Mennyire van létjogosultsága a zöld újságírásnak a mai Magyarországon? Ezt a kérdést feszegette az ELTE Média Zöld Hét programsorozatához kapcsolódó online kerekasztal-beszélgetés november 25-én.
November utolsó napjaiban Zöld Hetet rendezett a média tanszék, azzal a céllal, hogy felhívja a hallgatók figyelmét a fenntarthatóság fontosságára. A programsorozattal az ELTE Média jelképesen csatlakozott az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, amely évről évre a háztartásokban keletkező szemét csökkentésére buzdítja a kontinens polgárait.
A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Makádi Fanni másodéves hallgató többek között arról kérdezte a közel 60 perces esemény résztvevőit, hogy miként lehet “zölddé tenni”az újságírást, és milyen kihívásokkal, előnyökkel, valamint hátrányokkal szembesülnek a szakma azon képviselői, akik a fenntarthatóság témáit veszik górcső alá? A meghívottak között ott volt Sarkadi Zsolt, a 444.hu újságírója, Sarkadi Péter, a greenfo.hu alapítója és felelős szerkesztője, illetve Vigh Péter, a Másfél fok projektmenedzsere.
A beszélgetés egy gyors bemutatkozással kezdődött, majd minden résztvevő elmesélte, hogy miként került kapcsolatba a zöld újságírással. Az első megszólaló Vigh Péter volt, aki kiemelte, hogy bár nem tartja magát zöld újságírónak, a környezetvédelem és a fenntarthatóság tudományos hátterét hitelesen képviseli a beszélgetésben, hiszen már több mint két éve egy klímaváltozással kapcsolatos ismeretterjesztő projekt, a Másfél fok csapatát koordinálja:
2019-ben kezdődött az egész történet, amikor megkerestek, hogy jó volna, ha lenne Magyarországon egy áthidaló, tudományos ismeretterjesztő projekt a klímakrízis kapcsán.
Sarkadi Zsolt, a 444.hu újságírója elmondta, elsősorban gazdasági és politikai újságírással foglalkozik, 2018 óta azonban egyre jobban beleásta magát a fenntarthatóság témakörébe:
Kapcsolatba kerültem a veganizmussal és elkezdtem utánaolvasni, hogy mit érdemes tudni róla. Mit kellene ennünk, hogyan kellene élnünk. Aztán az egész téma egy rabbit hole-ként szippantott be.
A beszélgetés harmadik résztvevője, Sarkadi Péter bemutatkozásában elmondta, hogy biológia tanári végzettsége miatt mindig is foglalkoztatta a bolygó élővilágának védelme. Péter a hazai média minden szegmensét megjárta, dolgozott újságoknál, a rádióban és televízióban is. Legutolsó projektje pedig Greenfo néven az interneten fut:
Több mint 20 évvel ezelőtt, a Környezetvédelmi Újságírók Társaságának alapításakor merült fel először a gondolat, hogy csinálhatnánk egy környezetvédelemmel foglalkozó honlapot. Így jött létre a Greenfo.
A beszélgetés első felében a meghívottak arra a kérdésre keresték a választ, hogy léteznek-e a hazai sajtóban olyan újságírók, akik szakképzettségükre alapozva hitelesen tudósíthatnak a fenntarthatóság és a természetvédelem kapcsán. A folyamatosan pulzáló digitális világban az újságírók nem csak egy-egy területtel foglalkoznak, hanem szinte minden fronton bevethetőnek kell lenniük. Azonban a zöld hírekre még mindig nincs akkora piaci igény, amit a mainstream médiában kifizetődő lenne kiszolgálni tematikus tartalmakkal:
Azt tapasztalom az elmúlt 10-20 évben, hogy a piaci kapitalizmus nem annyira kedvez annak, hogy az újságírásban ilyen fajta zöld és fenntarthatósági szemléletű cikkek jelenjenek meg. Viszont a szakmai oldalak óriási munkát végeznek.
– foglalta össze Sarkadi Zsolt. Abban minden jelenlévő egyetértett, hogy az újságok túlnyomó többsége – legyen szó offline vagy online kiadványról – az olvasottságból tartja fenn magát, a zöld hírek pedig általában csak az olvasók egy szűkebb rétegét érdeklik. Utolsó szempontként elhangzott, hogy a képzés hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy nincsenek kifejezetten környezetvédelemmel foglalkozó újságírók, hiszen a Magyar Újságírók Szövetsége már intézményi szinten sem alapozza meg a témában jártas szakújságírók utánpótlását. Sarkadi Péter így emlékezett vissza az azóta már megszűnt képzésre:
Egy vagy talán két évig futott kimondottan zöld újságíró képzés a Szövetségnél. Aztán megszűnt, mert egy idő után már nem volt elég jelentkező. Talán 10-11 ember végzett az első évfolyamon, akik a tanfolyam után nem igazán tudtak elhelyezkedni. Ezután már nem volt igény arra, hogy újabb évfolyamot indítsanak.
A beszélgetés vége felé szóba került, hogy milyen újságírói módszerekkel lehet felhívni az olvasók figyelmét egy olyan, nem kifejezetten közkedvelt témára, mint a környezetvédelem, illetve hogyan lehet elérni változást szemléletformáló tartalmakkal. A vendégek kiemelték, hogy nehéz megtalálni azt a rést, amin keresztül meg tudják szólítani az olvasókat, hiszen a társadalom ingerküszöbe elég magasan van. Nehéz rávenni az embereket arra, hogy valamennyit is változtassanak korábbi, megszokott életükön. Sokan úgy érzik, hogy drasztikus változásra van szükség, pedig az apró lépések igenis számítanak a jövőnk szempontjából. Vigh Péter szerint az emberekkel való hatékony kommunikáció jelentheti a siker kulcsát:
Látni kell, hogy mi a hatékony stratégia. Ha odamegyünk egy emberhez, hogy ’Figyelj, nem kell sokat tenned, csak holnaptól az egész életedet meg kell változtatnod!’, akkor a beszélgetés nem feltétlenül lesz produktív. Viszont azt is látni kell, hogy rettentően kevés csak annyit mondani, hogy elég, ha energiatakarékosra cseréled az izzót. Tehát valahogy egy köztes utat kellene találni.
A témához kapcsolódva a résztvevők megjegyezték, hogy itthon csak az emberek egy szűk köre él környezettudatos életet, aminek a gazdasági helyzet sem kedvez, hiszen a vegetáriánus vagy vegán életmód nem olcsó. Összességében nehéz változást hozni, viszont fontos, hogy a társadalom egységesen nyomást gyakoroljon a világ országainak vezetésére, hogy a jelenleginél jóval erőteljesebben lépjenek fel bolygónk védelme érdekében. Zárásként a vendégek arra a konklúzióra jutottak, hogy legyen szó kicsiről vagy nagyról, minden környezettudatos lépés egyaránt számít.
A kerekasztal-beszélgetésről készült felvétel teljes hosszában visszanézhető az ELTE Média Facebook oldalán.
Szöveg: Mesteri Violetta. Kép: ELTE Média.