Szeptember 28-án és 29-én országszerte számos tudományos központ, kutatóintézet, laboratórium várta érdekes előadásokkal az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján, amiből az ELTE Média sem maradt ki. Hargitai Henrik arról beszélt, Hogyan fogjuk űrlényeket?, Hammer Ferenc előadása pedig a Kitömött rockerek: Hogyan tartotta pórázon a rendszer a popzenét a szocializmusban és hogyan tartja ma? címet kapta. Íme 10 izgalmas tény, amit az előadásokból megtudhattunk. Antal Lilla Boglárka cikke.
1. Űrlényekről szólt az első nagy fake news
A The New York Sun 1835 augusztusában publikált először azokról a Holdon élő állatokról, növényekről és repülő emberekről, amiket elméletben John Herschel csillagász fedezett fel egy új, fejlettebb távcsővel. Az olvasók hat cikken át ismerhették meg a holdlakók társadalmáról szóló, szépen felépített, ám valóságtartalommal nem rendelkező történetét. Ugyancsak több ezer embert vezetett meg Orson Welles Világok harca című rádiójátéka, mely H. G. Wells azonos című regénye alapján arról szólt, hogy marslakók támadták meg az Egyesült Államokat. Sokan lemaradtak az adás elejéről, ahol bemondták, hogy a szöveg fikció, így többen úgy gondolták, valóban megtörtént eseményekről jelent az 1938. október 30-i adás.
2. Az űrlények legtöbbször polipszerűek
A polip már a 20. század elején az idegenség szimbóluma volt, és a 2016-os Érkezés című film azt bizonyítja, hogy napjainkig előszeretettel ábrázoljuk csápokkal a földönkívüli teremtményeket. Ha valami olyat keresünk, ami az embertől nagyon távoli, mégis intelligens, akkor a polip jó választás, hisz problémamegoldó képességük egy szinten van a delfinekkel és az elefántokkal, evolúciós történetük azonban sokkal hosszabb. És valljuk be, kinézetre is ők a legalienebbek.
3. A földikutyák nemcsak cukik, különleges érzékszervük is van
A kitömött zoknihoz hasonlító állatokat 2018-ban az Év Emlősévé választották. A rágcsálók képesek érzékelni a Föld mágneses terét, tájékozódásukat és kommunikációjukat pedig a talaj rezgése segíti. A földalatti járatok falait kopogtatva szeizmikus rezgéseket keltenek, a visszaverődő rezgés alapján alkotnak háromdimenziós képet a környezetükről. Vajon lehet ilyen érzékszervük az űrlényeknek is?
4. Kövesd a vizet!
Lakhatósági zónának hívják azt a területet a Naprendszerben, ahol előfordulhat folyékony víz, ezáltal esély lehet az életre. Ebbe sávba jelen pillanatban a Mars még beleesik, de a Nap fényének növekedésével párhuzamosan tágul. Több milliárd év múlva elérheti akár az óriásbolygókat is, de úgy tűnik, a Jupiter Europa nevű holdja a legesélyesebb az életre. Az Europa feltehetőleg több száz km-es óceánja felett húzódó jégkéreg felolvadásával minden lehetőség adott lenne, hogy élet alakuljon ki rajta.
5. Te is kereshetsz földönkívülieket!
Például a SETI@home nevű ingyenes programmal, ami hosszú kihagyás után most újra elérhető. A Berkeley egyetem kutatócsoportjának segítségével bárki részt vehet a földönkívüli intelligencia keresésében.
6. Az ország egyik fele hullahoppkarikával a derekán twisztel, a másik felén pedig felakasztják az embereket
Ezt az infót a hatvanas évek Magyarországáról már Hammer Ferenc előadásából tudhattuk meg. A politikai, gazdasági és kulturális szempontból is érdekes évtized elején már elindultak hazánkban a tehetségkutatók, mint a Ki mit tud? vagy a Táncdalfesztivál, mikor még javában akasztottak fel embereket a forradalom utolsó politikai pereinek következményeképpen.
https://www.youtube.com/watch?v=GGfPkdf6KtE7. A házibulik a szocializmusban fontos kulturális szereppel bírtak
Az állam ugyan megpróbálta kontroll alatt tartani a fiatalok szabadidejét, a Budai Ifjúsági Park 1961-84-ig szigorú házirenddel, válogatott előadókkal várta a szórakozni vágyókat, de a házibulik teret adtak a nonkonformista szubkultúra terjedésének. Itt olyan zenét hallgattak, amilyet akartak, arról beszéltek, amiről akartak, olyan ruhában, amilyenben akartak, így kulturális, politikai és társadalmi szempontból is jelentősek voltak. Érdekesség, hogy a kommunizmust követően egyik pillanatról a másikra eltűntek a házibulik.
8. Még a hajat is lehetett államosítani
Nemcsak lehetett, meg is tették. Lengyelországban és Romániában is kipróbálták, így „művészeti projektben való részvétel” címszó alatt nem vágathatták le a zenészek hosszú haját.
9. A Resonet Grazioso az elektromosgitár-gyűjtők „Szent Grálja”
A szocializmusban nehéz volt jó (nyugati gyártmányú) hangszerekhez hozzájutni, hazánkban az 1958 és 1960 között gyártott csehszlovák Resonet Grazioso volt a legmenőbb gitár. George Harrison, Eric Clapton, Jimmy Page és Albert Lee is ezen zenélt, idehaza pedig ezzel a modellel kezdte pályafutását Kovacsics Öcsi, Bródy János és Faragó Judy.
10. Van közös a szocializmus és napjaink popzenéjében
Tulajdonképpen az egész előadás ezt próbálta bizonyítékokkal alátámasztani. Nem zeneelméleti fejtegetéssel vagy a dalok összehasonlító elemzésével. A módszer egyszerű: figyeld a plakátokat az utcán, mert lehet, hogy „kitömött rockereket” látsz.
Az előadásokról videófelvétel készült, amit hamarosan elérhetővé teszünk!
Képek és videók forrása: YouTube, Wikimedia Commons, Clipart, Flickr és Semjén Zsolt Facebook-oldala; szöveg: Antal Lilla Boglárka