Május 9-én, kedden is folytatódott az Alumni ELTE Sikerek Veled sorozata. A Közösségimédia-használat – ügyünk érdekében című kerekasztal-beszélgetésen öt ELTE-diplomás vendég beszélt az online térben szerzett tapasztalatairól. A jó hangulatú estén a meghívottak több érdekes történetet osztottak meg: megtudhattuk például, hogy milyen célból keresett fel egy dohánycég egy asztmás hegymászót és arról is hallhattunk, hogy miért egy középiskolások számára tartalmat készítő történelemtanárral akarta reklámozni termékeit egy erotikus bolt.
A sorozatról és az azt megelőző előkészületekről Balogh-Kátai Judit, az ELTE Alumni Központ munkatársa számolt be:
Az ELTE Sikerek Veled kerekasztalbeszélgetés-sorozat 2022-ben indult útjára. Hosszas gyűjtőmunka előzte meg, amikor összeszedtük a friss sikereket elért, bizonyíthatóan ELTE-diplomásokat – egy elég bő, 200 fős lista gyűlt össze.
Judit elmondta, hogy először tematikusan csoportosították a vendégeket, majd egy munkacsoportot állítottak fel. Az ELTE Online-nal és az EHÖK-kel együttműködve meghatározták az esemény fő jellegzetességeit, például azt, hogy mikor kerüljön sorra, milyen témákat dolgozzanak fel vagy milyen időpontok lehetnek kedvezőek a hallgatók számára. Így jött létre a koncepció: „pályakezdő, pályakezdés előtt álló, fiatalabb alumnisokat, volt hallgatókat megszólító rendezvényt szerettünk volna létrehozni. A témák között felállítottunk egy sorrendet: a populárisabbakkal indultunk. Következő lépésként fel kellett keresni a résztvevőket – ez hónapokkal megelőzte az esemény időpontját. A velük folytatott egyeztetést követően választottunk közülük egy moderátort, általában mindig vállalta valaki.” Jelen esetben Wertán Sára töltötte be ezt a kettős szerepet: egyszerre volt moderátor és vendég.
Arról, hogy mi alapján választották a vendégeket, Petz Denise, az ELTE Alumni Központ munkatársa osztott meg részleteket:
Fontos, hogy az ELTE-n végezzenek és épp első sikereiket érjék el. Ebben különbözik a rendezvény másik sorozatunktól (az ELTE Sikerektől), ahol már életutat bejárt Alumnisok beszélnek tapasztalataikról.
“Ez a fő szempont, illetve az összes eseményünknek az a célja, hogy minden egyetemi kart átfedjen, minden kar volt egyetemi hallgatója számára érdekes legyen. Ma is öt vendégünk van, akik között van volt TTK-s, PPK-s, BTK-s alumna is.” Miként használjuk a social médiát az ügyünk érdekében, jótékony, hasznos célra? Az este fő témájáról Kump Edina, a Körforrás szakmai vezetője és alapítója; Márffy Bence magyar-történelem szakos tanár, az Időutazó nevű YouTube-csatorna tartalomkészítője; Matykó Noémi, a Chiro Marketing alapítója, Neszmélyi Emil ügyvéd, hegymászó, valamint motivációs szakember és Wertán Sára kommunikációfejlesztő, tréner és a Beszélgess jól alapítója beszélgetett május 9-én.
A 18:30-kor kezdődő ingyenes esemény helyszínéül az F épület és a Kodály Zoltán terem szolgált, a szervezők online részvételt is biztosítottak. A teremben nagyjából tizenöt-húsz ember gyűlt össze, idősebbek és fiatalabbak egyaránt. A vendégek két kamera előtt, félkör alakban ültek, reflektorfényben. A közösségi médiát mind az öten arra használják, hogy az általuk képviselt ügyet minél több emberhez el tudják juttatni – ez kötötte őket össze, az ELTE-s diploma mellett. Pontban fél hétkor Balogh-Kátai Judit nyitotta meg az eseményt, amit a vendégek bemutatkozása követett.
Neszmélyi Emil egyszerre vezet ügyvédi irodát és mássza meg az Everestet – melyet az asztma nehezít. Előfordult, hogy az Everest alaptáborából végezte ügyvédi feladatait. Küldetésének érzi, hogy megmutassa, hétköznapi munka mellett is ki lehet lépni a komfortzónából. „Az emberek csak azt bánják, amit nem tettek meg” – tapasztalta ügyvédként, ahol sok olyan emberrel foglalkozik, akiknek nincs sok hátra az életéből.
Kump Edina hét éve, pedagógiai ösztönzésre alapította a Körforrás nevű blogot, ami akkoriban még más néven futott. Az oldalt még munkája mellett indította, de mára ez vált az első számú foglalkozásává. Férjével együtt dolgozik – oktat, előadásokat tart, szemléletformálásra törekszik és termékeket kínál.
Márffy Bence már az egyetemi évei alatt foglalkozott videók feltöltésével, saját bevallása szerint akkor még unaloműzés céljából. Eleinte képregényhősökről, szuperhősökről szóló tartalmakat készített, majd később, tanárként indította el az Időutazó csatornát, ahol történelmi érdekességekkel foglalkozott. A koronavírus-járvány alatt elkezdett gyorstalpaló videókat készíteni, melyek segíthetik a tanári magyarázatot – idén már emelt történelem tételeket is készít. Emellett a digitális világ veszélyeiről is beszél, illetve szülőknek, pedagógusoknak mutatja be a közösségi média platformokat és a videómegosztó oldalakat. Márciusban közös megegyezéssel felmondott, így jelenleg minden energiájával a tartalomkészítésre fókuszál.
Matykó Noémi, a Chiro Marketing alapítója magát a közösségi médiát tartja a munkájának, mert ezen keresztül segít szervezeteknek, alapítványoknak eljutni egy szélesebb réteghez. A Bölcsészkaron végzett irodalom és kommunikáció szakon, ma is a BTK-n tanít online marketinget. Ügyének az etikus szempontokat szem előtt tartó, de hatékony online marketinget tartja. Úgy tapasztalta, hogy a COVID-19 járvány utáni nyitásokkal újra megnőtt az igény a személyes találkozásokra, többen akartak újra élőben részt venni rendezvényeken.
Wertán Sára a Beszélgess jól alapítója. A szervezet a hatékonyabb konfliktuskezelésben segít. Véleménye szerint ez cégek és magánszemélyek számára, sőt, párkapcsolatokban is nagyon fontos.
Sára első kérdése arra vonatkozott, hogy miért éppen őket választották a beszélgetés alanyainak. Párhuzamot vont egy korábbi programjával, ahol százhetven emberből hatot választottak ki, majd megkérdezték, miért épp rájuk voksoltak – akiken ennek hatására egyszerre látszódott a büszkeség és az ijedtség. A vendégek válaszában közös pont volt, hogy mindannyian szenvedélyként viszonyulnak a munkájukhoz, szeretik, amit csinálnak. Mondanivalójukon is érzékelni lehetett, hogy szívesen beszélnek a foglalkozásukról, tapasztalataikról.
A beszélgetés átterelődött a kudarcok területére, a vendégek beszámoltak negatív élményeikről. Emil és Sára az algoritmusok megváltoztatását említette, visszatérő volt a kávés példa, miszerint, ha valaki posztol egy képet, ahol egy kávét iszik és hozzácsatol egy smiley-t előfordul, hogy tarol, míg más órákat dolgozik egy leírás, grafika szerkesztésén anélkül, hogy szélesebb közönséghez eljutna a bejegyzése. Noémi számára emlékezetes volt, amikor egyik délután nem volt elérhető a Facebook és húsz másodpercenként csörgött a telefonja. Ilyenkor alkalmazkodni kell a rendszerhez, szerinte a közösségi médiában „azzal kell főzni, ami van.”
Edina a kudarcokat emberekhez kötötte: volt, hogy rábízta a hirdetések kezelését egy ügynökségre, ami majdnem csődbe vitte, és neki, mondhatni laikusként kellett kilábalnia a válságból, és visszahozni mindent. A kommentelőkhöz is az évek alatt szokott hozzá, melyben segített a tiltás funkció. Bence tapasztalata szerint a külső szemlélő, néző nincs tisztában, mennyi energiát igényel egy videós anyag összeállítása: egy nyolcperces videó nagyjából egy hét alatt készült el tanítás mellett, hiszen napi egy-két óránál nem tudott többet foglalkozni vele. Egy másik gondolatmenetében kitért arra, hogy a fiatalok régen a rocksztárokat, ma az influencereket tekintik félistennek – mindenki véleményvezér szeretne lenni. Rendszerint ő magyarázza el diákjainak, milyen feltételei és jogi következményei vannak az influencerkedésnek – véleménye szerint ezzel ráérnek később foglalkozni, hiszen fiatalabb korban nagyobb az esély a kiégésre.
Erre a témára reflektált Sára következő kérdése, miszerint a többi résztvevő influencerként tekint-e magára. “Nem” – hangzott a válasz többségüktől. Edina azért nem tartja magát annak, mert szerinte az influencer elfogad olyat, amit ő elutasít. Elsősorban saját webshopjára gondolt, ahova olyan termékek kerülnek be, melyekre rábólint. Sára is hasonló véleménnyel bír, illetve felállít egy keretrendszert: megvenné-e magától a terméket? Ha nincs rá pénze, de tetszik neki a termék, akkor is nemet mond, mert ő sem tudná megvenni. Noémi inkább véleményformáló akar lenni, bár kiemeli, hogy az influencerek is feltűnhetnek pozitív fényben, ha egy jó ügy mellett állnak ki – például, ha egy állatotthonnak vagy egy gyermekleukémiával foglalkozó alapítványnak segítenek. A hirdetésekkel, hirdetőkkel kapcsolatban Emil és Bence elevenített fel egy-egy érdekes megkeresést:
Már kerestem a kandikamerát: egy dohánygyár keresett meg. Engem? Asztmás vagyok, életemben egy szál cigit sem szívtam el. Egy magyarországi dohánygyár, reklámozzam a termékeiket és nagyon sok pénzt fizetnek – amiből a hét hegycsúcs-sorozat kétharmada kijött volna.
“Nyilvánvalóan azt hittem, hogy közben megfigyelnek és Sebestyén Balázs kiugrik a szekrényből egy pezsgővel. Nekik csak a követők számítottak – ennyire nem nézik, hogy kit keresnek meg. Mert hogy ha egy asztmás cigizve megmássza az Antarktisz csúcsát… nem tudom mi lett volna a következménye. Fontos, hogy tudjak azonosulni vele” – mondta Emil. Bence talán még ennél is meghökkentőbb sztorival állt elő:
Volt, aki próbálta meglovagolni az edukatív, oktatói jellegű oldalát a dolognak. Egyszer egy erotikus bolt akarta rajtam keresztül reklámozni a termékeit, hogy mindenképpen ismeretterjesztő legyen a téma. Az edukáció nyilván fontos, de nem biztos, hogy erre én vagyok a legalkalmasabb alany.
A beszélgetés végén a résztvevők visszatekintettek egyetemi éveikre, felelevenítették, milyen képességekkel gazdagodtak, melyek ma is elkísérik őket.
Emil kiemelte, hogy a jogi karon nem volt kompromisszum. Szerinte a szigorú elvárások működnek, egy 2021-es hegymászás során állítása szerint rázuhant volna a lavina, ha kompromisszumot kötött volna. Noémit az egyetemen tanították meg a kritikus gondolkodásra. Odafigyel, hogy még megfontoltabb legyen, mielőtt megoszt valamit másokkal. Bence az alaposságot emelte ki: „Olyan, mintha a videó szövegét úgy készíteném el, mint egy szemináriumi dolgozatot – annyira igyekszem rá odafigyelni.” Edina szintén a kritikai hozzáállás szerepére hívta fel a figyelmet: a témához és saját magához is igyekszik kritikusan viszonyulni. Sára egy szeminárium során tanulta meg a Gordon-féle értő figyelmet, mely annyira meghatározó volt számára, hogy ennek ismerete nélkül ma mást csinálna.
Bár az online közvetítés a másfélórás beszélgetés végén lezárult, a helyszíni nézők lehetőséget kaptak, hogy feltegyék kérdéseiket. Az eseményt követően a szervezők harapnivalóval és itallal kedveskedtek a látogatóknak. Sokan a program végeztével is maradtak, a vendéglátás mellett a kérdezés lehetőségével is éltek. A látogatók pozitívan értékelték az eseményt. Az ELTE-n kívülről is érkeztek, például Kristóf, a BME hallgatója:
Engem egy barátom hívott el. Érdekesnek tűnt a rendezvény, az, hogy a közösségi média miként lehet az emberek sikerének kulcsa. Tetszett, érdekes témákat érintettek – összességében lekötötte a figyelmemet.
A kerekasztal-beszélgetésről készült felvétel visszanézhető az ELTE Alumni oldalán:
Szöveg: Vojtek Tamás. Képek: Zalai Sára (ELTE Online) és Rusznák Gábor (ELTE KMRI).