Jó idő, hangzavar, hintanyikorgás, nevetések, kiabálás, féltő mondatok… Mindennapi életkép egy játszótéren. Most mégsem azért vezetett ide az utam, mert nosztalgiára vagy álmodozásra vágytam, hanem azért, mert kíváncsi voltam, hogy a kisgyermekes családok mennyit tudnak a GYED adta lehetőségekről, illetve hogyan állnak hozzá a lehetőséghez, hogy azt az édesapa is felveheti.
A modernizáció a családi felállást sem kerülte el, rengeteg nevelési elv közül válogathatunk és egyre változatosabb családdinamikák terjednek el. Jelen riportban a modern apaságról és az abban rejlő lehetőségekről lesz szó. Jorgen Lorentzen szerint, aki a férfiak, férfiasság reprezentálását kutatta az irodalomban, filmekben és a popkultúrában, ha egy társadalomban megváltoznak az apaszereppel kapcsolatos vélekedések, azok az ezzel összefüggő gyakorlati gyermeknevelési magatartásra is hatással vannak.
Lorentzen úgy gondolja, hogy kétféle apatípust lehet megkülönböztetni: a családért-apát, aki az eltartó szerepét tölti be és a családban-apát, aki aktívan részt vesz a család életében és gondoskodó személyként is jelen van. Ez a fajta intim kapcsolódás régen szinte kizárólag az édesanyák jogköre szerepköre volt, ezzel ellentétben ma Benedek Szidónia és Dorner László, az apák szerepét kutató pszichológusok meghatározása szerint ők a modern apák, azaz akik gyakrabban és aktívabban veszik ki a részüket a gyereknevelésből és szívesebben mutatnak gyengédebb érzelmeket a kicsik felé.
Miért fontos, hogy a kisgyermek életében aktív részt vállaljon az apa?
Benedek és Dorner arra igyekezett fényt deríteni a 101 apát vizsgáló 2015-ös kutatásuk során, hogy milyen szerepet töltenek be a kisgyermekek életében az apák. Tanulmányukban említik, hogy 2003-ban már Robin Sullivan sem talált egyértelmű határvonalat az anya- és apaszerepek között. A várandósság ideje alatt a férfiak nagyrészt kiszorulnak a gyermek fejlődéséből, hiszen nem érzékelik nap mint nap a testükben fejlődő gyereket, emiatt fontos lehet, hogy az apa ott legyen a születés pillanatában és az utána következő időszakban, hogy minél hamarabb és mélyebben tudjon kapcsolódni a gyermekéhez. Erre azért van nagy szükség, mert a gyermek akkor érzi, hogy szeretik és törődnek vele, ha a szülei közelében lehet, hiszen így tapasztalja meg a tőlük kapott gyengédéget. Másrészt azért is nagyon fontos, hogy a szülők a gyermek mellett legyenek a kezdeti időszakban, mivel azok utánzás útján sajátítanak el újabb és újabb tevékenységeket, normákat, társas szerepeket, mintákat.
Bartolák Csaba, újságíró és háztartásbeli apa egy interjúban mesélt arról, mi a véleménye az anya- és apaszerepről: „Az első 3-4 év a bevésődés korszaka, ami sokat számít a gyerek fejlődésében. […] én nagyon figyelem a különbségeket, folyamatosan analizálom magunkat.
Mi a különbség aközött, hogy a feleségem eteti meg a gyereket vagy én… Hogy ő megy el dolgozni vagy én… A nő egészen máshogy éli meg ezt az egészet, kezdve azzal, hogy ti vagytok kilenc hónapig terhesek, aztán utána még további fizikai és lelki változásokon mentek át, amiket mi soha nem fogunk igazán megérteni, ez biztos.
De mindezektől függetlenül érdekes, mert engem is beszippantott a dolog.”
De mit gondolnak az otthon maradt apákról a játszótéren?
„Nekem azért furcsa… Mármint értem, hogy meg lehet oldani, de nekem csak az jut eszembe, hogy az anyatejes táplálást hogyan oldják meg. Nem megugorhatatlan akadály, csak szerintem kézenfekvőbb lenne ezt az anyának csinálni. Persze, pénzügyileg lehet, hogy jobban megéri, de nem tudom, mennyivel jelenthet többet ez egy háztartásban” – mondja Judit. Egy másik édesanya, Ági pedig kifejezetten örülne, ha kiszállhatna pár napra a gyerekgondozásból:
Hm, érdekes kérdés. Én van, hogy örülnék, ha legalább pár napot a férjem lenne otthon a gyerekkel. Azt nem tudom, hogy ő mit szólna ehhez. (nevet)
“Kicsit nehezen képzelem bele magam a szituációba, de meglehet a maga szépsége. Olyan jó nézni, mikor az apa és a gyerekek jól elvannak! De ha például a nő jobban keres, akkor szerintem emiatt is érdemes lehet elgondolkodni rajta, hogy az apa maradjon otthon.”
Ahogy Csaba látja, mit gondolnak róla mások: „Szívesen ünnepeltetem magam, és eddig csak olyanokkal beszélgettem, akiknek tetszett a dolog, ami jobban belegondolva, egészen meglepő. Azok, akik elítélik ezt, azok még nem jöttek oda, és kommentelni sem szoktak. Viszont nagy ünneplést sehol nem rendeznek. Ha nem Budapesten, a hegyek lábánál laknánk, biztosan más lenne, talán kuriózumnak számítanánk, de itt alig foglalkoznak azzal az emberek, hogy miért a fickó sétál napközben a gyerekkel. A barátaimmal se nagyon beszélek erről, és a családom sem faggat, hogy mik az érzéseim. A mi helyzetünk ugye egész klasszikus: én itthonról dolgozok, vagyis ugyanúgy keresem a pénzt, és az emberek többségének ez elég.”
Valójában milyen otthon lenni?
A legtöbb férfi azt hiszi, hogy jobban csinálná az asszonynál, úgyhogy szerintem már csak ezért is érdemes otthon maradni, kipróbálni és rájönni, hogy nem, nem csináljuk jobban. Máshogy csinálom én is, mint a feleségem, de jobban nem.
“Zsigmond például nagyon önálló, és született artista. Mindenhova felmászik és mindenhonnan leugrik. Én pedig mindenben támogatom. Anya ezzel szemben az a típus, aki inkább leül velük rajzolni, gyurmázni, játszani, és közben fejleszteni őket. Mindketten a maximumot próbáljuk kihozni magunkból is és a gyerekeinkből is. És ez így jó, mert a nevelési teher nem csak rajtam múlik. Én pedig napközben megpróbálok minden mást is elintézni, mosni, mosogatni, ha kell, főzni. Azzal szoktam ilyenkor felvágni, hogy tudok úgy teregetni, hogy ne kelljen utánam vasalni. Azért ez nem mindig ilyen egyszerű, még ha ma már általában könnyebbek is napok.” – mesélte Csaba.
Nézzük a GYED pénzügyi hátterét!
Mi a GYED (extra)?
A Magyar Államkincstár leírása szerint a GYED a gyermekgondozási díj rövidítése, melyet havi rendszerességgel kaphatnak a családok. Ennek a családtámogatási rendszernek az a célja, hogy javítsa a családok életkörülményeit és egyfajta pénzügyi biztonságot teremtsen számukra. A GYED a CSED (csecsemőgondozási díj) lejárta után, a gyermek 2 éves koráig jár, viszont fontos tudni, hogy ez nem egy alanyi jogon járó juttatás. Ahhoz, hogy valaki igénybe tudja venni, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:
- a gyermek születését megelőző 2 évben legalább 365 napig biztosítottnak kell lennie az igénylőnek, azaz vagy dolgoznia, vagy nappali tagozaton tanulnia kell az illetőnek, ám ennek nem kell folyamatosnak lennie (viszont ha valaki tanul, akkor évente 180 napot vesznek figyelembe, amikor a biztosított jogviszonyt számítják),
- az a szülő, aki jogosult a csecsemőgondozási díjra és a CSED ideje alatt nem szűnt meg a biztosítási jogviszonya.
GYED (extra)
A GYED extra programnak köszönhetően sok újdonsággal egészült ki a korábbi GYED, így már az apák, a nevelőszülők és a nagyszülők is felvehetik a támogatást, emellett készült egy diplomás GYED, illetve egy bővített GYED ikrek esetén. Tágították a felvétel lehetőségégeit is, mert akkor is igényelheti a szülő a GYED-et, ha egy másik gyermeke után még CSED-et kap. Az újításnak köszönhetően akár az a szülő is visszamehet dolgozni, aki a támogatást igényli. Ilyenkor azt érdemes figyelembe venni, hogy melyik szülőnek magasabb a bruttó fizetése, hiszen abból fogják meghatározni, hogy ki mekkora összegű GYED-re jogosult. Ám itt is van egy fontos tudnivaló: ha a szülők egy bizonyos összeg felett keresnek, nem kapnak több pénzt, mivel egy maximum összeg van meghatározva a juttatásról, melynek összege 2023-ban 324.800 Ft.
És az sem mindegy, kiket érthetünk szülő alatt: a jogszabály szülőnek tekinti a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, illetve a vele élő házastársat, a gyámot, illetve azt a személyt, aki örökbe szeretné fogadni saját háztartásában élő gyermeket. A GYED-et csak akkor lehet igénybe venni, ha a szülő nem kap egyrendszeres pénzellátást (táppénz, CSED, gyermekgondozási támogatás stb.), illetve, ha a gyermeket olyan intézménybe íratja, ami biztosítja a napközbeni ellátását (pl.: bölcsőde), kivéve akkor, ha a szülő nappali szakképzésben vesz részt.
Előnyök, ha az apa megy GYED-re
Anyagi szempontból azért érdemes elgondolkodni rajta, hogy ki vegye fel a támogatást, mert, ahogy már fent is említettük, az igénybe vevő bruttó jövedelméhez mérten határozzák meg a GYED összegét. Így az, aki többet keres, több juttatást is fog kapni. Természetesen az apai GYED-nél is elengedhetetlen, hogy az apa megfeleljen a fenti feltételeknek, azaz a gyermek születés előtti két évben összesen 365 napig dolgozzon.
Azzal, hogy adott esetben az apa veszi fel a támogatást, az újításnak köszönhetően megoldható, hogy az ellátást igénybe veszi, de közben mellette pedig ugyanúgy dolgozik, így jóval több pénzre számíthat a család. Ha az apa úgy dönt, hogy folytatja a munkaviszonyát, akkor az édesanyának vagy a nagyszülőnek kell otthon maradnia és ellátnia a gyermeket. Abban az esetben, ha az apa válik háztartásbeli szülővé, az anya visszamehet dolgozni.
Hátrányok, ha apa megy GYED-re
Egyszerű dolgunk lenne, ha csak ennyiből állna a GYED igénylésének háttere, ám több probléma is felvetődhet a téma kapcsán. Ha a GYED-et az apa veszi fel és közben dolgozik, azaz nem ő látja el a gyermeket és a napi otthoni teendőket, az anyának a munkahelyén jeleznie kell, hogy nem fog munkába állni vagy fizetés nélküli szabadságot kér a gyermek 3 éves koráig. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor ő kell, hogy fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot (TB), ami 2023-tól havi 9600 Ft kiadást jelent.
A pénzkiesés mellett ez azzal is jár, hogy megszűnik a társadalombiztosítási jogviszonya, ennek értelmében a következő gyermek esetében, ha az két éven belül érkezne, nagy valószínűséggel nem igényelheti az anya sem a CSED-et, sem a GYED-et, illetve a későbbiekben a nyugdíját is befolyásolja. Összességében ez azt jelenti, hogy az anya biztosan megkapja a GYES-t fél évig a gyermek után, viszont a továbbiakban csak az apa tudja a GYED-et kérni, hiszen csak ő felel meg minden kritériumnak.
Mégis mikor jó, ha az apa veszi igénybe a GYED-et?
A babamamapenzugy.hu összegyűjtötte, mely esetekben hasznos jó, ha az apa veszi fel a támogatást:
- ha az anyának nincs meg a szükséges biztosítási jogviszonya, de az apának igen,
- ha az apa sokkal többet keres,
- ha az anya nem tud munkába állni, az apának viszont van állása,
- ha rövid távra szeretnénk jövedelmet növelni.
Árpi homoksüti készítés közbeni gondolata az apai GYEDről:
Abszolút el tudom képzelni, hogy van jó oldala is az apai GYED-nek. Egy órát utazom a munkahelyemre, majd szintén egy órát haza. Ez azért nagyon sok kiesett idő. Sokszor gondolkodom a kocsiban, hogy ezt akár a gyerekemmel is tölthetném. Ha otthonról is dolgozhatnék, amúgy lehet, hogy még be is vállalnám. (nevet)
Zárásként pedig Csaba gondolatait osztanánk a háztartásbeli apaságról: „Ami tény, hogy nagyon jó dolog itthon lenni a gyerekekkel, mindenkinek csak ajánlani tudom. Akinek van rá lehetősége, próbálja ki, mert jó élmény az apának és a gyereknek is. Eközben az is igaz, hogy csak azért nem kell otthon maradni a gyerekkel, hogy apa jó apa legyen, az anélkül is megy. De majdnem biztos, hogy nem fogja megbánni, aki belevág.”
Ha kíváncsi vagy, milyen lehet háztartásbeli apaként élni, olvasd el a teljes a cikket Bartolák Csabával!
A riportot Hudák Sarolta készítette Munk Veronika Szerkesztői terepmunka c. kurzusára. Nyitókép: Unsplash.