Vajon hogyan hatott a koronavírus a diplomás pályakezdők álláskeresésére? Bár a járvány hosszútávú hatásait egyelőre nem ismerjük, összehasonlítási alapul szolgálhatnak a 2008-2009-es válság következményei: a későbbi elhelyezkedés rosszabb karrierúthoz és alacsonyabb fizetéshez vezetett, illetve csökkent a munkaerőpiaci kereslet, ami a legjobban a fiatalokat sújtotta. A pályakezdők helyzetét vizsgálva az alábbiakra derült fény:
- a pályakezdők szorongnak a munkaerőpiacra lépéskor, ezt a koronavírus tovább fokozta
- beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségek, kevesebb álláslehetőség volt
- a diplomás pályakezdőket kevésbé érintette az álláskeresés nehézsége, mint az alacsonyabb végzettségű fiatalokat
- a koronavírus utáni munkaerőpiaci helyzet nagyban függ attól, hogy mi fog történni a gazdasággal a következő fél-egy évben
Réka tavaly júliusban szerezte meg a diplomáját turizmus – vendéglátás alapszakon. Ezt követően egy-két hónapig nem is próbált állást keresni, hiszen ő is, mint mindenki más abban bízott, hogy pár hónap után lecseng a vírus. Szerinte a turizmus egyébként is egy nehéz szakma, normál esetben is nehéz benne elhelyezkedni.
Ennek ellenére egészen jól fogadta a helyzetet, mivel a pandémia előtt már volt munkája, értékesítési asszisztensként dolgozott. Bár a szakmájában még nincsen tapasztalata, reméli, hogy szívesen fogadnák a munkáltatók.
Nagyon sok új dolgot is be lehet vinni egy munkahelyre, mivel a fiatalok teljesen máshogyan gondolkoznak, mint akik tíz, tizenöt vagy húsz éve benne dolgoznak.
Mégis azt látja, hogy leginkább a már tapasztalt munkavállalókra van igény.
Mostanában is szoktam nézegetni álláslehetőségeket, a Turizmus.com hírlevelére fel vagyok iratkozva, mindig a hírlevél végén vannak az állásajánlatok, és úgy látom, most már van egy-kettő, de nagyrészt többéves tapasztalattal rendelkezőket keresnek.
Szerinte azonban a fiatalokat ma már kevésbé viseli meg, ha nem sikerül a szakmájukban dolgozniuk, hiszen egy jó diplomával el lehet helyezkedni más területeken is, valószínűleg nem az első munkahelyükről fognak nyugdíjba menni.
2020-ban diplomázott Edina is, aki emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon végzett, és nagyon félt attól, hogy nehezen fog munkát találni a pandémia idején. Fejvadászként eleinte kihívást jelentett számára az elhelyezkedés, hiába böngészte folyamatosan az álláskereső portálokat, mindig ugyanazok a pozíciók jöttek fel.
Arra emlékszem, hogy viszonylag nehéz volt hirdetéseket találni, tehát a klasszikus álláskereső portálokon, például Profession, LinkedIn, esetleg Glassdoor, nagyjából fejből tudtam, hogy milyen lehetőségek vannak, és úgy kellett keresni aktívan, hogy jöjjön fel valami új.
Sok munkahelyre beadta a jelentkezését, így mindig volt egy-egy állásjelentkezés, amire várta a választ.
Az tartotta bennem a lelket, hogy mindig volt egy pályázat, ami éppen aktív volt, mindig volt olyan hely, ahol haladt a pályázás, az interjúk. Általában az utolsó köröknél volt, amikor valaki mást választottak végül.
Azt gondolja, hogy 2020 őszén valamennyire rendeződött a helyzet, sokan el tudtak helyezkedni HR (emberi erőforrás) területen, egyre több megkeresés érkezett a munkáltatók részéről is, és a pályakezdőket is örömmel várják. Edina jelenleg egy E-learning (online oktatás) fejlesztéssel foglalkozó cégnél dolgozik, és nagyon szereti. Talált volna fejvadászként is állást, azonban nagyon megtetszett neki ez a lehetőség. A mostani munkahelyére úgy ment, hogy nem volt előzetes tapasztalata, azonban a munkáltató vállalta, hogy betanítja a teljes folyamatra, amelyet szükséges tudnia a munkája során. Bár nem jelentené ki, hogy egy pályakezdőnek most száz százalékban lehetetlen állást találni, de biztosan nehezebb, mint 2019-ben.
Minden az online térben zajlik
Az ELTE Karrierközpont az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjainak sokszínű karriertámogató programot biztosít: állásbörzéket, karriermenedzsment kurzusokat szerveznek és tanácsadást nyújtanak. Karsai Szilvia és Kassa Gabriella a Karrierközpont pszichológusai és trénerei. Karsai elmondása alapján a legtöbb cég átállt részben vagy egészében online működésre, tehát maguknak a vállalatoknak is át kellett szervezni a munkaköröket és a munkabeosztást az új körülményekhez igazodva.
Más, ha a szomszéd asztalnál ott a kolléga és kérdezek, és más, ha ismeretlenül kell írogatnom neki, mert nem láttam még élőben.
– mondta Kassa, aki szerint a fiatalok nehezebben élik meg, hogy már maga a munkakezdés is online zajlik. Jó példa erre Ágnes helyzete, aki 2019-ben szerzett diplomát – hasonlóan, mint Edina – emberi erőforrás szakon, azonban folytatta tanulmányait, így diákmunkát tudott vállalni az egyetem mellett. Egészen hamar talált állást egy munkaerő-közvetítő cégnél mint fejvadász. Már egy hónapja dolgozik az új helyen, de csak az első nap ment be az irodába, ahol egyedül a főnökével találkozott, a többi munkatársával egyelőre online beszélget, személyesen még nem találkoztak. Az online betanulást nem érezte nehéznek, már magabiztosan mozog a feladatköreiben. Munkájából kifolyólag sokat kell telefonálnia nap mint nap, ami kényelmesebb neki az otthoni környezetben, mint egy nagy irodában tele sok más telefonáló emberrel.
Nagyon hiányzik viszont, hogy megismerjem a kollégákat és töltsünk együtt időt, beszélgessünk, igyunk meg egy kávét, az emberibb oldala tényleg nagyon hiányzik.
A munkaadók szemszögéből
Imre egy munkaerő-közvetítő cégnél dolgozik, és elsősorban a szolgáltató központok (SSC) részére keres jelölteket. Ezek a központok multinacionális cégek kiszervezett egységei, ahol a munkavállalók különböző részfolyamatokat látnak el, például telefonos ügyfélszolgálatot, számlázást, adminisztrációs feladatokat. Imre azt tapasztalta, hogy a pandémia kezdete után körülbelül másfél-két hónappal majdnem nullára csökkent a kiadott pozíciók száma az állásközvetítő ügynökségek felé. Akkor leginkább az volt a kérdés, hogy van-e egyáltalán pozíció, amire kell embert keresni.
Volt nagyon sok olyan pozíciónk, amelyekre pályakezdőt felvettek, ha volt elég motivációja. Viszont a járvány második felében, amikor újraindultak ezek a pozíciók, csak tapasztalattal rendelkező jelölteket vettek fel, megnőtt az elvárás, ezért kevesebb pályakezdő lehetőség volt.
Úgy látja, hogy 2021. január-februártól azonban ismét egyre több nyitott pozíció van, megint visszatér az álláslehetőségek száma a vírushelyzet előtti időszak szintjére. Elsősorban olyanokat keresnek és vesznek fel az SSC szektorban, akinek jó a nyelvtudása – mivel külföldi partnerekkel dolgoznak -, és az jár igazán jól, aki több idegennyelven is beszél. Fontos azt is megemlíteni, hogy ezek a multinacionális cégek elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban találhatóak. Kassa szerint meghatározó szempont a munkaerőpiaci lehetőségekre, hogy ki milyen körülmények közé került vissza, ha haza kellett költöznie, hiszen Magyarország különböző régióiban eltérő a munkalehetőségek száma. Pesten a járvány alatt is több álláslehetőség van, még ha otthonról is kell dolgozni.
Összehasonlítási pont a 2008-as válság
A HÉTFA Kutatóintézet gazdaság- és társadalomkutatással, közpolitikai elemzéssel, illetve terület- és városfejlesztéssel foglalkozik. A Kutatóintézet 2020 szeptemberi elemzése, azt a jelenséget járja körül, hogy a járvány veszélyeztetni a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit. A koronavírus pályakezdők útjára tett hatása attól is függ, hogy a következő gazdasági válság milyen hosszú és milyen mély lesz.
Egy ilyen kiindulópontunk lehet a 2008-2009-es válság, ahol azt láttuk, hogy a fiatalokat sokkal-sokkal súlyosabban érintette, mint más korosztályokat, főleg a válság elhúzódása miatt. Hosszú távon csökkent a munkaerőpiaci kereslet, és ennek a fiatalok itták meg a levét
– mesélte Koltai Luca, a Kutatóintézet Közpolitikai és Hatásvizsgálati Irodájának a vezetője. Azt a jövedelmi szintet, amit válság nélkül elérhettek volna, nem érték el. Tíz év távlatából is látszik az akkori fiataloknak a karrierlehetőségeiben a válság hatása, hiszen jövedelmük jóval alacsonyabb, mint akik tőlük egy-két évvel korábban léptek be. Ha egy elhúzódó válságra számíthatunk, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a mostani pályakezdőkkel is ez fog történni. Minél tovább keres valaki munkát, annál inkább elfogad olyan lehetőségeket is, ahol kevesebb a fizetés, lejjebb ad az igényeiből, hiszen belefárad a keresésbe és a kudarcokba. Érzelmileg belekerülhet egy olyan hosszútávú spirálba, amiben már nem keres aktívan állást, elveszíti a motivációját.
Megszoknak egy inaktív létet, hogy majd csak valami lesz, anyuék eltartanak, majd egyszer megváltozik a világ, de most minden nagyon rossz.
Úgy gondolja, hogy bármilyen munka jobb, mint ha nincs munka, tehát ha nem tud a saját szakmájában elhelyezkedni, de más állást talál, akkor olyan képességeket fejleszthet, amelyeket később hasznosíthat. Maga a munkaszocializáció – vagyis ahogyan viszonyulunk a munkához – már önmagában nagyon hasznos, hiszen a munkáltatók is szívesebben vesznek fel olyan jelentkezőt, akinek már van munkatapasztalata és tudja, hogy milyen 8-tól 4-ig dolgozni.
Azt gondolom, hogy a nem elhelyezkedésnél a nem szakmában elhelyezkedés sokkal jobb.
Ennek ellenére – Koltai elmondása alapján – nem a diplomás pályakezdők lesznek a legnehezebb helyzetben, hanem az alacsonyabb végzettségűek, akik hátrányos helyzetű településeken, falvakban élnek. Ezeken a településeken sokkal kevesebb a munkalehetőség és kevésbé tudták fejleszteni a digitális készségeiket, amely egy versenyképes tudást biztosíthat. A válság előtt a keresleti munkaerőpiac szinte teljes egészében fel tudta szívni a diplomásokat, akik egyébként is könnyebben tudnak munkahelyet váltani, elmenni egy nagyobb városba, ahol az egyetemek vannak, és ott állást keresni.
A nehézségek következményei a mentális jólétre
Alapvetően is nehéz a fiatalok helyzete, hiszen amikor lediplomáznak, jelen van a kapunyitási pánik, ami jelentős szorongással jár, és ezt fokozza tovább a járványhelyzet. Az egzisztenciális válság egy szorongásos, feszültségekkel teli állapot, amely során a lét értelmét keressük.
Maga az is egy egzisztenciális kérdés, hogy milyen munkával fogod eltartani magadat, kijössz-e egy hónapban, és ez a munka egy munka vagy egy hivatás. Ezen kívül más egzisztenciális típusú kérdések is áthatják, például, hogy az élet fenyegetettségét észlelik különböző mértékben.
– mesélte Karsai. Kassa azt javasolta, hogy ugyanúgy, mint a 2008-as válság idején, ne kedvetlenedjenek el a pályakezdők, ha elküldenek két jelentkezést vagy ötöt, és abból nem jeleznek vissza. Meg kell érteni azt, hogy amikor kevesebb lehetőség van a munkaerőpiacon, akkor sokkal több helyre kell pályázni. Arra ösztönzi a fiatalokat, hogy legyenek türelmesek ebben a nehéz időszakban.
Sokkal kitartóbbnak kell lenni, és át kell gondolni egy pont után, hogy szélesíted a spektrumot: te a hivatásodban akarsz elindulni, és esetleg tovább vársz egy megfelelő állásra, vagy ha dolgozni szeretnél minél előbb, akkor elvállalsz egy munkát, ami nem teljesen az álommunkád.
Koltai szerint könnyű elveszíteni a motivációt az álláskeresésre, ha folyamatosan kudarcok érik az embert, amely hosszú távon is hatással lehet az életpályájára. Különösen a fiataloknál, akik korábban nem dolgoztak még rendszeresen munkahelyen, nem is tud kiépülni a munkába járás rutinja. Sokkal nehezebb lesz megtalálni, hogy miért is járjon az ember 8-tól 4-ig dolgozni, amely egyfajta mentális távolodás a munkaerőpiactól. Ehhez kapcsolódóan az is megfigyelhető, hogy minél inkább kisodródik a munka világából egy fiatal, annál jobban sodródik bele minden másba: megjelenhetnek függőségek, mentális zavarok, pszichiátriai kórképek, tehát olyan problémák, amelyeket később még nehezebb kezelni.
Szöveg: Viszmeg Dóra. Nyitókép: Pexels. A riport Munk Veronika Szerkesztői terepmunka című kurzusára készült.