Már a húszas években gumikesztyűt használt a betörésekhez, előfordult, hogy négy egymás melletti boltot is kirabolt az 1920-as – 30-as évek ismert kasszafúrója a Károly körúton. A korabeli rendőrök szerint csak külföldi lehetett a tettes, annyira profi munkát végzett. Pedig nem más, mint „kutyás Valentin” rabolt, a hírhedt pesti betörő, aki arról kapta nevét, hogy dobbermanját beidomította, hogy az parancsra ellopja óvatlan hölgyek retiküljét. A Tegnapi Újság című kurzusunk keretein belül Benedek Rebeka alapszakos hallgatónk korabeli lapokban nyomozott a híres betörő után, aki ma lenne 124 éves.
Kutyás Valentin, azaz Valentin Miksa női fehérnemű- és ruhalopással kezdte. A 8 Órai Újság beszámolója alapján 1919 júliusában, 24 évesen betört egy lakásba és 40 ezer korona értékű fehérneműt lopott el. A rendőrség ugyan letartóztatta, de hamar kiengedték, és még ugyanannak az évnek a szeptemberében egyetlen nap alatt negyedmagával kirabolt legalább hat különböző üzletet.
Pesti Napló
Először egy Károly-körúti textilüzletből zsákmányoltak, ezután egy közeli posta kirablása következett, de a napnak ezzel sem lett vége. A Rákóczi út és a Vas utca sarkán négy szomszédos üzletet raboltak ki: először egy fűszer- és csemegeüzletbe, majd a választófal kibontásával egy cipőkereskedésbe, aztán egy ékszerüzletbe törtek be, ahol 9300 pengő értékű ékszert loptak el. „A detektívek a helyszínen megállapították, hogy gyakorlott régi betörő dolgozhatott ezeken a helyeken, hibátlan mestermunka volt mindegyik betörés” – tudósított a Pesti Napló.
Egymást követték a razziák, de a pesti rendőrség eleinte arra gyanakodott, hogy a sorozatos betöréseket külföldi bűnözők követték el, akikkel szemben tehetetlenek. A betörők alapos, precíz munkát végeztek mindenütt, ami azt mutatta, hogy előre feltérképezték a terepet. A betörőtechnika legújabb készülékeit használták és gumikesztyű nélkül soha nem dolgoztak. Ennél fogva képtelenség volt bárkihez is kötni a bűncselekményeket, ekkor tehát úgy tűnt, a betörőbanda megússza a betöréseket, aztán Valentin Miksát (akit a lapok olykor Maxinak is neveztek) mégis elkapták. Másfél évvel a bűncselekmény-sorozat elkövetése után, 1931 februárjában kezdődött bírósági tárgyalása, a 8 Órai Újság tudósítása szerint megállapították, hogy Valentin Miksa
„degenerált, de nem számítható elmebajban szenvedőnek.”
Habár tagadott, két év fegyházbüntetésre ítélték.
Az Est beszámolója alapján a hírhedt kasszafúró szabadlábra helyezését követően megjelent a főkapitányságon annak reményében, hogy szerezhet egy útlevelet, és új életet kezdhet külföldön, azonban a rabló végül nem jelentkezett többet ezügyben. A megjavulás iránti vágy azonban nem tartott sokáig: alig három hónappal szabadulása után, 1933. május 18-án a Maxinak is becézett Valentin Miksa ismét rendőrkézre került.
Egy Hollán utcai ház segédfelügyelője gyanús zajokat hallott egy özvegy második emeleti lakásából. Az özvegy már napokkal azelőtt kiköltözött, tehát a lakás üresen állt, ezért a segédfelügyelő rendőrt hívott, majd vele együtt elindult a helyszín felé. A lépcsőházban jártak, mikor egy jól öltözött férfi surrant ki a hölgy otthonából. Rövid dulakodást követően sikerült elkapni a betörőt, Valentin Miksát, akinél fegyvert is találtak. Kiderült, hogy Valentin megfúrta a lakás páncélszekrényét, ahol csupán néhány kisebb értékű ékszert talált.
Friss Újság
A korszak legdurvább rablása
Ezért a Hollán utcai betörésért két és fél év fegyházra ítélték, azonban szabadulását követően ezúttal sem telt sok időbe, míg újra a bűn útjára lépett, méghozzá a korszak egyik legnagyobb rablásának formájában. „Amióta bűnügyi krónikát írnak Európában, ilyen nagyszabású, helyesebben ilyen természetű és ilyen nagy tömeg aranyat, brilliánst, drágaságot zsákmányoló betörés nem fordult még elő. De nem szerepel a bűnügyi krónikában máig még egy olyan ok sem, mint amiért a kecskeméti betörő részvénytársaság megalakult” – írta 1935. október másodikán az Ujság.
1935. szeptember 29-én jelentkezett Fried Sándor, a volt magántisztviselő a budapesti rendőrkapitányságon egy csomaggal a kezében. A férfi reszketve vallotta be, előző éjszaka több tettestársával kifosztotta a kecskeméti zálogházat, majd miután a zsákmánnyal visszatértek Budapestre, Friedet kínozni kezdte az önvád. Öngyilkosságra készült, azonban hozzátartozói megakadályozták, bekísérték a rendőrségre, hogy vallomást tegyen, és visszaszolgáltassa a lopott holmi rá eső részét. Vallomásából kiderült, hogy Friednek több találmánya is volt – köztük egy betörést megakadályozó zár –, azonban nem volt pénze a találmányok tökéletesítésére és szabadalmazására, az értékesítés sem mehetett igazán jól, két társával eldöntötte: kirabolja a kecskeméti zálogházat.
A rabláshoz viszont nem annyira értettek, ezért szakembereként bevonták Valentin Miksát. A társaság a betörés előtt többször Kecskemétre utazott, ahol a zálogház becsüsét is sikerült maguk mellé állítaniuk és az megengedte, hogy viaszlenyomatot készítsenek a zálogház páncélszekrényének zárjáról. A bűncselekményt hosszú hónapokig tervezgették, míg végül eljött az idő, egy eladásra szánt autóval leutaztak Kecskemétre, a sofőrnek azt mondva, szeretnék kipróbálni a kocsit, mielőtt megveszik.
Friss Újság
A korabeli lapok egy millió pengő értékű zsákmányról meséltek, a rablóbanda több ezer briliáns és arany ékszert tulajdonított el. „A zálogházban csak a zálogtárgyak papírtáskái maradtak” – számolt be Az Est 1935. október elseji számában.
Elásták a kincset cinkostársaik elől
Miután végeztek a zálogház kifosztásával, visszaindultak Budapestre. „Már a gépkocsiban megkezdődött az osztozkodás. A „kutyás Valentin”, aki az egyetlen szakértő volt a betörés szakmájában, bele-belemarkolt a zsákokba, kivett onnan egy-egy értékesebb darabot és azt külön a zsebébe csúsztatta. Hogy a zsákokban egyenletesen legyenek elosztva az ékszerek, Valentin egyes darabokat egyik zsákból a másikba helyezett át” – olvasható a Friss Újság 1935. október elsejei számában. A betörőbanda abban állapodott meg, hogy a végső osztozkodásra másnap délután kerül sor Valentin egy barátjának csónakházában. Kiderült azonban, hogy a rablók a zsákmányuk töredékével jelentek meg a találkozón, valaki a Dunaparton, valaki a rákoskeresztúri temetőben ásta el, mások pedig lakásukban rejtegették a kincsek egy részét társaik elől.
A rablóbanda találkozójának időpontjában ment Fried a rendőrségre, a főkapitányság pedig azonnal értesítette a kecskeméti járőröket az előző éjszaka történtekről. „Kecskemét semmit sem tudott a betörésről. Hitetlenkedve fogadták az első telefonértesítést. Rohantak a zálogházba, ahol megfúrtan, szinte üresen találták a páncélszekrényeket” – írta az esetről a Pesti Napló 1935. októberében. A kecskeméti rendőrök a zálogházban találták az öngyilkosságra készülő becsüst, akit rövid dulakodást követően sikerült letartóztatni. A budapesti rendőrök pedig a csónakházi találkozóra siettek, ahol elkapták a banda többi tagját. A korabeli lapok szerint Valentin négy, Fried három évet kapott.
Furcsaságok a történetben
Fontos megjegyezni, hogy Szabó László Bűnügyi Múzeum című kötetében egy ettől jelentősen eltérő történetet olvashatunk a kecskeméti zálogház kifosztásáról. A mű szerint Valentin Miksa megvásárolt egy házat a zálogház szomszédságában, majd alagutat ásva jutott be az épületbe. A rablás további résztvevőit tekintve is ellentmondásba ütköztünk: Szabó László története alapján a kor egyik híres prostituáltja segítette Valentin Miksát, akivel a bűncselekmény elkövetése után közösen menekültek külföldre, ahol végül az autó lerobbanásának köszönhetően mégis elkapták őket. A könyv írója elvileg bűnügyi irattárak dokumentumaiból dolgozott, azonban arról, hogy vajon ezek miért állhatnak ellentétben a korabeli lapok által elmondottakból, nem találtunk információt.
Mindenesetre Valentin Miksa több mint egy évtizedig számított Magyarország egyik legismertebb, legsikeresebb betörőjének. Számtalan bűncselekményt követett el, „pályafutása” alatt több időt töltött börtönben, mint szabadlábon. A kecskeméti zálogház kifosztása egyértelműen a legnagyobb mestermunkája volt, ami után a hírlapok nem írtak róla többet.
szerző: Benedek Rebeka