Tudtátok, hogy eddig 44 jelenlegi vagy korábbi ELTE Médiás diáknak és oktatónak több mint 60 tanulmánya jelent meg a Médiakutató folyóiratban? Ezekből a cikkekből kínálunk nektek mostantól minden héten tematikus válogatást. A folyóirat a médiakutatás valamennyi megközelítésében közöl tudományos dolgozatokat, a diákok is írtak már többek között politikai kommunikációról, televíziós műfajokról, popkultúráról, a magyar média helyzetéről, és felmerülnek olyan témák is, mint a feminizmus, a szexualitás és a gender.
Cikksorozatunk első részében összegyűjtöttük nektek azokat a tanulmányokat, amelyek központjában amerikai televíziós sorozatok állnak. Böngésszétek a cikkeket, inspirálódjatok belőle, és lehet, hogy legközelebb a ti tanulmányotokkal fog bővülni ez a lista.
Hermann Veronika: „The son of a bitch is the best doctor we have.” [2010 tavasz]
A tanulmány a House M.D. (magyarul: Doktor House) című sorozatot vizsgálva azt próbálja föltérképezni, milyen narratív struktúrákon keresztül konstruálódik a sorozat által közvetített, néhány fókuszpontban (hazugság, változás, rejtvény, társadalmi konvenciók) sűrűsödő és viszonylag egységesnek tekinthető világtapasztalat. A főszereplő kontrasztos karakterében egyrészt a romantikus irodalom egyes részeire jellemző omnipotens elbeszélőnek, másrészt a detektívtörténetek – szintén a 19. századra visszavezethető – nyomozófigurájának nyomai fedezhetők föl, a készítők szándéka szerint is egyfajta (posztmodern) ideológia- és társadalomkritikai reflexióként is olvashatóan.
Kupi Krisztina: Ambivalens narratívák a transzplantáció tárgyalásában [2011 nyár]
Szerveket követelő sebészek, transzplantációs listát manipuláló gyakornokok, a szervek betakarításának kendőzetlen képei jellemzik a Grace Klinika transzplantáció-narratíváit. Míg a sorozat a szervátültetést az esetek többségében inhumánus eljárásként ábrázolja, újrateremtve ez által a szervhiányért részben felelőssé tehető hiedelmek és mítoszok nagy részét, addig a szervre várakozók testi-lelki szenvedéseinek ábrázolásával felhívja a közönség figyelmét a szervhiányra és annak súlyos következményeire.
Laborczi Dóra: A vallási élet posztmodern formái a „Miért éppen Alaszka?” című sorozat bemutatásán keresztül [2010 ősz]
A transzcendens megtapasztalása alapvető emberi tulajdonság, amely a modern korban egy racionális társadalmi diskurzusba illeszkedik. A spiritualitásról, a vallásról szóló nyilvános beszéd nem eltűnőben van, hanem átalakulóban, ami azt a jelenséget is magában foglalja, hogy több vallásos gyakorlattal és szimbólummal találkozunk a hétköznapokban, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ez az átalakulás reflexív spirituális hozzáállást eredményez, amelyet számos sorozat, mint például a Miért éppen Alaszka? is közvetít.
A válogatást készítette: Antal Lilla Boglárka, fotó: Pixabay