Van, amikor a következő KK-s buliról akarunk gyorsan mindent megtudni, de van, hogy éppen a tárgyfelvétel érdekes, esetleg képbe kerülnénk az egyetemi aktualitásokkal kapcsolatban. És megannyi dolog van még a kettő között. Közös pontjuk, hogy jellemzően közvetlen, hallgatói médiaforrásból jutnak el hozzánk. Tájékoztatnak, szórakoztatnak, oktatnak, miközben közösségeket építenek. Ismerjük meg az egyetemek körüli hallgatói médiát.
Nem minden egyetemen létezik a szó tradicionális értelmében vett “suliújság” és az sem mindegy, hogy ki szerkeszti: az egyetem, vagy magunk a hallgatók? Esetleg valaki más? Hát még nem az, hogy ki követi. Nem vitás, hogy a digitális lehetőségek elterjedésével merőben átalakult a hallgatói tájékoztatás. Az online tartalmak gyarapodása és a közösségi média pedig egyértelműen felpezsdítette, decentralizálta és elérhetőbbé tette a hallgatói élettel kapcsolatos információkat is. A felsőoktatás érintettjei közül megannyi kommunikál a mindennapokban. Vegyük sorra a hallgatói média ökoszisztémáját néhány beszédes példán keresztül és vizsgáljuk meg azok egyetemi közösségekhez való viszonyulását.
Egyetemi üzenőfal vagy koordinált platformok a hallgatóknak?
Módszertan lehet az egyetem oldaláról, ha egyoldalúan kommunikálja üzeneteit hallgatói felé. Minden határidővel, ösztöndíjjal, mobilitási- és egyéb egyetemi programmal kapcsolatos infó az intézmény oldalán, közösségi média felületein – jellemzően hallgatók közvetítésében. A hivatalos üzenetek mellett persze megjelenik számos könnyedebb hangvételű üzenet is: programok, meme-k, hallgatói szervezetek aktivitásai és aktualitásai. A nagyobb vidéki egyetemek remek példát nyújtanak ezen módszertan alkalmazására. Ha Pécs vagy Szeged TikTok csatornját nézzük, nem egy ilyen tartalomba futhatunk bele.
Eggyel hallgató-centrikusabb megközelítés, amikor az egyetemi felületek jelentős mértékben a diákság által tematizált és gyártott tartalmakkal kerülnek feltöltésre. Nem kell messzire mennünk: az ELTE Média tanszékének felületei is ezen módszertannal töltődnek meg tartalommal félévről félévre. A megközelítés előnye, hogy számos hallgatónak nyújt gyakorlati lehetőséget a média megannyi válfajában történő tapasztalatszerzésre, továbbá közvetlenebb kapcsolatot teremt a hallgatói közéletet valóban tematizáló eseményekkel, trendekkel.
Hallgatóktól hallgatóknak
Több diákszervezet és szakkollégium munkássága terjed ki az egyetemi polgárság felé történő kommmunikációra. Az ilyen szervezetek alaptevékenységéről beszélünk, amikor az újságírás, a fotós és videós tartalmak gyártása, podcastok és közösségi média tartalmak készítése merül fel. A hallgatók által szerkesztett egyetemi felületekhez hasonlóan ezen esetekben is egy folyamatosan rotálódó, frissülő csapat szolgáltatja a tartalmat, amely így a korosztály, vagy konkrétan az adott egyetem hallgatói számára legrelevánsabb tartalmakat képes feldolgozni. Jellemzően erősebb kötöttségek nélkül. Az ilyen szerkesztőségek, szervezetek esetén ugyanis az egyetemek által szabott keretek sem feltétlenül befolyásolják a tematikát.
Nem haladhatunk tovább ezen felületek említése esetén a mögöttük álló szervezetek tárgyalása nélkül. Jellemzően ugyanis egyetemisták állnak minden ilyen weboldal, közösségi médiás felület vagy nyomtatott médium teljes gondozása mögött. A közönség kiszolgálása mellett fókuszterületként jelenik meg a hallgatói közösségek építése is. A szakmai fejlődést kiegészítve tehát rendkívül nagy hozzáadott értéket képviselnek ezen szervezetek a hallgatók egyetemi mindennapjaihoz való közösségi hozzájárulásban mindamellett, hogy a tartalomgyártók természetesen fogyasztóként is megjelennek.
Ezen szervezetek jellemzően kapcsolatban vannak egyetemeikkel, sokszor együttműködésben is állnak velük. Beszélhetünk egyetemi karokat (pl. Kanyar, Pesti Bölcsész Újság), teljes egyetemeket lefedő (pl. Corvinus Közgazdász Online, EPER Rádió) vagy épp egyetemektől független hallgatói médiáról is (pl. Hallgató Magazin).
Egyetemi véleményvezérek
Végy egy kamerát a kezedbe és kezdd el mondani a magadét. Ha érdekesen mondasz releváns dolgokat, sokak vonódnak majd be a tartalmaid tematikájába – mondhatná a 21. század influencer kiáltványa, ha lenne ilyen. Persze sokan fogalmaztak meg egészen átfogó definíciókat a véleményvezérségről, a mindennapok gyakorlatában úton-útfélen mi magunk is tapasztalhatjuk az imént megfogalmazottakat.
Számos egyetemi niche közönség számára tartalmat készítő véleményvezérrel futhatunk össze a nagy forgalomirányító oldalak bármelyikén. Legyen szó tiktokkerről, meme oldalról, egyetemi zenekarról vagy épp a lokális HÖK egyes képviselőiről, az eredmény mindig hasonló: gyors, szubjektív reakciók sokasága egy jól körülhatárolható témában, sokszor olyan elemekkel tűzdelve, amely valamilyen közös tudást előfeltételez a követőktől. Az utóbbi “elvárás” pedig jellemzően nem okoz gondot, hiszen a közös háttér (legyen szó esetünkben pl. az egyetemről) adott.
Külső érintettek és az egyetemista célcsoport
A szorosan vett egyetemi ökoszisztémába nem sorolható érdekeltek számára is fontos szerepet játszhat a hallgatók felé történő kommunikáció. Több “piaci szereplő” is megjelent célzottan az egyetemistáknak szóló tartalommal. Ha a Refresher, az Universum vagy az Uniside oldalait vizsgáljuk, a nagyon általános témáktól egészen a konkrét egyetemek hallgatóságához szóló tartalmakat egyaránt megtalálunk. Az ezen oldalakat szerkesztő csapatok jellemzően szintén egyetemistákból állnak, de nem egyszer találhatunk teljes állásban dolgozó, tapasztalt újságírókat is köztük. A hallgatói közösséggel való interakció szempontjából talán ezen felületek állnak a legtávolabb a közvetlen interakciótól, sokszor a nagyobb híroldalak egyes rovatainak funkcionalitásával, tematikáival operálnak.
Megannyi impulzus érhet tehát minket a mindennapokban – még ha csak az egyetemi témákat is vesszük alapul. Fontos viszont látnunk, hogy a nagy szereplők mellett jellemzően pont az olyan, niche tartalomgyártók adhatják meg a számunkra legrelevánsabb infókat, akik közvetlen környezetünkből kerülnek ki. Hozzánk legközelebb ugyanis jó eséllyel egyik évfolyam- vagy szaktársunk áll majd.
Szöveg: Kristóf Benjámin. Nyitókép: Unsplash.