást, hiszen ezek feltételezik egymást: a hallgatók részt vállalnak a kutatóközpont munkájában, és a közösségi munka során tudásanyagot és attitűdöt sajátítanak el. (Erre volt jó példa az ELTE tehetséggondozási pályázata, melynek keretében 2015 és 2017 között hét hallgatóval együtt kutattunk médiaantropológiai témákat. A kutatás során született eredményeket a hallgatók előadták a Saját kép – ellenkép c. konferencián, valamint az előadások alapján megírt tanulmányokat megjelentettük az azonos című kötetben, amely letölthető a Média és Kommunikáció Tanszék honlapjáról.) A gyakorlati szempontot tekintve, idővel szeretnénk egy egységes rendszerben kreditálható képzést létrehozni (Minor Média/Kultúra minor), mely az érdeklődő hallgatók számára egyszerre ajánlana gyakorlati (filmkészítői) és elméleti (kutatásra felkészítő) jártasságot a demokratikus médiakultúrában.
Kutatás
A Minor Média/Kultúra Kutatóközpont tagjai friss médiakutatási irányzatok bevonásával értelmezik a kortárs média „látási viszonyait”, melyeket a hatalmi diskurzus alakít ki mint látszólag természetes rendeket. A kutatóközpont elsősorban posztkoloniális tudományos kontextusban, médiaarcheológiai és médiaantropológiai kutatások és közösségi képesemények keretében igyekszik feltárni a múltban és a jelenben zajló kritikus képi hagyományokat és képkritikai tendenciákat. Ezzel párhuzamosan megpróbálja felmutatni azokat a kisebbségi képeket, amelyek a hegemón hatalomnak ellenálló mozgások és szubverzív aktivitások révén létrejönnek. A „kisebbségi kép” vagy „minor kép” (és ezek mintájára minor média/kultúra) fogalmakat a Deleuze és Guattari szerzőpáros Kafkáról és a kisebbségi irodalomról kialakított elmélete alapján alkottuk meg (littérature mineure). A kisebbségi kép nem csak a kisebbségekről szóló képet jelenti, hiszen annak aktív része (ha sokszor láthatatlanul is) a mindenkori többség. A kisebbségi kép a természetesnek gondolt, hatalmi hierarchiába ágyazott kép önreflexív kritikája. A Minor Média/Kultúra konkrét kutatás témáiból néhány már megjelent az említett kötetben, de ennél jóval kiterjedtebb lesz a Minor Média/Kultúra jövőbeli aktivitása (intézménykutatás, pl. kisebbségi médiaképzés és médiatáborok; etnikai, társadalmi nemi, vallási stb. kisebbségek médiareprezentációja; Magyarország 20. századi kisebbségi médiatérképének kidolgozása médiaarcheológiai kutatás során; civil mozgalmak és médiamegjelenésük; kisebbségek dokumentumfilmes és játékfilmes ábrázolása; a képzőművészetben zajló önmegjelenítés, visszabeszélés és képvisszafoglalások; kritikai fehérségkutatás mediális kontextusban; posztkoloniális viszonyok és médiaantropológia Magyarországon stb.).
Finanszírozás
A Minor Média/Kultúra Kutatóközpont szándéka szerint aktív pályázati munkát folytat, ahogy tette ezt elődje, a Romakép Műhely 2011-től folyamatosan. A Kutatóközpont kormányzati, illetve Európai Uniós költségvetési források támogatására pályázik. A kutatóközpont részére adott külső támogatásokat az Egyetem illetékes gazdasági szervezete kezeli, a kutatóközpont működése nem terheli az ELTE, illetve a Bölcsészettudományi Kar költségvetését.
A megalapításról szóló dokumentumok:
Dékáni előterjesztés a Minor Média/Kultúra Kutatóközpont (Research Centre for Minor Media/Culture) létrehozására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (Kari Tanács, 2017. március 23.): www.btk.elte.hu/file/II_szabalyzatok_6_minor_media_k.docx
XXVIII/2017 (III. 23.) sz. kari tanácsi határozat az ELTE BTK Szervezeti és Működési Rend 1. számú mellékletének módosításáról (Minor Média/Kultúra Kutatóközpont létrehozása): http://www.btk.elte.hu/file/20170323_kari_tanacsi_jegyzkony.pdf
Müllner András,
a Minor Média/Kultúra Kutatóközpont vezetője
Budapest, 2017. március
