Diplomamunkák címei

1995

Thaisz Andea: A nemzetközi és hazai reklámtevékenység jogi szabályozása

1996
Boronkai Dóra: A Tolna megyei újságírás megindulásának története három hetilap: a Tolnamegyei Közlöny, a Szekszárd Vidéke és a Tolnavármegye alapján (1873-1900)
Nemes Gusztáv: A 169. óra (Játszmák és szerepek)

1997
Bábel Szűcs Szilvia: A médiatervezés és a média kölcsöhatásai
Binder István: A betyár alakja a XIX. századi sajtóban
Dezsőné Rácz Hilda: A székesfehérvári Vörösmarty Rádió, mint a régió egyetlen helyi közszolgálati műsorellátója
Jankó Anette: A Szindbád látványvilága és a televízió
Krúdy Tamás: Andy Warhol és a tömegmédia (Az Ember, a Művészet és az Ipar Kapcsolata a XX. század Második Felében)
Laky Krisztina: Televízió és tömegkultúra
Vajda Éva: Nők a médiában
Varga Zsuzsanna: Televíziós hírműsorok összehasonlító elemzése
Wellner Judit: Megváltoztatott kép – megváltozott valóság

1998
Busa Klára: Az 1998-as parlamenti választások a sajtó/média tükrében avagy A szürke kampány
Gyurkovics Tamás: Az Országos Rádió és Televízió Testület működése
Hámori Barbara: A Pesti Est sztori
Kassai Szilvia: A két országos kereskedelmi tévépályázat elemzése
Király Tamás: Az 1998-as választási kampány a sajtóban: A Fidesz-MPP és az MSZP megjelenése a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban
Kormos Gyula: A híradó és a hatalom
Lovász Ágnes: Média-rendszerváltás (A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény a gyakorlatban)
Nagy Dénes István: Az interaktív szappanopera (Az “Ön Dönt” c. televíziós műsor elemzése)
Négyesi Pál: A magyar motorizáció irodalma, sajtótörténete
Négyesi Péter: Erőszak és agresszió a televízióban
Sárváry Kata: Telemédia

1999
Balázs Eszter: Magyarországi angol nyelvű sajtó: a The Budapest Sun
Bán Tamara: A női lapok helyzete a magyar sajtópiacon
Batki Zsolt: A Danubius Rádió Története
Gábor Ébli: The Maturity of Museums: Respecting the Specificity of Implementing Art
Karácsony Zoltán: Német kisebbsegi ujságírás Magyarországon
Krúdyné Kunz Zsófia: A Pop Art második generációja
Lánczi Eva: Az Internet, mint a társadalmi nyilvánosság új szférája
Maria Sarungi: Magyar elektronikus lapok a világhálón
Németh Szilárd: A duális médiarendszer kialakításának első ballépései Magyarországon (Avagy az országos kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó pályázatok anatómiája a hírműsorok tükrében)
Papp Gergely: “Az erőszak végtelensége”- Az erőszak megnyilvánulási formái a televíziós műsorokban
Prukner Brigitta: A plurális televíziós rendszer kialakulása Magyarországon
Tóth Csaba: Internet a szerzői jog hálójában

2000
Albert Szilvia: Szappanopera-őrület Magyarországon
Bodó Teodóra: Rendszerváltó érvek (Dokumentumfilm-sorozat a Magyar Televízióban)
Dr. Üveges Enikő: A helyi televíziók jogi szabályozása
Etele Orsolya: A Cosmo-lány esete a CKM-férfival (Magyarországi magazinkultúra egy női és egy férfi lap tükrében)
Fodor Mária: A Reader’s Digest története
Győrffy Iván: A kormány-főváros ellentét egyes kiemelt kérdéseinek sajtótükre az 1998-as országgyűlési választások után
Kapcsándi Dóra: A mai magyar bulvársajtó
Katona Éva: Mítoszteremtés a médiában (A kereskedelmi televízió nemzeti hősei)
Olt Boglárka: A kereskedelmi rádiózás kialakulása Magyarországon
Rácz Zsuzsa: Egy fejezet a BBC történetéből (A BBC átalakulása az 1980-as, 90-es években)
Radnóti Anna: Kortárs ír filmművészet
Sipos Ákos: Az Internet mint információforrás

2001
Béres Endre: Az európai integráció a Guardian és a Daily Telegraph tükrében (A 2000. decemberi lapszámok elemzése elméleti források és esettanulmány alapján)
Csapó Kinga: Az Internet alkalmazási lehetőségei a Public Relations területén (Online PR)
Hargitai Henrik: A magyar hírlapműfaj kialakulása (1849-ig)
Heiszler Ákos: Interperszonális telekommunikáció Magyarországon 1945-1990
Hidas Judit: Történelem a ponyván
Lőrincz Éva: Vallási, egyházi és felekezeti műsorok, valamint vallási egyházi és felekezeti tartalmú hírműsorok tartalomelemzése
Margit Patrícia: Nők reprezentácioja a kultúrális körforgásban
Márk Szonja: Egy nő irodalmi sikere a 19 század végén: B
Palla Gréta: Benetton – A reklám kulturális forradalma
Rozgonyi Krisztina: A média tulajdoni viszonyainak hatása az információáramlás- és és a kommunikáció szabadságára, illetve a vélemények sokszínűségére – Szükség van-e sajátos tulajdonlási szabályozásokra a média pluralizmusának megőrzése érdekében? – Az európai-modell –
Sándor Zsolt: Ronald Reagan elnök és a média
Schlemmer Balázs: Digitális szöveg- és képfeldolgozás (Oktatási segédlet a webes újságíráshoz)
Szigeti Péter: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén
Sztanyó Emese: A magyar bulvársajtó a kezdetektől napjainkig
Tóth Judit: Közösségi rádiózás (A debreceni Szóla Rádió)
Vági Zoltán: “Zsidókérdés a magyar sajtóban” Az értelmiségi párbeszéd képtelensége a Holokauszt ürügyén 1999-2001
Varga Eszter: Vallási motívumok a reklám kontextusában
Varjas Gabriella: Morális pánik: a pedofília megkonstruálása
Zachar Balázs: A véleménynyilvánítás szabadságának néhány aktuális kérdése a magyar joggyakorlatban

2002
Bakk Szilárd: Média – A terrorizmus szolgálatában
Bognár Ákos: Szappanoperák: fikció és valóság
Bóné Tímea: Egy regény transzformációs problémái filmen (Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei című regénye és annak megfilmesítése)
Csurdi Gábor: A Mephistotól a Torzókig (A magyar film külföldi szereplése a nyolcvanas és a kilencvenes években)
Dányi Endre: Társadalmi csoportok internetes reprezentációja (Digitális szakadék és megváltozott politikai kommunikáció)
dr. Nyakas Levente: A közszereplők magánszférához való joga a kifejezés szabadságának tükrében (Amerikai és európai gyakorlat)
Dunai Márton: The Dragon’s Roar: Media Transformation in a Devolving Wales
Farkas Eszter: A reklámkerülés és hatása a kereskedelmi médiára
Felcsuti Judit: Elektronikus könyv, elektronikus kommunikáció: a Gutenberg galaxis kihívói
Ferenczi Anita: Kulturális műsorok a magyar televíziózás történetében
Fodor Zsófia: Gyerekcipőben? (A média felelőssége a fiatalkorú célközönséggel szemben)
Gartner Edina Zita: Reprezentációs stratégiák a National Geographic magazinban (“A világ és mindaz, ami benne van”)
Grits Barbara: Városi legendák
Holubár Zita: Médiaetika a gyakorlatban
Horn Gabriella: Kisebbségi jog- és érdeksérelmek a mai magyar médiában: a Rádió C indulása
Horváth Annamária: Representation of the Media in American Movies
Kadi Anissa: David Ogilvy nézeteinek hatása a 70-es évek magyar reklámkultúrájára
Kajári Zsófia: A Pesti Est sztori
Kun Péter: Posztmodern politikai kommunikáció (A választási kampány a ’90-es évektől napjainkig)
Magócsi Márton: A web mint az üzlet médiuma
Magyari Péter: A sajtószabadság egyes megnyilvánulásai az 1956-os forradalomban
Molnár Anna: Regionális rádiózás – A Partner Rádió esettanulmányának tükrében
Moore Jolán: A homoszexuálisok társadalmi helyzete és reprezentációja Magyarországon
Nemes Gyula: A kelet-európai animáció története
Oláh Gyöngyvér: A tömegkommunikáció kezdete: a Telefonhírmondó
Pászti Nikoletta: Manipuláló társadalom
Rényi Ádám: Vetélkedőműsorok a magyar televíziózás történetében
Sánta Edina: Célkeresztben – a Radio C, az első roma, közösségi rádió
Schlett Anna Viola: A magyarországi választási kampányok (1998, 2002) kampánystratégiájának és kommunikációs eszközeinek jellegzetességei (Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, Fidesz – Magyar Polgári Párt)
Stump Krisztina: A rádió- és televíziószervezetek szerzői jogi jogállása
Tunyogi Henrik: Magyarorszagi online szórakozás – és Játékkultúra
Varga Sándor: A képek hatalma- a hatalom képei (A franciaországi televíziós hírműsorok)

2003
Chilembu Knsztina: A közigazgatás és a média az Internet szabályozásának lehetőségei
Eisner Katalin: A reklám szerepe a társadalomban (A fogyasztói kultúra kialakulása és mai jellemzői nyugaton és Magyarországon)
Gellért Réka: Közszolgálatiság a francia audiovizuális médiában
Ládonyi Gabriella: A valóságshow-k megjelenése és fogadtatása Magyarországon
Nagy Mercédesz: Korai netművészet Magyarországon
Pék Zita: Múzeumok az Interneten
Stráhl Katalin: A világpolitika és a nemzetiségi sztereotípiák ábrázolása a James Bond-filmekben
Szakács Gergely: A magyarországi informatikai infrastruktúra fejlődése és társadalmi viszonyokra gyakorolt hatása a kilencvenes évek végétől napjainkig
Szendrői Eszter: A sztárság fogalmának leértékelődése a magyar kultúrában. A Kozsó-jelenség
Wilk Valentin: Hatalom es televízió a Kádár-korszak első felében

2004
Bobály Ilona: A gastronómia átalakulása az utóbbi évtizedben Magyarországon
Breuer Anna: Public Relations es az Internet
Fiedler Ágnes: A környezetvédelmi kommunikáció és a média nyelve
Flórencz Márk: Szélsőjobboldali mozgalmak kommunikációja
Hermann Szilvia Irén: A média és a terror
Herpai Gerely: Morális és etikai kérdések a számítógépes játékokban
Horváth Áron: Vállalati társadalmi felelősségvállalás: esettanulmány a köz-és magánszféra együttműködésére a magyar oktatásban
Káli Diána: A magyar könyvpiac a rendszerváltás óta
Kalmár Ildikó: Kortárs magyar képzőművészeti galériák PR tevékenysége
Kapitány Márta: Szappanoperák recepciója
Kiss Noémi Tünde: Nyelvhasználat-olvasási szokások a 18 századi Erdélyben
Kuzmenkó Noémi: Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása a
Németh Róbert: Koreától Irakig – háború a médiában
Péczeli Dóra: Versenyképes-e egy helyi rádió?
Rácz Johanna: Az SMS-kommunikáció nyelvi jellegzetességei
Rét Zsófia: Digitális egyenlőtlenségek
Rózsa Ágnes: Az Est első korszaka 1910-1914
Sáfrány Balázs: Az online marketing helyzete Magyarországon
Szabó Gerqely: Kuvaik-Afganisztán-Irak: A haditudósítás alakulása a legutolsó konfliktusokban
Szabo Zsuzsanna Sára: Erőszak médiareprezentációi
Szegedi Júlia: A tematikus televíziócsatornák sikerességének tényezői Magyarországon
Szűcs Anikó: Mítosz-teremtés kortárs színpadokon
Tatai Diána: A XX-XXI. Század üzenettípusa: az SMS
Tóth Kata: A társas érintkezés a digitális kultúra korában
Török Flóra: Bulvársajtó – etika Magyarországon
Vályi Gábor: Szonáta CD-íróra. A zene a digitális hangreprodukció korában
Varró Szilvia: Kiszolgáltatottak ábrázolása a médiában

2005
Barlai Réka: A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete Választási Tartalomszolg-i Kódexének Szabályz. és gyak. Érvény
Eszes Kinga: Kultúra-átadás a közszolgálati rádiózásban
Istvánffy András: A terrorizmus mint kommunikációs stratégia
Lencsés Csaba: Az Orbán- és a Medgyessy-kormány kommunikációjának összehasonlítása
Madalina Rita: Kulturális TV-műsorok összehasonlítása
Molnár Bálint: A magyar dokumentarizmus hatása az 1990 előtti társadalmi nyilvánosságra
Müller Fruzsina: Az elmúlt rendszer iránti nosztalgia okairól
Ozoli Gábor: A magyar képregény története
Petur András: A közszolgálati rádiók helyzete a digitális rádiózás korában
Schiffer Kata: Forradalom és polgári idill a XX. század elejének plakátjain
Solymosi Eszler: A magyar médiapiac szerkezetváltozásai
Szakács Judit: A történelem reprezentációja a múzeumokban és az Interneten
Túróczy Zsuzsa: A nőkép változása a nyomtatott parfümreklámban
Cseszregi Róbert: A három földi sugárzású csatorna versenye az Interneten

2006
Daczi Barnabás: A társadalmi célú reklám helyzete és vizuális megjelenése Magyarországon
Dávid Sándor: A parlamenti pártok kommunikációs technikái
Kovács Orsolya: Hypertextes poétikai eljárások Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán az utazó című regényében
Leichtmann Ágnes: Internetes közösségek
Munk Veronika: Média és előítélet
Palotás Júlia: Luxus a reklámban
Szabó Noémi: Másság és média
Szalai Balázs István: A tömegkommunikáció első évei a “Sárkányok földjén”
Vajda Kristóf: Az Al-Jazeera – Arábia hangja?

2007

Rácz Gergő: A politológiai ideológiák megjelenítése a tömegkommunikációban

Sárközi Éva: Egyetemi és főiskolai lapok Magyarországon

Szováti Katharina: The War of Signs: Communication Guerilla

2008

Dull Szabolcs: Keresztneve: Hadnagy – a Columbo című bűnügyi tévésorozat médiaesztétikai kérdései

Janecskó Katalin: A média ábrázolása B.E.Ellis műveiben – kitekintéssel a szerző megjelenésére a médiában a Holdpark c. művén keresztül

Kálmos Borbála: A képregény mint médium: a japán és az amerikai képregény helyzetének és jellemzőinek áttekintése

Kotun Viktor: Budapest és a Centrum csoport: házfoglalás, mint be nem vált csillapítószer

Kovács Adrienn: Televíziós hírműsor-készítés a gyakorlatban

2009

Ballók Csilla Eszter:  A sport reprezentációja a médiában. A 2008-as pekingi olimpia megjelenítése a Nemzeti Sportban

Buday Zsófia: Az anonimitás irodalmi előzményei és jellemzői a hálózati kommunikációban

Cserős Borbála: Várpalota: a „szocialista tér” nemzeti (re)konstrukciója, 1951–2009

Csikó Boglárka: Anna A „természetes” retorikája a reklámok nőábrázolásában

Dékány László: Netfolklór Magyarországon – Városi legendák, hoaxok, lánclevelek, photoshopok és az Internet magyar sztárjai

Farkas Zsombor: A szegénység ábrázolása a médiában – Egy megyei napilap szegénységábrázolása

Fedor Nikolett: A Marie Claire francia és nagyar nyelvű kiadásának összehasonlítása – A Marie Claire mint a modern nő reprezentációja

Gábor Zsófia Rebeka: Az internet hatása a nyilvánosságra – Facebook, avagy a közösségi oldalak és a nyilvánosság szerkezetének megváltozása

Gombás Klára: A digitális televíziózásra történő átállás médiajogi hatásai Magyarországon

Győr Ágnes Janka: A Lois Lane perspektíva

Horti Vivien: Tinédzserek médiahasználata – Magyar kamaszok internetezési szokásai

Horváth Linda: Média és utópia. A reklámok utópiájáról a médiautópiáig

Klinger Diána: Médiareprezentációk a videoklipekben. Moralizálás és médiapánik a popkultúrában

Kajári Bettina: Oktatásban megvalósult információs és kommunikációs technológiák elemzése

Katona Anikó: Magyar politikai plakát a huszadik század elején: különös tekintettel az első világháborúra. Német kapcsolatok

Kőműves Anita: Infokommunikáció a politikai kommunikációban. Politikusok, újságírók és a közönség kommunikációs stratégiái

Lichter Péter: Miklós Cliffhanger-dramaturgia a Twin Peaksben és David Lynch életművében

Lorenz Péter: Átállás a digitális műsorszórásra Magyarországon

Malya Emese: Gutenberg 2.0 – Néhány gondolat az elketronikus könyvek jelenkori státuszáról

Milhofer Tamás: Az online és a nyomtatott sajtó kapcsolata a Népszabadság, a Blikk és a Figyelő példája alapján

Nagy-Vargha Zsófia: A hitelesség kérdése a háborús filmek kliséinek tükrében

Papp Zsuzsanna Katalin: Intimitás és nyilvánosság határán: a blog mint a személyiségkonstrukció terepe

Pongor Csaba: A magyarországi digitális átállás hatásai a médiafogyasztási szokásokra/Digital cwitchover process and its effects on Hungarian media consumption habits

Praznovszky Dániel: A kisközösségi rádiózás Magyarországon

Schermann Anita: La Movida – A demokratikus átmenet kulturális vonatkozásai Spanyolországban

Sinkovicz Linda: A tévéreklámok hatása a gyerekekre: különös tekintettel a nyelvi sajátosságokra

Sipos Regina: Harmadik típusú rádiózás Belgiumban és Magyarországon – A szabad rádiók jellemzői, lehetőségei és nehézségei Európa két különböző szegletében

Szilva Eszter: Papíron vagy monitoron? A nyomtatott napilapok és az online sajtó viszonya

Szolga Eszter: Hagyományőrzés és populáris kultúra: néptánc-modellek a XXI. Században

Váci Krisztina: Keretjátékok alkalmazása hipertextre – Metaszínházi elemek hipertextes megjelenítése Shakespeare Makrancos Hölgy című drámájában

Vancsó Éva: Nemzetiszocialista propaganda az 1933–1945 között készült német filmekben

Vécsey Virág: Nők reprezentációja a kortárs magyar művésznők alkotásaiban

Visnovitz Péter: A politikai kommunikáció diskurzív elemzése – Politikai nyilatkozattól az újságcikkig

Zsély Anna: Addikciók a médiában. A drogfogyasztók és a szerhasználat médiareprezentációjának változása és ennek lehetséges okai

Albert Ákos: A protagonista gondolatvilágának elemzése Scorsese korai filmjeiben

Ámon Viktória: Negatív utópiák a filmtörténetben – Stanley Kurbick Mechanikus narancs című filmjének elemző bemutatása a kortárs angolszász sajtó tükrében

Babik Anna: Dokumentum-sztori. A dokumentumfilmezés új korszakának bemutatása Michael Moore alkotásain keresztül

Balázs Rita Rebeka: A sztárokkal a foltok is eltűnnek

Balogh Judit: Az autizmus filmi reprezentációja. Autista figurák mint metaforák a Rain man, a Nyomozó és a Hósüti című filmekben

Balogh Eszter: Relációesztétika Balatonbogláron, avagy A kapcsolatművészet és a magyar neoavantgarde

Barta Virág: Anyafigurák a kortárs filmekben: Pedro Almodóvar és Mundruczó Kornél

Bazsó Adrienn Virág: Dokumentum és fikció Gazdag Gyula filmművészetében

Berki Viktória: Kulturális folyóiratok ma Magyarországon – A győri Műhely példája

Bódai Zsuzsanna: A női identitás Németh László Iszony című regényében

Boros Tamás: Szóbeliség és írásbeliség Platónnál. A nyelvi változások vizsgálata Homérosz, Hésziodosz és Platón műveiben

Bors Réka: Pro-anorexia fórum ok: Az evészavarok kommunikációs aspektusai

Bozi Eszter: Nőalakok az amerikai filmben – A Woody Allen-i ellenpélda

Brunner Babett Zsófia: Társadalmi felelősségvállalás a reklámkampányokban

Domokos Dóra: Identitáskérdés Garaczi László metaXa című művében

Farkas Gabriella: Grimm mesék manga formában

Füstös Mónika: Szerepek Nagy Kriszta művészetében

Gáspár Andrea: Reklámpszichológia, avagy felhívó jelleg archaikus ingereken keresztül

Gazdag Ádám: Art Spiegelman: Maus – A holokauszt reprezentációi a populáris kultúrában

Gulyás Luca: A terror nyelvének megjelenése Anthony Burgess  Gépnarancs és George Orwell 1984 című művében

Gulyás Orsolya: Second Life: szimuláció és valóság között

Halász Adrienn: Franchise típusú kultúrateremtés és kultúrafogyasztás

Hemeder Zsófia: A Terror Háza tárgyi reprezentációja

Horváth Ilona: Pannonhalma a vallás és a média tükrében

Hudecz Bálint: Ókori egyiptomi műemlékek és azokat befogadó intézmények illeszkedése Kairó városképébe

Jakobi Sarolta: A média tudatformáló hatásának reprezentációja kortárs irodalmi művekben – Célkeresztben Bret Easton Ellis „Nullánál is kevesebb” című műve

John Balázs: Megbomlott narratívák – Egy skizofrén naplója –

Karaba Tünde: A Google Earth politikája – Cenzúrázás, panoptikusság, felügyelet a térképek felett

Karcsay Ágnes: Anny Leibowitz és a reklám – A Louis Vuitton divatcég „Journeys” című reklámképeinek elemzése

Kácsor Adrienn: Két milliós vásárlások: képzőművészet és politika a Kádár-korszakban. Szocialista mecenatúra 1965-1980 között

Keres Dóra Borbála: A virtuális közösségek színterei

Kovács Viktória Mária:  Száguldunk, füstöl a radiál, gyorsabban vonz a nagy ideál

Korbély Noémi: A Európai Unió audiovizuális politikájának érvényesülése Magyarországon

Kormos Nikolett: Karakterek a mai magyar bankreklámokban

Kovács Dalma: Az újságíró szerep átalakulása a rendszerváltás alatt

Körösi Ivett: Az erőszak reprezentációja a rap és hip-hop videoklipekben – A nő mint tárgy

Kudron Annamária: Virtuális kapcsolatfelvétel az IWIW közösségén belül

Lázár Alexandra: A karácsony reprezentációja az RTL Klub híradóiban

Laborczi Dóra: Vallás és média – A vallási élet posztmodern formái

Lázár Renáta: Média szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon

Marosi Katalin: A gyermekek infokommunikáció használata

Marton Emilia: Egy regény és adaptációja: A Mester és Margarita

Mató Zsófia: Játék a személyiséggel, harc a láthatóságért: az önábrázolás műfaja a fotográfiában

Maulik Nikolett: Holokauszt emlékhelyek Budapesten

Mráv Noémi Krisztina: A TV-Maci tudatformáló szerepe az esti mesében

Pálmai Szilvia Diána: A képek és a szavak hatalma: Maslow szükségleti hierarchiája a kortárs reklámokban

Pataki Hanna Tina: Újdokumentarista színházi törekvések a magyar média tükrében

Pók Zille Katalin: Az MSZP posztmodern országgyűlési választási kampánya 2002-ben

Popp Edina: A televíziós kvízműsor műfaji keretének változásai

Salamon Diána: A távolság eltűnése a köztéri szobrok és a szemlélődő között

Saliga Réka: Családmodellek, családi szerepek három óvodásoknak szóló verseskötetben

Sinkó Zsófia Anna: Szabó Magda Régimódi történet c. művének adaptációi és azok recepciója

Sebestyén Tamás:  A reklám vonzásában (a testiség térnyerésének fejezetei a reklám történetében)

Soós Péter: Sportesemények reprezentációja a magyar médiában

Stánitz Zsuzsanna: Lélektelen testek vándorcirkusza. A Bodies – A kiállítás kritikai interpretációja

Szabó Ildikó: Kollektív netregények – több száz kéz, egy mű

Szabó Nikolett: A Házon kívül című televíziós produkció és a közszolgálatiság

Szanyi Melinda: „Bezsélj, ha tudsz…”. Performanszok, akciók, plakátok – az Amnesty International kampánya a nők elleni erőszak megszüntetéséért

Szatmári Andrea: Hagyományos kultúra a médiában. Magyar néphagyományok és közösség a másodlagos szóbeliség intézményében

Szánthó Péter: Elképzelt magyar közösség

Sziller Dalma: Társadalmi nemi szerepek a James Bond filmekben

Tari Nóra: Reklámkép retorika a Benetton plakátok tükrében (Az United Colors of Benetton reklámpolitikája)

Takács Zsófia Katalin: Az oktató gyerekmédia reformja – A Szezám utca (Sesame Street) című televízióműsor pedagógiai hatása

Tóth Anett: Online kampánykommunikáció. A YouTube és a 2008-as amerikai elnökválasztás

Tóth Mónika: Erzsébet Nekem a Balaton a Riviéra. A magyar média értékteremtő hatása egy konkrét társadalmi kérdés tükrében

Török Dávid: A szexualitás, mint a hatalmi kommunikáció eszköze

Ume Kelly Nkemdilinna: Kisiskolások médiaképe

Urbán Csilla: Az első demokratikus választások plakátjainak retorikája. Szimbólumrendszer-váltás

Varga Brigitta: Népmesei struktúrák megjelenése a reklámokban, politikai kommunikációban, sztárönéletrajzokban

Villám Kitti: A fogyasztó mint alkotó – interaktivitás az online reklámozásban

Voloncs Laura: Rólunk szól – A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma

Vorigin Kata: A posztmodern film bemutatása David Lynch munkásságában

Bódi Lóránt: Zsidó temetők, az emlékezés hiányjelei

Czingulszki Ágnes: Az ipari épületek kulturális rehabilitásának jelentősége

Csabai Dávid: Magyarország és a hidegháború: kommunikációs stratégiák a magyar médiában, 1960-1989

Ganczer Gábor:  Sportkommunikáció és a látványsport PR-ja Magyarországon

Helmeczi Zoltán: A filozófia lehetősége és valósága az 1970-es évek magyarországán

Horváth Eszter: A nemi identitás megjelenítése az ezredforduló filmjeiben

Kelemen Éva: A nyugati popzenekultúra lecsapódása Magyarországon a 80-as években. Az első magyar lemezlovasok

Kiss Julianna: Roma önreprezentációja a médiában

Kiss Veronika: A diafilmek politikai használata a szocializmus első 15 évében

Kovács Ferenc: Dávid Meggyőzési technikák a mai magyar televíziós és nyomtatott reklámokban

Páll Andor Zalán: Út az Oscarig A 2008/2009-es kampány médiaelemzése

Simon Petra: Az identitás szerepe Márai Sándor műveiben, különösképpen az Igazi és a Judit… és az Utóhang című regényekben

Szabó Eszter: A huszonegyedik századi nő megjelenítése a modern irodalomban

Szabó Gábor: Az amerikai televíziózás átalakulása az ezredfordulón:  internet hatása a televíziózásra

Tossenberger Tamás: Az internet hatása a zenehallgatási és zenefogyasztási szokásokra

Tóth Krisztina: Külföldi hír a Magyar Televízióban: Mostohagyermek?

Turján Dóra: Női civil szervezetek kommunikációs stratégiái Magyarországon. Jelentésalkotás a kommunikációban: nőkép-konstrukciók

2010

Bakonyi Borbála Anna: Vizuális kódok a videóklipekben Pop, csajok – rock, pasik satöbbi, avagy a férfi és női szexualitás ábrázolásának típusai

Bakó Beáta: A valóság művészi értéke

Balkányi Nóra: A Beatles együttes vizuális kommunikációja

Barta Dorottya: Intermedialitás a Gossip Girl című könyvsorozatban és adaptációban

Bencsics Gábor Tamás: Watchmen – Egy Alternatív történelmi képregény narratívája az intertextualitás szemszögéből

Boldizsár Zsófia: Testkép reprezentációk a médiában – Plasztikai műtét és valóságshow Magyarországon: Nagy Alakítás

Czémán Zsófia: Nemi szerepek Szabó Magda Az ajtó című művében és színpadi adaptációjában

Czók Dávid: „Küzdelem a sajtószabadságért”: Az „Égtájak” című szamizdat folyóirat, 1984-1989

Csepely Tímea: A nemi identitás vizsgálata Milan Kundera regényeiben

Cserpes Tünde: Korrupció, beszéd és hatalom. A korrupció fogalmának használata a politikai közbeszédben

Dagdelen Demet: A virtuális átalakuló fogalma az infokommunikációban

Dávid Roland: Hitler-reprezentációk a mozgóképen

Dékány Dániel: Rendhagyó marketingkommunikációs megoldások A nyomtatott és az interaktív sajtó összeolvadása

Dubrovszki Dániel: A fájlcserélés hatása a kultúripar világára

Eiler Ádám: A magyar könnyűzenei újságírás

Endrész Dorottya: Modern civilizációs kockázatok és a média

Fábián Ágnes: „Elfeledett érzékünk”: A szaglás mítoszának megjelenése Patrick Süskind A parfüm című regényében és annak filmes adaptációjában

Gabay Balázs László: Médiabefolyásolás a Kádár-korszakban – a nyomtatott sajtó konszolidálása és folytonossága az 1956-os magyar forradalmat követően

Gazdag Olga: A médiahackról

Gyarmati Judit: Környezettudatosság a médiában

Hegedűs Róbert: A párkapcsolatok megjelenítése a Sírhant művekben és egyéb sorozatokban

Herczeg Lynda: Elrettentés és figyelemfelkeltés megrázó audovizuális eszközökkel: „Shockveritising” a társadalmi célú televíziós hirdetésekben

Hermann Veronika: Kortárs magyar médiaművészet

Horváth Dóra: A Kádár-korszak animációs filmjei

Kalencsik Mariann: A nők reprezentációja a reality showkban

Kálmán Gábor: Kommunikáció az online multiplayerekben

Karlócai Orsolya Nóra: A politikai botrány a mediatizált politika korában

Kasik Nóra: A japán populáris kultúra a magyar kultuszközösségekben

Király Katalin Judit: A határon túli magyar sajtó – szlovákiai esettanulmányok

Kovács Szabina: A modern magyar jog médiában betöltött szerepe az alapjogok tükrében

Légrády Eszter: A gasztronómia megjelenése a médiában

Magyar Dávid: Televíziózás és közösségi média az interneten

Magyar Dávid: A sorozat – Siker és bukás

Michelberger Anna Katalin: Állatvédelem a médiában

Molnár Kata: Szubjektív geográfia

Mudri Molnár Simon: A Top Gear című televíziós műsor tanulságai

Nemes Zsófia Vera: A közösségi oldalak és a magánszféra – A felhasználó veszélyérzetének csökkentése

Ocskai Tímea: Az írás megjelenés és funkciója az utópiákban

Orcifalvi Anna Nóra: Az állatok reprezentációja a médiában – Az ember és az állatok viszonya, továbbá az állatok erőszakkal kapcsolatos megjelenítése a kereskedelmi televíziók riport és hírműsoraiban

Orosz Márta: Kisebbségek médiareprezentációja – Hogyan befolyásolja a Mainstream média a szélsőjobboldali nézetek terjedését Magyarországon és Németországban

Pajor Emilia Margit: A szabad Nép postájából

Patócs Renáta: Sport és reprezentációja a magyar médiában

Pölcz Ádám: A hangjáték műfaja a másodlagos szóbeliség tükrében

Primmer Réka: Online kommunikációs lehetőségek és közösségépítés egy speciális betegcsoport esetében

Prischetzky Réka: Az emberi méltóság és a valóság show

Radó Tímea: Művészet és propaganda a Franco-rezsim alatt

Recsková Mária: A pánszlávizmus és a nacionalizmus ideológiájának jegyei Alfons Mucha Szláv eposz című képciklusán

Sereg Judit: Kedvencek a képernyőn – Az Animal Planet műsorstratégiája

Simon Krisztián: Multikulturalizmus a magyar médiában

Süle Tamara Nikolett: KiTüntetett ünnepek

Szabó Fruzsina: A magyarországi bulvársajtó kezdetei

Szabó Judit: Gasztronómia és testkép a magyar médiában

Szabó Veronika Melinda: Vallási alakok reprezentációja a South Park című amerikai sorozatban – Három konkrét vallási témával foglalkozó rész kifejtő elemzése

Szakály Szilvia: Hipermediális megoldások filmben, televízióban, képzőművészetben

Szalay Katalin: Az Új Szó kezdetei – Betekintés a ’45 utáni csehszlovákiai magyar sajtótörténetbe

Szandtner Veronika: A szavak ereje

Szecskó Petra: South Park és a sztárok

Szirmai Gergely András: A rendezői stílus kialakításának eszközei Quentin Tarantino életművén keresztül

Sztermen Fanni: Civilizációs katasztrófák médiareprezentációja – Tömegtájékoztatás a csernobili atombalesetről

Szűcs Dóra: Bródy Sándor, a magyar irodalmi újságírás nyelvének megteremtője

Szűcs Gergely: Instant kultúra négy képben – Bill Watterson Kázmér és Hubája

Takács Klaudia: Az írott sajtó és a válság – A válság négy hónapja négy magyarországi lapban

Tódor Zsófia: Az álnév jelensége a kortárs kultúrában

Tóth Bálint Soma: A pozsonyi úti lakótelep történeti kutatása – városfejlődés és temetkezés a szocialista lakótelep-építés tükrében

Tóth Enikő: A Magyar Rádió Műsorszerkezet-váltása

Torma Fanni: Az amerikai tinédzserek reprezentációja a hollywoodi filmekben az 1950-es évektől

Turi Orsolya: A magyar reklámfilm története a rendszerváltástól napjainkig

Ványi Sándor: Erőszakos elemek megjelenése Quentin Tarantino filmjeiben

Varga Ágota: A humor szerepe a Twin Peaks című televíziós sorozatban

Varga Dorottya: A 2003-as iraki háború politikai kommunikációja

Vásárhelyi-Faragó Kata Nóra: A bulvár a köz szolgálatában

Vass Dávid: A termékelhelyezés és európai szabályozása

Vető Nóra: Budapest Televízió

Vígh Viktória: Négy magyar napilap online és print verziójának összehasonlítása példaként a kulturális rovataik vizsgálatát felhasználva

Zádrovich Alíz: A tömegkultúra ideológikuma a Kádár-korszakban

Aranyi Ludmilla: Kommunikáció, test és identitás

Ármai Balázs: A virtuális személyiség és a hipertext kapcsolata

Barsi Erzsébet: Hálóról hazát – Az Internet, mint Európa kapuja a latin-amerikai bevándorlók számára

Bogdán Tamás:  Az audio sildeshow az online újságírásban

Budai Borbála: A nemi szerepek változása a társadalomban és a mesék világában

Cadena Alva America Libertad: A nő szerepe a médiában

Diseri Dóra: A közszolgálat társadalmi beágyazottsága

Emszt Gabriella: Jane Austen filmen: A Büszkeség és balítélet c. regény utóbbi években megjelent adaptációi és azok szociokulturális közege

Etropolszky Róbert: Csalóka remények (A média mint negyedik hatalmi ág Amerikában)

Gábriel Győző: A számítógépes játékok világképe

Haraszin Éva: A fotográfia és a kortárs elbeszélő művekben

Hargitai Anikó: Meggyőzés és manipuláció a reklám világában

Hu Shenshen: A 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiaprezentációja

Jakab Viktória: „Otthon a képernyőn” – A Jánossomorja Televízió mint kisközösségi tévé specialitásai

Juhász Eszter Katalin: A fotó szerepe az internetes önreprezentációban

Kalencsik Mariann: Az MRT Tömegkommunikáció Intézet története

Kárpáti Csilla Gabriella: A klimaváltozás témája a magyar sajtóban a Kiotói Egyezménytől napjainkig

Kovács Mátyás: Köztér, politikai tér és közösségi tér

Kovács Orsolya: Humor a reklámban

Kutas Diána: Az amerikai késő esti szórakoztató műsorok szerepe a politikai véleményalkotásban

Ligetfalvi Gergely:  Kultur Kontakt. Osztrák kulturális patrónusi politika volt Monarchia térségében 1955-től napjainkig

Meller Anna: A modern filmelőzetes retorikája – Jönnénk, látnánk, visszamennénk

Molnár Zoltán: A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány a vizuális kommunikáció tükrében

Óvári Enikő: Az RTL-klub hírszerkesztési irányelvei a 2010-es kampányidőszakban

Papp Krisztina: Háborús szatírák mozgóképes adaptációja

Somodi Réka: A győri zsinagóga története

Szecsődy Kristóf: Elvis Presley kulturális öröksége

Szép Annabella Márta: Beszédhibák és  nyilvánosság

Sziva Éva: Az állatvédelmi mozgalom kommunikációja

Szűcs Éva: Globalizáció Alejandro González Inarritu műveiben

Tari Tamás: Az internetes partizánsajtó magyar sajátosságai

Tóth Enikő Mária: A reklám mint üzenethordozó

Tucsni László: A Szomszédok és a rendszerváltás

Ványi Sándor: Erőszakos elemek megjelenítése Quentin Tarantino filmjeiben

2011 BA

Albóci Marcell: Társadalmi nemek reprezentációja a szocializmusban és ma, társalgási kiskönyvek alapján

Antal Klaudia: Rádió a színház vonzásában – A kortárs magyar rádiódramaturgia és a színházi rendezés összehasonlítása

Badáczi Zsanett: Sportújságírók lehetőségei egykor és most. A sidney, athéni, pekingi olimpia a napi sajtó tükrében, különös tekintettel a vízilabda válogatott szereplésére

Balogh Anna: Riporteri kérdésstratégiák

Bánhidi Dóra: Tények drámája: dokumentumjáték a rádióban

Bauer Beáta: Gutenbergtől az e-könyvig

Bence Réka Jessica: Polaroid a XXI. században

Benke Boglárka: A magyar szinkronszakma megítélésének változása és ennek lehetséges okai – a szinkronizálás jelene és jövője

Budai Réka: A Csíki Székely Múzeum múzeumi stratégiái A Munkácsy-kiállítással kezdődő stratégiaváltás a Csíki Székely Múzeum történetében

Csernai Judit: A gyermekirodalom változásai a rendszerváltás óta

Csúsz Bernadett: A kulturális identitás megjelenítése két XX. századi amerikai regény alapján

Czagány Alexandra: Az online női magazinok demokratikus funkciói

Czakó Nóra: Magyar gyűlöletbeszéd-vita nemzetközi kitekintéssel

Deme Anna: Webkettes antiszemitizmus – Zsidóellenesség a mai magyar médiában különös tekintettel az interaktív online tartalmakra

Demeter Virág: A női reprezentáció változása a Nők Lapja történetében

Do Dinh Laura: Kína vizuális politikai kommunikációja

Dohi Gabriella: Rendszerváltás után készült magyar dokumentumfilmek választásokról, szavazásokról

Dr. Ádám Viktória Judit: Az általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások köre a hazai jogi és etikai szabályozás tükrében

Eszlári Judit: A médiacentrikus művészetfelfogás megnyilvánulása Erdély Miklós filmjeiben. Az álommásolatok és a verzió c. film elemzése

Etropolszky Róbert: Csalóka remények – A média mint negyedik hatalmi ág Amerikában

Farkas Zsófia Eszter: Az elektronikus könyv és a hagyományos könyv harca

Fehér Katalin: A zenekritika nyelvi problémái

Gál Éva Laura: Az új média hatása a divatra

Garamvölgyi Flóra: A férfimagazinok férfiképe kortárs kontextusban

Geda Zoltán: Most mégis ki vezet? -Férfi és női szerepek (vizuális) megjelenítése az autós reklámokban

Gémesi Melinda: Az erőszak képének fejlődése az amerikai háborús filmekben

Geszten Vivien: Az RTL Klub call tv-je

Greiner Balázs Zoltán: Az autoreferencialitás jelei az RTL Klub Reggeli című műsorának 2009-2010-es évadjában

Halász Lilla Anna: A blogszféra és a könyvkiadás

Halmi Judit: Külföldi televíziós formátumok helyzete Magyarországon

Hammersmidt Éva: Magyar-szlovák kapcsolatok médiareprezentációja – a nemzeti populizmus Szlovákiában és a magyarellenes napirend megjelenése a bulvársajtóban

Hollósy Balázs: A Szomszédok és a rendszerváltás

Illésy Géza: 2009-es Svéd EU-elnökség kommunikációja

Jász Annamária: A magyarországi meleg nyilvánosság

Juhász Dorottya: Háborúk és helyi konfliktusok a civil nők szemével

Kádár Luca: A divattal foglalkozó blogok elemzése

Kálmán Gábor: Kommunikáció az online multiplayerekben

Kenyeres Rudolf: Narancs, kereszt szegfű és Kovács Pisti A rendszerváltás utáni magyar politikai választási plakátok elemzése egyén- és közösségreprezentációs alapelvek alapján

Kertész Dalma: A világfalu magyar szemmel

Keszei Borbála: Visual Jockey és a remix kultúra – Alkot vagy használ

Kanicsár Ádám András: A Kádár-korszak kultúrpolitikája Fehér Klára és Nemes László útleírásainak tükrében Az útleírások mint Fehér Klára lázadó újságírói attitűdjének csúcsai karrierje során

Koroknyai Kata: Kormányszóvivők-emberek a média és a politika határán

Körtvélyesi László Csaba: Az interaktív TV

Kupi Krisztina: Kórházsorozatok etikai kérdései – Ambivalens narratívák a transzplantáció tárgyalásában

Láng Nóra Kata: A vizuális identitás kérdése Sophie Calle művészetében

Lantos Gábor: A külső public relations elmélete és gyakorlata

Letenyei Bea: Sportközvetítések a kereskedelmi televíziókban – A Forma 1 világa a képernyőn és az interneten

Livits Réka: A mural painting közösségépítő módszerének vizuális kommunikációs funkciói

Losonczy Gergő: Fejes Endre és a Kádár-rendszer Egy halálraítélt két élete: A Jó estét nyár társadalomkritikája

Madlena Gyöngyi: A “CNN hatás” vizsgálata

Magócsi Márton: Képi szöveg, képi jelek a fotográfiában – A sajtófotó helyzete a képernyőn megjelenített sajtótermékek elterjedésével

Márton Orsolya: A véleménynyilvánítás korlátozásának egyes modelljei

Matykó Noémi: Utazás és társadalmi képzet

Medovarszky Bianka: A női szerepek változása Magyarországon és Spanyolországban és ennek lenyomata a női magazinokban

Mezey Réka: A palesztin- izraeli viszony a magyar sajtómegjelenés tükrében, különös tekintettel a palesztin államiság kérdésére

Miniska Édua: A 2010-es választási kampány kommunikációs elemzése – A Fidesz kampánykommunikációja eszközhasználatában bekövetkezett változások és újítások a 2010-es országgyűlési választások kapcsán

Mlinkó Zsófia: A cenzúra működése a Kádár-kori magyar könnyűzenei életben A punk ellenkultúra korlátai a nyolcvanas években

Molnár Dániel: A videojátékok elemei és az információ

Molnár Dávid: Az újságírás lehetőségei az új média korában

Montvai Zsóka Rita: “Hajózható nagykörút” Álpárt a politikában

Németh Fanni: A reklámok és a fogyasztás átalakulása

Nieto Mercedes: Fedél nélkül a csillagszállóban avagy Szociális számkivetettek médiája – Az utcalap Magyarországon – csak egy szimbólum?

Oláh Dávid: A videoklip kommunikációja

Oltyán Ágnes: Diskurzusok a szinglikről Magyarországon

Ozsvár Árpád: Kábítószer-használók reprezentációja az írott sajtóban a 2008 augusztusában bekövetkezett kábítószerhalálok kapcsán

Palásti Zoltán Péter: A videojáték mint médiatechnológia

Panyi Anna: A környezet téri kommunikációjának vizsgálata Dr. Dúll Andrea környezetpszichológiai munkásságában

Puskás Ilona: A non-profit és a forprofit kiállítóhelyek művészetkoncepciója

Révész Judit Andrea: Magyar televíziós csatornák az interneten

Róka Anita: A szervezetek működésének társadalmi háttere

Saffer Zsuzsanna: A “Nagy Könyv” projekt elemzése az irodalmi kánonviták tükrében

Sándor Eszter: Facebook: web 3.0

Sárközi Zsolt: Nemi szerepek reprezentációja és a született feleségek

Sarlós Dávid: B-terv – A tömeges együttműködés korszakának attitűdje, mely a társadalmi intézmények közül először a kultúrát szervezi át

Sárosi Ádám: A politikai korrektség alternatívája napjaink Norvégiájában és Magyarországon

Simor Eszter: A mai magyar (film) kritika típusai

Sipőcz Katalin: Magyarország megjelenítése a külföldi médiumokban

Szabó Alexandra: A Nők Lapja története – Női szerepek és a nők reprezentációja a Nők lapjában az 1960-as, 1970-es években és napjainkban

Száraz Lívia: A kozmetikai sebészet kultúrája

Sztráda Eszter Anna: A civil olasz politikai blogírás – A civil olasz politikai blogok működésének bemutatása a Levi-Prodi törvényjavaslat segítségével

Szűcs Ivett: A társadalmi nemi szerepek reprezentációja a televízióban

Tarjányi Petra: A rendszerváltás reprezentációja a német médiában

Tavi Tamás: Az internetes partizánsajtó magyar sajátosságai

Tordai Zsolt: Pornó és feminizmus – az elnyomás erotikája

Tóth Luca: Önreflexió és intertextualitás a bollywoodi filmben

Tucsni László: A Szomszédok és a rendszerváltás Balázs Réka Rebeka: A hír, mint fenyegetés, avagy a H1N1 járvány hazai kommunikációja

Varga Judit: A geek-nerd szubkultúra reprezentációja a “sitcom”-ok világában

Veres Dóra: A vakok reprezentációja a magyar mozgóképi alkotásokban

Vízvári Viktória: A misekönyvek fölépítése és oldalképe a középkortól napjainkig

Werner Fruzsina: Reklámok elemzése ikonológiai szempontból. Arcátlan képek

2011 MA

Bódai Zsuzsanna: Film és irodalom viszonya a kortárs magyar kultúrában

Bors Réka: Pro-anorexia közösségek az interneten – A pro-anorexia közösség, mint szubkultúra

Domokos Dóra: Média-önszabályozás Magyarországon

Erős Gábor: Az álság felépítése – Áldokumentumfilm és médiahack

Gazdag Ádám: Holokauszt reprezentáció és normaszegés a kortárs vizuális művészetekben

Karcsay Ágnes: Művészet és gazdagság határán:  Divattervezők és divatipar Magyarországon

Körösi Ivett: A roma reprezentáció a kortárs magyar filmben

Mató Zsófia: Műtárgy és dokumentum:  fotóarchiválási stratégiák a magyarországi kulturális intézményekben

Mráv Noémi Krisztina: A televíziós és online hírgyártás összehasonlítása

Rédl Ádám Ferenc: A rádióreklámok akusztikus elemeinek hatásvizsgálata

Szabó Zsuzsa: A gender mainstreaming vizsgálata a bulvármédiában

Szanyi Melinda: Korunk „lélegző művészete” – Orosz Csaba közösségi akciói

Sziller Dalma Anna: A háború – női szemmel

Tari Nóra: A fogyatékosság médiareprezentációja

Tóth Anita: Az 1960-as magyar vígjátékok női reprezentációja

Urbán Csilla: Történelemgyártás és virtuális közösség

Vajas Gergő: A Mainstream zenei szcéna és a sláger „kanonizáció” Magyarországon – Empirikus kutatás a rádió „trendszette” szerepéről a magyar rádiós piacon

2012 BA

Almásiová Kristína: A Maus és az Állatfarm: Állatábrázolás a szöveges és képi elbeszélésben

Bedi Cecília: A drogfogyasztás reprezentációja a Jóban Rosszban című sorozatban

Benedek Róza Muriel: Reggeli tévéműsorok – Tájékoztatás vagy szórakoztatás?

Burgermeister Richárd: A számítógépes játékok elterjedésének társadalomra gyakorolt hatásai

Czervan Andrea: A fogyatékosság virtuális valóság-filmekben

Dancs Eszter: A film és a színház közötti adaptáció

Egres Dorottya: A terrorizmus, a tömegmédia és a kormány szimbiotikus kapcsolata a 2001 szeptember 11-ei események tükrében

Enyedi Andrea: Női rendezők és a feminista kritika avagy hogyan mutatták be nők a (n)őket körülvevő társadalmi problémaként jelentkező feminizmus céljait és hatásait

Farkas Enikő: Facebook és elhallgatási spirál

Fazekas Zsuzsanna: Az 1956-os forradalom megünneplésének társadalmi diskurzusa 1989 után

Feke Nikolett: Múzeumi kommunikáció és marketing jellemző eszközeinek és módszereinek bemutatása a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjának példáján keresztül

Fülöp Zsófia: Lázadó felületek a body art-ban

Gleichauf Boglárka: Politikai kommunikáció a XXI. Században: internet és demokrácia. Az Információs technológiák hatása a diktatúrákra

Halász Gergely Áron: Az online videós hírgyártrás története és műfaji jellegzetességei

Harcsik Dorottya Annamária: A képregény, mint önálló médium

Iván Tünde Éva: Az operaplakát mint kommunikációs forma

Kajtár Júlianna Ágnes: Sztrájkkommunikáció

Kiss Borbála: A Dr. Horrible’ Sing Along Blog- jelenség

Kocsis Andrea: A hírnévkultúra vizsgálata.  A hírnév mint folyamat és a tévésztár

Kormos Lili: Kortárs magyar írói perszónák a médiában

Kovács Kinga: Gyűlöletbeszéd és média Magyarországon – avagy hogyan korlátozható a korlátozhatatlan

Mészáros Krisztina Vivien: Foglaltházak és foglaltház jellegű átmeneti terek funkciói magyar és külföldi példák alapján

Mikovics Anett: Kultúra és ideológia a Berlini fal két oldalán – Wolf Biermann

Nagy Katalin: Ellenkultúra a hidegháború alatt

Neuberger Eszter: Társadalmi felelősségvállalás a kortárs magyar képzőművészetben

Rozs Eszter: Kommunikációs stratégiák változása a budapesti múzeumok gyakorlatában

Sebestyén Blanka: A konceptuális fotográfia lehetőségeiről Cindy Sherman munkáin keresztül

Szabó Ágnes: A Facebook mint online kommunikációs és online marketing eszköz

Szaniszló Anna: Orientalizmus az amerikai háborús filmekben-Az Egyesült Államok terrorizmus elleni harca a Hollywoodi filmek tükrében

Szegedi Dániel: A magyarországi zenei rádiók zenei szerkesztési stratégiái a rendszerváltozástól 2010-ig

Szeglet Flóra: Egy irodalmi forradalom kísérlete: Az éjszakai állatkert és A szomjas oázis című antológiák koncepciója és recepciója

Szerényi  Tamás: Vágás nélküli játékfilmhatás a sikeres reklámban

Teczár Szilárd Bence: Köztéri Holokauszt – művészet az újraegyesülő Németországban Egy etikai – esztétikai diskurzus szövetében

Tornyosi Nóra: Hitelesség és hatás a háborús fotóban

Tóth Anna  Piroska: Párhuzamok a divat és a művészet hermeneutikájában – A divatdizájn-plagizálás illegitimitása és legitimitása

Tóth Enikő: Az építőtábortól az Illés-klubbig

Tóth Zsuzsanna: A helyettes szomlyazók tevékenysége A kulturális ellenállás formái a helyettes szomjazok művészetében

Varga Gergő: A mai magyar punk színtér médiareprezentációja

2012 MA

Barta Virág: A helyi magyar etnikai rádióadások és szerepük a tengerentúli magyar közösségekben a 2000-es években

Bencsics Gábor Tamás: Az eredetiség mítosz Lady Gaga előadóművészetében

Bódi Lóránt: Zsinagógák és zsidó felekezeti ingatlanok tulajdonváltása a Kádár-korszakban

Buzás Andrea Réka: Az új média közbeszól. A blogok szerepe a hagyományos újságírásban

Czók Dávid: Magyar Füzetek: Tamizdat, szamizdat, disszidensek határainkon innen és túl

Dakos Edit: Népmese és szakralitás- az identitásválság problematikájának tükrében

Dubrovszki Dániel: Moralizáló magatartás a magyar online trash-médiában

Endrész Dorottya: Magyarország mint márka az Európai Unios csatlakozástól napjainkig

Fülöp Eszter: Kultúratámogatás és független színházak Európában

Füstös Mónika: A prostitúció médiareprezentációja Magyarországon

Gulyás Luca: Rajzolt múlt

Horváth Attila: Instant „fejlődésregények” – 2010-es sikerkönyvek narratológiai elemzése

Horváth Kristóf: A könnyűzenei kultúrpolitika Magyarországon –A PANKKK Program és annak megszüntetése, valamint a West Balkán-tragédia hatása a magyar könnyűzenére

Hudecz Bálint: A világörökség fogalmának és koncepciójának vizsgálata az 1970-es évektől napjainkig

Juhász Ágnes: A deviancia-és valóságábrázolás a valóságshow-kban

Kácsor Adrienn: „Kétmilliós vásárlások” A festészet állami támogatási rendszere

Kellner Gergely: Magyarországi médiumok online hírszerkesztési stratégiái

Kormos Nikolett: Drag: anti-heteronormatív gyakorlatok feminista kritikája

Kovács Gabriella: Az ideális nő – a Nők Lapja 1949 és 1956 közötti számainak tükrében

Laborczi Dóra: Hátrányos helyzetű térségekben élő roma nők társadalmi szerepe

Máthé Katalin Éva: World Wide Web – avagy a 21.  század virtuális kávéháza, mint az információáramlás katalizátora

Maulik Nikolett: Második világháborús megemlékezések Magyarországon 1945-1950

Mészáros Boglárka: A virtuális tér természete a szerepjátékok tükrében

Pataki Hanna Tina: Színház a drámán túl

Pók Zille Katalin: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Kommunikációja és tájékoztatási tevékenységének összegzése, elemzése és értékelése

Sinkó Zsófia: Az adaptáció kontextusai – Műfaji, kultúrpolitikai és reprezentációs kérdések Szabó Magda Abigél c. művének adaptációiban

Sipos Dóra: Sztárok image- építése az online közösségi médiában

Süle Tamara Nikolett: Kísértő múlt

Szabó Edit: A társadalmi felelősségvállalás megjelenése a magyar médiában Avagy, hogyan kommunikáljuk a CSR.  Tevékenységet

Szabó Kata: A közösségi média hatása a kommunikációra (öncenzúra, nformációszűrés)

Szalay Katalin: Beavatottak és kívülállók: A budapesti úrban style szubkulturális csoportként való vizsgálata

Szandtner Veronika: Az egyetemi humán tudományos kutatások sajtókommunikációs lehetőségei

Tarlós Adrienn: Queer-sztárok a heteronormativ társadalomban

Teleki Ilona: Multikulturalitás a múzeumpedagógiai foglalkozásokban  Roma fiatalok a Szépművészeti Múzeumban

Török Dávid: Költségvetési transzparencia az állami beruházásokban

Tóth Anita: Az 1960-as magyar vígjátékok nő reprezentációja

Tóth Bálint: Politika reggeli mellé avagy reggeli televíziós magazinműsorok a politikai kampányokban

Tóth Mónika Erzsébet: Fogyatékos emberek szervezeteinek reprezentációs stratégiái – példák hazai és nemzetközi vonatkozások tükrében

Vígh Viktória:  Visszhangzó Sebald W. G. Sebald  Sebald által inspirált művészeti alkotások elemzése

2013 BA

Bacsárszki Ágnes: Olvasókönyv és könyvolvasó. Az e-könyv olvasók promóciója és recepciója a digitális írott kultúra elméleteinek tükrében

Bátki Anna: A magyar rádió tegnap és ma. Közszolgálat és piacgazdaság között

Bobály Zsófia: Vallási reprezentációk a kortárs dél-koreai filmekben

Boros András:  A varázstükör – közösségi média és identitás

Clausen Sebestyén Dániel: Twitter a közösségi médiában

Déri Ágota: A magyar politika reprezentációja a holland sajtóban 2010-től

Dillmann Vanda:  A mail art Magyarországon. Küldeményművészet az első magyar mail art kiállítás tükrében

Farkas Krisztina:  A Petőfi Rádió megújulása – Közszolgálati rádiózás a 21. században

Gönczi Petra: Közösségi média az újságírásban

Guttray Mónika: Provokáció és művészet reprezentációi korunk társadalmában – A Guerrilla Girls munkássága 1985-től napjainkig

Hajdú Eszter: Magyar – Román interkulturalitás a generációk és a globalizáció ütközőpontjában

Hargitai Ágnes: A média az irodalomban – A szép új világ, az 1984 és Az éhezők viadala médiamegjelenítése a collinisi metszet

Horváth Claudia: A politikai karikatúra mint propagandaeszköz a Kádás-korszakban

Iváncsics Bernát: Az irodalmi szöveg mint hipertext-rendszer. Bejárások Julio Cortázar Sántaiskola című regényébe

Janik Regina: A homoszexualitás médiareprezentációja – Leszbikus és meleg karakterek az amerikai és a magyar televíziós sorozatokban

Kerekes Zsolt: Online újságírás és szakmaiság kapcsolata a romániai  magyar médiában

Kovács Tamás: Az Ifjúsági Magazin tartalmának vizsgálata

Kyslerová Veronika: Slash – homoszexualitás és fikció a magyar virtuális közösségben

Liptai Orsolya: Társadalmi szerepek az új Disney filmekben

Markó Anita: „Azt hazudtam, hogy …” A hazugság mint performatívum és nem-morálisan felfogott társadalmi konstrukció

Molnár Krisztina: A kirekesztettség retorikája – a cigánybűnözés és az etnikai profilalkotás kapcsolata

Nábelek Zsófia: Gasztronómia mint művészet

Németh Gyöngyvér Valéria: Divat és közösségi média

Németh Ráhel Kinga: Az ifjúsági sorozatok és a fiatalság

Palásti Zoltán: A videójáték mint médiatechnológia

Pap Erika Zsuzsanna: Az olvasási szokások változása a XXI. század hajnalán

Pataricza Fanni: Propaganda, vizualitás, test. A nők társadalmi helyzete és a vizuális propaganda állóképeinek kapcsolata a náci korszakban

Paveszka Zita: A szexuális erőszak médiareprezentációja

Péterfi Barbara: A 2012-es amerikai elnökválasztási kampány politikai kommunikációja. Negatív kampányolás, avagy a „szükséges rossz” a politikai kommunikáció eszköztárában

Schiffer Márton: Komolyzene a televíziós reklámokban

Sipos Szimonetta: A halálbüntetés és a büntetőhatalom reprezentációja. Médiaerőszak a valóságshow-k és a fiktív filmek tükrében

Soignet Sandra Myriam: Celebkultusz

Soliman Emíra: Pszichedelikus rockplakátok az ellenkultúrában

Somogyi Zoltán: Az afganisztáni misszió média reprezentációja az Index hírportálon és a magyar honvédség online kommunikációjában

Szabó Bence: A diszkrimináció és a kiközösítés elleni stratégiák reprezentációja a South Parkban

Szalai Alíz: A mesterséges intelligencia filmes reprezentációja

Szeles Anna: Marian Cozma – Egy gyilkosság reprezentációja a román sajtóban

Szűcs Marcell: A Magyar Országgyűlés és a brit parlament alsóháza vitakultúrája és parlamenti közvetítésének összehasonlítása, a 2011-es költségvetési vita tükrében

Tímár Nóra: Tudományos szakfolyóiratok tipográfiai arculatának változása 1950-2010

Vándor Anett Hajnalka: A politikai kommunikáció és kampányok működése a közösségi médián keresztül

Varga Gergő: A mai magyar punk színtér médiareprezentációja

Weninger Andrea: A halálbüntetés reprezentációja a médiában. A Bándy Kata- és a Szita Bence-gyilkosság megjelenése az index.hu, a magyarhirlap.hu, azmno.hu és a nol.hu online hírportálokon

Yanki Zoltán: Ideológiai hatás a JUD SÜSS című filmben

Zsilák Szilvia: A leszbikus nők reprezentációja az amerikai televíziós sorozatokban

2013 MA

Bakó Beáta Csilla: Ha lustitia leskelődik. Igazságtétel a médiában és a politikában

Bakos Éva: Feminizmus és nőművészet Magyarországon 1945 előtt

Balkányi Nóra: Banksy Exit Through the Gift Shop Egy street art (ál) dokumentumfilm vizsgálata

Csatlós Hanna: Az etikus újságírás. A web 2.0-szolgáltatások és az újságírás önszabályozása

Geda Zoltán: Mémemberek – megélni egy kattintásból

Giacomuzzi Örs: A második iraki háború körüli diskurzus fikciós filmek tükrében. A fikciós háborús filmek identitásváltozása Steven Bocho és Chris Geroimo IRAK című sorozata alapján

Greiner Balázs: Autoreferencialitás 2.0 – A magyar országos kereskedelmi csatornák válasza a kábelpiac változásaira

Győri Zsófia: A bulvársajtó szerepe a társadalomban

Hammersmidt Éva: A Közép-Európaiság a Kalligram kiadó tükrében

Hassan Szihám Klaudia: Identitásteremtés és kulturális emlékezet a siíta közösségben

Jenkei Dániel: Politikai test mint probléma a kommunizmusban

Juhász Dorottya: A családon belül elkövetett nők elleni erőszak reprezentációja és eltávolító megjelenítése a kereskedelmi televíziók talk show és magazinműsoraiban

Kiss Ádám: Miért lett a Balaton a Riviéra – Lázadók a Kádár-rendszerben – kommunikációs csatornák, helyek, kapcsolati hálók

Lendeczki Kinga Laura: Az „erdélyi magyarok” retorikai fordulat jelentésrétegei

Máthé Katalin Éva: A 20. századi kávéházi kultúra mint az irodalmi nyilvánosság

Mikola Bálint: A 2012-es Obama kampány internetes stratégiája és annak hatásai az online politikai kampányokra

Molnár Dániel: A múzeumok helyzete az okostelefonokon

Molnár Dávid: Az amerikai futball megjelenése és elterjedése a magyar közéletben

Orcifalvi Anna Nóra: Állatkínzás a médiában. A szenvedés fogyasztásának kérdése három hazai televíziós riportfilm elemzésén keresztül

Pályi Zsófia: A kortárs fotográfia és a reprezentáció kérdése – Andreas Gursky

Sárosi Ádám: A gyűlöletbeszéd és a mai magyar média viszonyairól:  A 2011-es gyöngyöspatai konfliktus

Solymosi Boglárka: Zöld civil szervezetek kommunikációja

Szabó Orsolya: Médiamunkások szociológiája. A televíziós szerkesztőnők helyzete

Takács Viktória: Kettős állampolgárság a politikai kommunikációban

Toporczer Anita: Szerzőiség és narrációs technikák a Batman-filmekben

Varga Judit: STEM and Gender. How to fix the leaky pipeline?

Várhidi Adrián: Az arthause videójátékok és magyarországi hatástörténetük

Voloncs Laura Zsófia: “A társadalom értékeinek is megvannak a maga cigánytelepei” – Roma reprezentáció a késő Kádár-kori Magyar Rádióban (1970-1989)

2014 BA

Bacsadi Zsófia:  Nyomozásnarratíva és játékosság a második generációs Holokauszt-reprezentációkban

Bakos Zoltán Gergő:  A cigányság médiareprezentációja a magyar médiában 2002 és 2013 között

Balogh Judit: A magyarországi rádiózás kialakulásának jogi háttere

Balogh Tamás:  A magyarországi sporttelevíziózás médiajogi környezete és piaci működése

Bertalan Balázs:  Közéleti újságírás Magyarországon. A Székelyek Nagy Menetelése Magyarországon és Erdélyben

Boda Daniella:  Kommunikáció az iskolában. A social media használatának etikai vonatkozásai és az internetes zaklatás egy budapesti gimnáziumban

Csiszér Orsolya:  Neoavantgárd tendenciák a divatban. Az avantgárd és a divat kapcsolata

Dömötör Nikolett:  Kiválasztott tárgyaink. Kortárs magyar tárgykiállítás-rendezés

Fazekas Csilla:  Oknyomozó újságírás. Az oknyomozás magyarországi története és trendjei

Fazekas Dóra:  A néptánchagyomány közvetítése a technikai médiumok korában

Franczel Annamária:  A szexuális bűncselekmény a magyar médiában

Gáspár Huba:  A „notice and consent” rendszer anakronizmusa a bigData korában

Glavanov Roxána:  Az androgün identitásformáló ereje a divatipar kontextusában

Helstáb Laura:  Az outfit-blog mint a divat újkori reprezentációja a médiában

Hortai Kitti:  Divatblogger  egyéniség uniformisban?

Hrelja Ruth:  A volt Jugoszlávia népeinek reprezentációja a szlovén nyomtatott sajtóban

Jerkovics Anna:  Az ideális asszony Aldi-háziasszony?

Kiss Eszter:  Gyűlöletbeszéd és szélsőjobboldali bloggerek Magyarországon és Norvégiában

Lebó Eszter:  Talált tárgyak művészete a szürrealizmusban

Lucz Viktória:  A fotómontázs a kortárs képzőművészetben

Marity Bianka Ildikó:  A magyar jelölő szerepe az amerikai filmekben – Magyar karakterek és utalások vizsgálata a filmes reprezentációk és jelentéstartalmak kontextusában

Murányi Krisztina:  Sétagyakorlatok a kortárs Budapesten

Nyerges Dóra:  A független színházak helyzete Magyarországon

Pécskai István:  Az Apple szerepe a kommunikációban. A brand és mindaz, ami mögötte van

Ruzsa Dorottya:  Az egyházak kommunikációs lehetőségei. Az Ige versenyképessége a modern médiában

Simon Szabina:  Az amerikai belpolitika médiareprezentációja a szocialista magyar sajtóban. A Pentagon-iratok magyar médiareprezentációja

Somogyi Márton Nándor:  A digitális lábnyom, avagy a webes kommunikáció nyomonkövethetősége

Szabó Kinga Orsolya:  A Ki mit tud?-tól a megasztárgyárig. A tehetségkutató műsorok szereplőinek reprezentációja a hagyományos újmédiában

Szilágyi Lili:  Második generációs muszlim bevándorlók médiahasználata Dániában

Szőnyi Emma:  Kalózpártok. Kultúrtörténeti esszé

Temesvári Zsolt:  Nemzet-értelmezések a hazai és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtóban

Tóth Ádám:  A retró grafikai stílus használata a kortárs videojátékokban

Tóth Evelin:  Hangoskönyv-kultúra Magyarországon

Ujhelyi Tamás:  Nyelvtanulási blogok elemzése

Urbán Kata:  A politika és a közösségi média kapcsolata. Magyarországi pártok és politikusok jelenléte a Facebookon

2014 MA

Barta Dorottya:  A nemzeti identitás reprezentációja a televíziós sorozatokban

Dancs Eszter:  Feminin és/vagy feminista? A férfi jelenléte a kortárs magyar nőművészetben

Egri Petra:  H&M mint fast fashion márka?

Geda Zsófia:  A társkeresés szociológiája. 1970-1980, a fordulópont:  megváltozott felfogás és lehetőség a szocializmusban

Incze Ildikó Izabella:  A nők a médiában. Áldozathibáztatás és Slut shaming az online sajtóban

Juhász Dániel:  A császár meztelen. Erőszak, meztelenség és szexualitás Tinto Brass „Caligula” című filmjében

Kanicsár Ádám:  Olvasói levelek és nyilvánosság a Kádár-kori Magyar Nemzetben

Kazár Olívia Noémi:  Kortárs politikai irodalom az irodalmi nyilvánosságban

Kiss Gréta Henriett:  A gonosz arcai. Hannibal Lecter gonosz-karakterének változásai a regényekben és a filmadaptációkban

Kocsis Andrea:  A hiány emléke, az emlék hiánya. A rákoskeresztúri hősi temető és emlékmű nyomában

Kovács Kinga:  A hajléktalanság médiareprezentációja Magyarországon. Az elmúlt huszonöt év hajléktalanpolitikája a nyomtatott és az online sajtó tükrében

Lukács Zsófia:  Az építészet megjelenése a médiában Magyarországon. Medializációs folyamatok és a magyar építészeti sajtónyilvánosság

Molnár Marianna:  A civilmédia

Pók Zille Katalin:  A 2012-es amerikai elnökválasztási kampány és az átalakuló politikai kommunikáció

Prischetzky Réka:  Erőszak a médiában. Hogyan jeleníti meg a magyarországi online média a családon belüli erőszakot?

Saffer Zsuzsanna:  A lakáshitelezés médiareprezentációjának elemzése. A diszkurzív hatások szerepe a lakáshitel normalizálási folyamatában

Somody Kristóf:  A médiaszöveg hermeneutikája

Stánitz Zsuzsanna:  Az építészet mint kulturális iparág

Szabó Alexandra:  A Fővárosi Operettszínház előadásainak fogadtatása a két világháború között

Szalkay Nikolett:  Genderkutatás a magyarországi televíziók hírműsoraiban

Szecskó Petra:  A „cigánybűnözés” retorikájának megjelenítése Magyarországon

Székely Dorottya:  Át-fordított művészet? A besúgó jelentések szerepe Erdélyi Miklós életművében

Szőnyi Mariann:  Terrorizmus a képernyőn. A terrorizmus és az ellene folytatott háború reprezentációjának elemzése a Homeland című sorozaton keresztül

Tóbiás Kinga Gizella:  Második Világháborús propaganda Japánban és Magyarországon

Tóth Enikő:  „Beszálltak az internetbe”. A Szomszédok utóélete az interneten

Tumpek Anita:  A roma holokauszt emlékezete Magyarországon

2015 BA

Bakó Júlia: Women Against Feminism? Egy kortárs blog tartalmi elemzése gender-szempontból

Bakos Attila: Az Amway kommunikációs stratégiája. A meggyőzési módszerek és a célcsoportok elemzése

Bertalan Krisztina: Technológiai fölény a közoktatásban – morális pánik

Besze Sára Kinga: A startupok marketingkommunikációja a közösségi médiában

Bodor Máté: Az atya, Pilátus és a Szomszédok – a web2 karikatúrái?

Brjeska Dániel: A közszolgálat helyzete Magyarországon – A közmédia 2010-es struktúraváltása

Csányi Klaudia: Nyilvánosság és korrupció. A média, mint a korrupció elleni harc eszköze

Csorba Csilla: A punk szubkultúra a 21. századi divatban, avagy a fast fashion üzletek punk inspirálta kollekcióinak ellentmondásossága

Danszki Fruzsina Klára: Az énreprezentáció az infokommunikációban

Elek Anna: A közösségi kohézió újjászületése a mediatizált rítusokban

Fehér Ágnes: Hagyománykövetés és aktualizálás A nagy Gatsbyben

Fórizs András Sándor: Közönség a színpadon

Fülöp Enikő: Családábrázolás a kortárs magyar tárcákban

Gáspár Nikolett: A kampánykommunikáció jelentősége a 2014-es magyarországi országgyűlési választások tükrében

Gelencsér Gábor Pál: Hollywood hírügynökség, avagy a magyar Youtube csúcsterméke

Gondos Dóra: Kultusz és mítosz között. Avagy miben rejlik a Trónok harca népszerűségének titka?

Gouaida Yasmina: Könyves blogok – Irodalomkritika az online közösségek korában

Halász Glória: Irányzatok a magyar hangjátékok történetében. Mozi a fejben. Filmes eszközök a rádiójátékokban

Hidi Tamás Richárd: A Magyarországon működő nemzeti kulturális központok kommunikációs tevékenységei

Horváth Ivett: Poszt-szubkultúrák vizuális reprezentációja. A punkok és hipsterek képi kommunikációja az Instagramon

Hossó Roxána: A kibontott test. A test reprezentációja Marina Abramovic művészetében

Iski Ágnes: Zenehallgatás és -fogyasztás a rendszerváltás előtt és után. Zenei platformok változása a beat korszak és a technológia függvényében

Jakal György Ádám: Jogalapú fényképezés – A fényképezés szabályainak változása a Ptk. 2014. évi változása kapcsán

Juracsek Kata: Nyelvi intézetek interkulturális közvetítő szerepe. A budapesti Orosz Kulturális Központ és a Lengyel Intézet mint a kulturális nacionalizmus exportintézményei

Karácsony Boglárka: Kulturális identitás a modern japán prózában – A Nyugathoz való viszony megjelenése Nacume Szószeki életművében

Kardos Bálint Miklós: Digitális annotáció

Kelemen Dorottya: Önreprezentáció és imázsépítés a gasztroújságírásban – Mautner Zsófi: diplomatából az ország „gasztronómusa”

Kiss Dóra: Ébredező tűzfalkultúra Budapesten, a művészi falfestés kommunikációs és városrehabilitációs szerepe

Klimász Jenifer Patricia: A természettudomány reprezentációja a populáris médiában

Költő Nóra: Letölthető emlékezet

Kovach Andreya: Uniós ügyek a 2014-es kampányok kontextusában

Kovács Villő: Szegregáció vagy integráció? A Huszár-telepi iskola bezárásának problémaköre

Kügerl Johanna: Agresszív kommunikáció az internetes közösségekben.  A cigánysággal szemben táplált etnikai előítéletek verbális megjelenésének vizsgálata egy internetes fórum alapján

Lasányi Csaba: Antihős-kultúra napjaink televíziós sorozataiban. A korszak meghatározó antihős-drámáinak újszerű férfiképe

Lékó Zsanett: A média szerepe a társadalom roma kisebbségről alkotott képének kialakításában. Avagy miként formálja a roma kisebbség képét a tehetségkutató műsor

Linczényi Márk: A populáris zenei tartalmak érzelmi üzeneteinek közvetítési lehetőségei a reklám célú tartalmakban a folyamatosan változó digitális térben a technológiai, értékesítési és fogyasztási változók függvényében

Lobenwein Vivien: Mit mutat a selfie?

Magyar Alexa: A virtuális önábrázolás, a személyiség és az ábrázolt kép viszonya a társkereső oldalakon. A képek kifejezőereje a Tinderen, képi világának sajátosságai

Máté Tímea: Megfegyelmezni és meggyötörni a publikumot – Marketingstratégiák és mediális összefüggések, mozis és televíziós kapcsolatok változatai a Psycho-filmek alapján

Matei Kristian: A kelet-ukrán területek függetlenedési harcának megjelenése a magyar és az ukrán online sajtóban

Mihály Zsófia: Vloggerek, mint a Z-generáció véleményvezérei. A Z-generációs vloggerek tevékenységének vizsgálata és hatása kortársaik véleményére és gondolkodására

Mohai Fanni: A tartalomszolgáltatás jövője. A hazai műsorszolgáltatók kilátásai a nemzetközi terjesztési csatornák fényében

Molnárová Alzbeta: Üvegplafon a médiában. A nők genderetikus reprezentációja a híradásokban

Morcsányi Elza Borbála: A pletyka és manipuláció mint narratív szervezőerő

Nagyová Kristína: Étkezési zavaros közösségek az interneten – A normalitás kérdése a közösségek önreprezentációjának tükrében

Németh Dániel: A magyar bűnüldöző szervek reprezentációja a magyar televíziós krimikben. A Kántor, Ötvös Csöpi, Linda és Hacktion vizsgálata.

Orbán Krisztina: Társadalomkritika a magyar stand up comedy és kabaré műfajában

Őszi Rita: A zenészek kapcsolattartása a rajongókkal régen és ma

Pethő Dóra Etelka: A magyar graffitisek médiareprezentációja. Szubkultúra-vizsgálat a Néprajz c. film tükrében

Pethő György: A Bándy-gyilkosság médiareprezentációja

Proc Kvitoszlava Mária: Új médiaeszközök innovatív felhasználása a korrupcióval szembeni fellépésben – nemzetközi összehasonlító vizsgálat

Rapala Dóra: Öndefiníció és identitás a magyar slam-költészetben

Sipos Ádám: A világállam kialakulása és formája a science-fiction irodalomban

Sisa-Jakus Csilla: A Republikánus Párt nőképe a 2012-es elnökválasztási kampányban – az abortusz és a fogamzásgátlás framingje

Szilvási László: A reklám adó. Az állami hirdetések szerepe a médiában

Szlamka Zsófia: Online kommunikáció – a pro – anorexia mint társas támogatás és ennek médiareprezentációja

Szlovik Péter: A magyarországi Forma-1-es közvetítés története Az előzményektől az 1986-os első Magyar Nagydíjig

Szőtsné Rajkó Kinga: A nürnbergi per sajtóreprezentációja

Sztráda Eszter Anna: Butaságom története Egy belső monológ filmi adaptációja

Szurovecz Illés: A közmédia stratégiái. A Magyar Televízió műsorpolitikájának elemzése (1986-2014)

Tankó Andrea: A hajléktalanság reprezentációja az interneten. Hazai hírportálok hajléktalan-ábrázolása

Tiszai Orsolya: “Betiltották az alkoholt, a zenét és a dohányzást, de üdvözölték a Final Cut Pro-t” Audio-vizuális terrorpropaganda a web 2.0-es környezetben

Tóth Sára Rebeka: Queer karakterek az amerikai televíziós sorozatokban. A coming out szerepe az L Word és az Orphan Black című alkotásokban

Trubek Zsuzsa Petra: Az 1%-os adófelajánlások mértéke médiareprezentációjuk tükrében. A Magyar Hospice Alapítvány példáján keresztül a 2010-2014-es időszakban

Tuka Márk: A női szexualitás ábrázolása Lars von Trier filmjeiben avagy a modern nőábrázolás és a női szörny megjelenése

Váradi Melinda: A farmernadrág mint kulturális tárgy. A Global Denim Projekt tanulmányainak összehasonlító elemzése gender-szempontból

Zagyva Sándor: A Jobbik népszerűségének növekedése a fiatal választók körében

Zrínyi Ilka Panna: Empátia és közöny. Droggal kapcsolatos percepciók

2015 MA

Besnyő Janka Diána: A gyermekkori szexuális abúzus megjelenése a médiában

Csernay Dóra: Monumentális lépték és rejtőzködő méret: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának II. világháborús emlékműve

Demeter Fanni: A kamaszkor konstrukciója a médiában

Galambos László: A technológiai fejlődés hatásai a napi 24 órás hírgyártásra

Gönczi Petra: A dolgok internete: Technológia a populáris kultúra horizontján, avagy a futurisztikus realizmus

Leányfalvi Valentina Gréta: Google Art Project, avagy múzeumlátogatás egy kattintásra

Polgári Lilla: Sherlock Holmes tudománya és örökösei

Süle Dániel Péter: A gyűlölet szólásszabadsága? – Hate Speech a világhálón

Szabó Kata: Országimázs-építés vagy propaganda – Milyen képet mutatott magáról Kína a 2008-as pekingi olimpián?

Szabó Mercédesz: A családon belüli erőszak vizuális reprezentációi a kortárs művészetben

Veres Enikő: A magyar női civil szervezetek vizsgálata a rendszerváltás után

Vörös Dóra Rebeka: A szuperhőskép változása a Golden Age-től napjainkig

2016 BA

Aczél Borbála: A turizmus médiareprezentációja. Budapest turisztikai megjelenítése a médiában

Áder Alexandra: Filmadaptációk – Az értelmezés alakzatai. A horror és romantikus film műfajának keveredése az Alkonyat című filmben

Ari Zsanett: A magyar népviselet szerepe a 21. századi közgondolkodásban

Bacsadi Zsófia: Önéletrajziság és szerzőiség az amerikai grafikus narratívákban

Bakos Dániel Olivér: Az I. világháború a sajtó tükrében. Cenzúraviszonyok a háború előtt és alatt

Balogh Eszter: Globális válságból propagandaeszköz – Az Orbán-kormány politikai kommunikációja a 2015-ös hazai menekültválsággal kapcsolatban

Barkóczi Sándor: Egy musical két kontextusban – A Miss Saigon brit és magyar bemutatója

Bartaová Lívia: A MOL intertextualitása

Békési Fanni Judit: A 2013-as egyetemfoglalás kialakulása és dinamizmusa, a média megjelenésekkel összefüggésben

Böszörményi Edina: A szőrzet és kulturális jelentései. A szőr társadalmi reprezentációja a nők körében

Breiner Flóra Zsófia: Városkommunikáció. A sikeres okos város projektek kulcsa

Csobod Luca: Kortárs hagyományok a magyar krimi műfajában

Dani Bálint: Sport és média viszonya. A 2014-es Formula 1-es szezon médiaháborújának vizsgálata

Darabos Laura Krisztina: Az öregedés és az idős testek reprezentációja a médiában

Fecske Bettina: A médiumok testképre gyakorolt hatása

Fehér Emma: Identitásválság reprezentációja a közösségi oldalakon – Egy új morális pánik?

Fejes Richárd: A kocsma mitológiái

Fodor Orsolya: A tokaji bor mint társadalmi vita tárgya

Holtai Orsolya Luca: A feminizmusról szóló diskurzus a magyar digitális médiában

Hornyák Róbert Szilveszter: A Video on Demand, mint a televízoózás jövője

Joós Boglárka: A Matuska Szilveszter eset

Kálvin Viktória: Animációs dokumentumfilm

Kapin Zsófia Anna: Menekültábrázolás a Magyar Televízió, az RTL Klub és a HírTV esti híradóiban

Katona Eszter: Nem-lineáris narratívák Janisch Attila trilógiájában

Kovács Nikolett: A személyiségi jogok sérülése a médiában

Kozéky Viktória Hajnalka: 2015. Budapest az idő peremén. Hans Ulrich Gumbrecht művének, illetve a mű egyes aspektusainak újragondolása a könyv első megjelenése után közel 20 évvel.

Lázár Kata: A kortárs magyar vers a digitális médiában

Le Marietta: A civil technológia szerepe a hatalom elszámoltatásában

Makra Márta: Kifordítva. Művészeti projektek hatása társadalmi térben JR  munkái alapján

Marázi Ádám: A punk halott: Ellenkultúrák és a fogyasztói társadalom

Markovics Dóra: Énbemutatás a közösségi médiában

Molnár Márk: A nyugati popzene recepciója a szocializmusban. A beatzene térhódítása a Kádár-rendszerben

Niederkirchner Anett: A politikus, mint propagandafelület

Pál Kata: Vizuális kommunikáció és trendmeghatározás, avagy a női celebek esete a közösségi médiával

Papp Krisztina: Médiatudatosság, médiajártasság

Peretsényi Anna: Roma perspektívák a színpadon

Péter Kármen: Az újcirkusz kommunikációja Magyarországon. A hazai újcirkusz viszonyai és helyzete napjainkban

Pintér Anett: A krimi televíziós reprezentációja a Dr. Csont című sorozatban

Piskóti Dalma: Gamification a társadalompolitikában

Plachy Melinda: A blogból lett könyv jelensége a magyar irodalomban

Presinszká Judit: A megörökített halál

Radics Péter Balázs: Ellenfél és ellenség a politikai kommunikációban – Két kabinet konfliktusai az Európai Unió intézményeivel

Rajczi Viktória: Haditudósítás a 21. században – A közösségi média hatásai

Rakóczki Emőke: A társkeresés evolúciója. Az újsághírdetéstől a Tinder-ig

Roik Anna Árvácska: Holokauszt a női visszaemlékezésekben. Nők emlékei a magyarok vészkorszakáról az Eszter Könyvek tükrében

Rosanics Petra: A színház közvélemény-formáló ereje

Rusznák Eszter: Pszichopata-ábrázolás a sorozatokban

Sági Zsófia: A képmáshoz való jog Magyarországon. A véleménnyilvánítási jog és a személyiségi jog lehetséges ütközéseiről

Sóky Bernadett: A kánonképződés létjogosultsága a XXI. században

Somogyi Ágnes: A Tinder illetve a modern társkeresés vizsgálata a szociális tőkenövelés szempontjából

Somogyi Zsófia Zsóka: Roma reprezentáció Horváth M. Judit és Lakatos Erika művészetében

Szabó Rita: A Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya és az Iskolarádió 1972-1982

Takács Alexandra: A nők ábrázolása a koreai filmekben. Az anyaszerep megjelenítése a kanonikus filmekben a demokratikus átalakulás előtt és után

Takács Enikő Nikolett: A coming out jelenség Magyarországon

Tóth Balázs: A Facebook hatása a hírfogyasztásra

Váradi Zsanett: Emlékkönyvek. Kommunikációs klisék és a szermélyesség kultúrája

Varga Mónika: Társadalmi és kulturális tabuk reprezentációja a kortárs művészetben

Villányi Eszter Katalin: Karikatúra és vallás

2016 MA

Csabai Bernadett: Borsod-Abaúj-Zemplén megye média reprezentációja az országos online sajtóban 2016. január 1. és 2016. március 31. között

Csendes Blanka: Civil szervezetek megjelenése a médiában. Az egy százalékos felajánlásokért küzdő kampányfilmek és a szánalomkeltés hagyománya

Déri Ágota: Hírértéknormák a digitális környezetben

Fogl Márton: Úton – útfélen: A mobilitás és eszképista vándorlás társadalomkritikai lehetőségei és reprezentációi

Hortai Kitti: Alternatív női identitások a blogszférában és a populáris irodalomban

Horváth Dalma Vivien: A kreatív gazdaság erősödő szerepe Magyarországon

Katona Fruzsina: A női szexualitás változása a filmvásznon. A fiatal felnőtt nők szexualitásának reprezentációja a romantikus vígjátékokban, 1995-2015

Kertész-Szabó Krisztina: Sylvia Plath Naplói és filmes adaptációjuk. Sylvia Plath személyisége a Naplókban és a Szylvia c. filmben

Kiss Eszter: A Magyarországra irányuló migráció mainstream médiareprezentációja

Kövesdi Veronika: Terrorszervezetek médiája

Metzinger András: Válság a brit közmédiában

Molnár Viktória Zita: A reality műsorok sajátosságainak vizsgálata a közönségre tett hatás és a nézői elvárások tükrében – A konstruált reality fogadtatása hazánkban

Mózs Barbara: Az új pszichoaktív szerek társadalompolitikája és reprezentációs kérdései

Pásztory Dóra: A parasport reprezentációja

Petkova Boryana : Bolgár és magyar marketing kampányok összehasonlító elemzése

Rubik Gina: A pakisztáni kortárs zene médiaháttere

Szedenik Krisztina: Magyarország vezető kulturális intézményeinek digitális kommunikációja. A hazai és külföldi közösségi kommunikációs trendek összehasonlítása

2017 BA

André Fanny Claudia: Antihősök és antagonisták a kortárs mozgóképkultúrában

Antal Gábor: LinkedIn hatása a HR szakmára

Bakonyi Anna: A Facebook mint gyarmatosító hatalom

Balázs Zsanett Mária: Eutanázia a magyar sajtóban

Berszán Mária: A média ön-és társszabályozásának működése Magyarországon

Bíró Kamilla Beatrix: Instagrammizmus Önreprezentáció és identitáspolitika

Bognár Adrienn: Sport és média – Lance Armstrong doppingügyének médiareprezentációja az Egyesült Államokban

Bujdosó Zsófia: A 2015-ös hazai brókerbotrányok kríziskommunikációja és reprezentációja az ellenzéki és kormánypárti médiumokban

Csák Melinda: A közösségi média újtípusú fotóhasználata

Csápenszki Nikolett: Reklámpszichológia, avagy manipuláció napjainkban a nappalitól a bevásárlóközpontig

Cseke Balázs Mihály: Stigmatizáció és szegregáció  a nagyvárosi térben A Dzsumbuj médiaképe

Csepregi Evelyn: Privát hatalmi viszonyok kortárs magyar novellákban

Csillik Kristóf: A történet és fikció evolúcióbiológiai vonzatai

Csutorás Anna: A Lipótmező bezárása Pszichiátria Magyarországon

Dávidová Rebeka: Gyűlöletbeszéd a magyar sajtóban 1900 után A hazai sajtó története

Diósi Szilvia: A hippi szubkultúra elemzése adott médiatartalmak alapján

Fazekas Dóra: Költészet a pouláris zenében Interszujektivitás a szerelmes dalszövegekben

G. Zsigmond Orsolya: Gasztronómia és művészet találkozása a közösségi médiában

Galambos Anna: Terror és média A 2015. november 13-ai, párizsi terrortámadás médiareprezentációja az RTL Klub és a TV2 főműsoridős híradójában

Hartmann Zsófia: Érzékelés és kommunikáció a digitálsi kultúrában; az online média illúziói

Horváth Márton: A nem-lineáris narratívák vizsgálata Christoper Nolan filmjében

Imre Lőrinc: Az elmebetegek megítélésének változása a filmvésznon. A bőn és a társadalom viszonya a pszichothrillerekben

Kelemenová Szilvia: Összefüggés a Disney-hercegnők jellemfejlődése és a társadalmi változások között Női főszereplők összehasonlítása a Disney-rajzfilmekben

Kincses Erika: A műfajiság kérdései az írott sajtóban A bulvár – és a hagyományos sajtó kölcsönhatása

Kiszel Sára: A szavak forradalma, egy nemzeti ünnep újraértelmezése

Kocsis Dávid: Személyiség mint árucikk. David Bowie és Lady Gaga perszónaképe.

Koncsik Fanni: „Pénz olvasva, asszony verve jó…”

Kovács Bettina: A véleménynyilvánítás problémái  napjainkban A magyar médiarendszer torzulásai 2010-től napjainkig

Kovács Blanka: Médiaszegénység Budapest VIII. kerületében A józsefvárosi szegénység médiafogyasztási lehetőségei és szokásai

Kovács Gábor: Zene és újmédia Zenefogyasztás 2.0: A magyar Y generáció zenefogyasztási szokásai

Lakatos Barbara: A néptánc a mozgalom idején és azóta A téncházmozgalom virágzása a sopronkövesdi Kövirózsa Kulturális Egyesület tevékenységein keresztül

Lenyó Orsolya:  „Új messianizmus” a kortárs művészetben? A nagyközönség befogadói reakcióinak vizsgálata a MODEM Messiások című kiállítás kapcsán

Létai Alexandra: Zenei előadók identitás kommunikációja az Instagramon

Major Réka: Fogyasztói kultúrák a Kádár-korban A Mézga család viszonya a divattal

Maly Dorottya: Nőábrázolás a szürrealista művészetben

Matern Ákos : Kép és szerzőség az Instagramon

Ménesi Móric: Női előadók a popzenében: Gender és a magyar underground

Meszleny Zita Judit: Jogi felelősség a speciális internetes tartalmak körében

Mikhel Róbert: Fogságban a magyar média

Pankovits Patrik: A Magyar Rádió Sportosztályának működése az 1980-as, 1984-es és 1988-as olimpiák idején

Paulusz Kristóf: A budapesti alternatív zenekarok érvényesülési lehetőségei az újmédiában A 2010-es években alakult fiatal alternatív zenekarok megjelenése a közösségi oldalakon és a videó megosztó szolgáltatásokban

Polczer Bianka: Az LMBTQ emberek médiareprezentációja Az önreprezentáció, mint érzékenyítési stratégia a YouTube világában

Póta Dorina: A Dove Valódi szépség kampányának marketingelemzése

Rozsonyi Gergely László: Amerikai elnökválasztási kampányok a ’30-as évektől napjainkig Az elnökválasztási viták története az Egyesült államokban

Schwarz Kitti Zsófia: A Harry Potter kultusz A Harry, Potter kultusz főbb elemeinek vizsgálata

Shenon Gréta Shems: Avi, Maria, Sarah, Badria, Kalam és Eghbal

Somody Evelin: Donald Trump retorikája

Szalma Lili: A trash realityk szerepe a hazai „celeb-kultúra” megalakulásában

Székely Éva: Szerzői motiváció a magyar fanzine-kultúrában

Sztecenkó Andrea: Tiltott zene a Szovjetunióban

Vántus Nikolett: A latin-amerikai drogháború és a média kapcsolata A mexikói professzionális újságírás helyzetének alakulása a drogháború fényében

Varga Adrienn: Az állam szerepe a mádiapiacon

Vincze Nikolett Éva: Dalolva szép az élet

Zelenka Sándor: Az Uber és a budapesti taxis közösség ellentéte a médián keresztül Az érdekkommunikációs paradoxon

Zöld Gábor: Férfiábrázolás a CW Seed szuperhős sorozataiban

2017 MA

Bacsárszki Ágnes: A válságkommunikáció, mint független diszciplína

Bertalan Krisztina: A Z generáció internet-használati szokásai és azok pszichológiai vonatkozásai

Csatári Flóra Dóra: A nő mint sportember A sportember mint identitáskonstrukció női sportolók én-elbeszéléseiben

Énekes András Előd: Sportmitológia A modern sport jelentésrétegei a nyugati kultúrában

Fehér Ágnes: „Nyoma örök” A tetoválás társadalmi reprezentációja

Fülöp Enikő: Kortárs magyar próza a színpadon

Hantó Fruzsina: A részvétel a fontos – A műtárgy helye a múzeumi térben és a néző szemében

Hossó Roxána: Méltóság teljes halál – a Magyar Hospice Alapítvány és a haldoklás kulturális megítélése a mai Magyarországon

Kovács Fruzsina Lilla: Előbújás és rejtőzködés Magyarországon A meleg és leszbikus emberek önazonosság keresése a társadalmi előítéletek kereszttüzében

Lobenwein Vivien: Instagram és ami mögötte van Az Instagram és a véleményvezérek kapcsolata Magyarországon

Puhl Gábor: Töretlenül népszerű a tévédadus – A kiskorúak védelmének aktuális kérdései

Rapala Dóra: A kortárs magyar közönség film kulturális értelmezései

Ráti József: Nagydobrony, a saját út ( Egy esettanulmány)

Somodi Dániel: Politikai kommunikáció Magyarországon a közösségi média korában

Tankó Andrea: A freak show- k hagyományának továbbélése a 21. századi televíziózásban A TLC csatorna dokudráma reality műsorainak elemzése

Tóth Bálint Soma: Az Állátkert – A természet és a nacionalizmus eredetmítoszának találkozási pontja

Tucsni László: A felhasználói élmény kutatásának módszerei

Tuka Márk: A fekete nő felemelkedése a populáris kultúrában Az afrikai-amerikai nőkről való különbségdiskurzus megváltozása

Wagner Sára Berta: Digitális archiválás és emlékezetkultúra A Syrius (1969-1973) együttes dokumentációjához való hozzáférés megvalósítása

2017 Felsőoktatási szakképzés 

Balla Réka Krisztina: Nincsenek új dolgok, csak régi dolgok mobilon

Csengel Karina: Az MR2 Petőfi Rádió arculatváltásai 2000-től napjainkig

Decsi Anna: Társadalmi problémák a színpadon – Frenák Pál Társulat

Horváth Angelus: A magyar sajtó a két világháború között

Jóljárt Zsófia: Fiatalkorúak a médiában – A cyberbullying jelenség

Kishonthy Anna: Célba ér-e az üzenet? Fiatalkorúak reklámfogyasztási szokásai

Pál Viktor: Egy Televíziós Műsor Castingja – Kiemelve a Kismenők Című Tehetségkutatót

Ulicska Ádám: Az RTL Magyarország médiában betöltött szerepe

2018 BA-s dolgozatok

Buják Mátyás Andor: A pszichopatizmus transzregresszív narrációja az Amerikai Psycho-ban
Barkovics Alex Miksa: Mesterséges mennyország: a virtuális valóság fejlődése a Black Mirror című sorozatban
Harangi Laura Kata: A médiatörvényben meghatározott médiaegyensúly megvalósulásának gyakorlati kérdései
Gál Marcell Tamás: A 13 Reasons Why könyv és sorozat összehasonlító elemzése
Kopp Márton: Az online indentitás – A véleménybuborék-jelenség hatása az online információszerzésre és az internetes politikai vitakultúra
Kovács Hanga: A holokauszt élő emlékezete és A nagykállói zsidóság reprezentációja online történelmi archívumpkban
Szlovák Csilla: A divat diktatúrája – diktatúrák divatja
Koczka Lilla: Az RTL Híradó tartalmi elemzése az Y generáció tükrében
Lichnovszky Zsófia: A tetoválás mint médium Az identitás megkonstruálása az emberi testen
Bihari Eszter: Társadalmi különbözőség egyes kérdései a kortárs amerikai populáris kultúrában – Diskurzuselemzés a közösségi média felületein a This is Us című sorozatról
Gömbicz Kata: Az LMBTQ közösség reprezentációja a mai magyar színházban
Mezey Aletta Sára: Kódolt kudarc a hagyományőrzésben – Ráment a gyermekkorom az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra
Mátyus Barbara Virág: A hazai propagandakampányok a 2015-2017 közötti időszakban – Politikai óriásplakátok egy előzetes választási kampányban?
Montovay Petra: Az amerikai gyermektáborok működése, rítusai és mikro társadalomképe a liminalitás és a státuszrendszer struktúráinak tükrében
Vikár Anna Flóra: Post-truth és a közönség: A média szakmai közösségeinek helyzetértékelése
Várhegyi Dóra Zsófia: Az egyedi önkifejezésről a szponzorált tartalmak előállításáig
Szalai György: A futballszurkolói szubkultúra világa és társadalmi elfogadottsága
Tarjányi Csongor: A mesterséges intelligencia hatásai: az e,ber és M. I. közötti interface-problémák
Rajz Bianka: Vallási szervezetek médiahasználatának elemzése
Huff Lilla: Férfi beauty vloggerek a közösségi médiában
Forgács Laura Erzsébet: Szervezeti kommunikáció: animáló vagy elnyomó vezetés – A vezetői kommunikáció vizsgálata az 1990 után született, magyar fiatalok szempontjából
Bota Júlia Dalma: Az anya ábrázolása kortárs magyar női rendezők filmjeiben
Dávid Anna Rebeka: Amerikai műsorszórók politikai korrektséghez való hozzáállása az általuk sugárzott animációs sorozatok tükrében
Verebélyi-Vajda Éva: A csernobili atomerőmű-katasztrófával kapcsolatos politikai kommunikáció a Szuvjetunió utolsó kormánya és a Porosenko-kormány alatt
Végh Veronika Olívia: A kávé és kávézó társadalmat összetartó ereje a médiában – Intimitás és nyilvánosság kettőségének megjelenése egy központi szimbólumrendszerben
Szarvas János: A storytelling evolúciója – Új utak a merketingkommunikációban
Plajner Beáta: Erdély kulturális hibriditása – Identitás őrzése az anyanyelvi oktatáson keresztül
Pintér Boróka: A reklám és manipuláció bemutatása konkrét reklámkampányon keresztül – Manipulációs trükkök a Chanel reklámfilmjeiben
Siffer Klaudia: A magyar sportolók és a média vizsonya Magyarországon
Papp Fruzsina: Magyar sorozatok a rendszerváltás idején és most
Milassin Lilla Éva: A bullying megjelenése a tinisorozatokban
Lesták Zsófia: Morális pánik: szülők és gyerekek közötti generációs konfliktus megjelenése az interneten
Kalocsai Zsombor: A márkázás kulturális hatásai – Az online hírfogyasztói magatartás az Index.hu jellemzőinek vizsgálatán keresztül
Gregus Vivien: Nők reprezentációja a Született feleségek című sorozatban
Zörényi Laura: A nemzeti identitás és a magyar márkák kommunikációja
Vaszilandó János: A budapesti metró – A budapesti metróvonalak építésének fizikai, társadalmi és szimbolikus volta
Sebestyén Klaudia Laura: Az újságírói szakma szociológiája – A hazai pályakezdő újságírók helyzete
Péller András Richárd: A közéleti szereplők helyzetének változása a közösségi média hatására
Papp Inez Hilda: A YouTube csatornák optimalizációja
Németh Richárd: Idegenábrázolás az 1980-as évek magyar és európai krimijében
Meczó Barbara: A Donald Trump jelenség – Amerika első Twitter elnöke, avagy politika a social media korában
Kovács Viktória: Női karakterábrázolás a Disney-rajzfilmekben
Ihász Nóra: A Kisalföld napilap példányszám-megtartásának, és -növelésének területei
Csik Veronika: A bűn reprezentációja a mozgóképen – A True Detective szociológiai, műfaji és filozófiai elemzése
Molnár Zita: Az iskolai agresszió és média kapcsolata
Antal Lilla Boglárka: Emberi történetek a hírek mögött – Legújabb tendenciák a magyar dokumentumfilmekben

2018 MA szakdolgozatok

Varga Mónika: Társadalomkritika és technofóbia a Mr. Robot című sorozatban – Izoláció és szociális szorongás vizuális reprezentációja
Sóky Bernadett: A House of Cards drámasorozat interpretációi az aktuális politika tükrében
Sztráda Eszter Anna: Butaságom története – Egy belső monológ filmi adaptációja
Piskóti Dalma: Gamifikáció a társadalompolitikában
Joós Boglárka: Matuska Szilveszter mediális reprezentációja
Sturcz Antal Márton: A hazai online magazinok olvasottságának visszaesésének okai a fiatal olvasók körében – A Totalcar.hu autós weboldal olvasóinak változó tartalomfogyasztási szokásai
Szinok Klára Katalin: Dívák, bling és feminizmus az afroamerikai populáris zenei kultúrában
Rosanics Petra: A mentális betegségek reprezentációja a fikciós televíziós sorozatokban
Presinszká Judit: Az öngyilkosság : dealizálása a populáris kultúrában – A melankólia és az ifjúsági kultúra összefüggései Kurt Cobain kultuszában
Markovics Dóra: Műfaji kérdések, intimitás és nyilvánosság a személyes online videókban
Lázár Kata: Professzionalizáció a kortárs magyar irodalmi életben
Harmati Dóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház Kommunikációja – Új médiumok használata
Tóth István: A képi fordulat hatása a rádióreklámokban
Takács Gábor: Dokumentumfilm a 2010-es években – A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014-ben támogatott dokumentumfilmjeinek körképe
Iván-Nagy Szilvia: Az online videó mint új médium megjelenése, kialakulása, fejlődése
Szöllősi Gergely: A sportközvetítések fejlődéstörténete
Lüllik Alexandra: Az újságírói döntések háttere – A gyermek ábrázolása a hírekben etikai és gyakorlati szempontból
Tóth Orsolya: Az Ifjúsági Magazin – A magazin és a szexuális edukáció a Kádár-korszakban
Bátorfy Attila: A harmadik Orbán-kormány médiarendszere
Erdélyi András: Augusto Boal és az elnyomottak színháza
Bognár Péter: Színház és film találkozása a színpadon
Sőregi Viktória: Hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok infokommunikációja
Marczisovszky Márton: Az online kommentár alakulása a kezdetektől napjainkig – Azonosoítási kísérletek az átalakuló online térben
Iván András: A network rendszer átalakulása az amerikai televíziózásban
Dobozy Rózsa: Az SOS Gyermekfalvak Magyarország kríziskommunikációja – A Battonyáról Orosházára költözés okozta kommunikációs válság kezelése
Csabai-Bende Orsolya: Nők a médiában: A #MeToo elemzése
Csabai Attila Gábor: Mozgókép és manipuláció
Boros Ulrika: A Magyar Rádió története – A rádió hőskorának asszonyai: a Horthy-korszak nőműsorainak elemző áttekintése
Berkes Júlia: A magyar filmipar átalakulása a szervizprodukciók hatására
dr. Császár Zoltán: A közszolgálatiság tartalma és értelmezése az ORTT gyakorlatában