Idén a Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kara volt a házigazdája az Országos Tudományos Diákköri Konferencia társadalomtudományi szekciójának, ahol az ELTE Média tanulói elképesztő eredményeket értek el.
Szép médiás eredmények születtek a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A társadalomtudományi szekciót négy tagozatra különítették el, az ELTE-s tanulók pedig mindegyikben jelen voltak. Első helyezést ért el Fodor Fanni, Pap Dorina, valamint Szabó Noémi. Második helyezett lett Gyenes Lídia, Horváth Kata és Vojtek Lili. A dobogó harmadik fokára Nagyon Boglárka és Szabó Krisztián állhatott fel. Különdíjban részesült Csermák Klaudia, Jámbor Bálint és Kiss Nikol is.
A tudományos munka sok olyan készséget fejleszt, ami minden munkához szükséges. Kitartás, alaposság, kíváncsiság, a komfortzóna elhagyása. A kutatómunka is akkor sikeres, ha viszi az embert, megvan a lendület, megvan a szenvedély
– mesélte Polyák Gábor, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője.
Az OTDK-t kétévente tavasszal rendezik meg, ahol sokan a szakdolgozataikkal indulnak mind alap-, mind pedig mesterszakon. Viszont ahhoz, hogy valaki részt vehessen az országos versenyen, előtte még bizonyítania kell a TDK-n (Tudományos DiákKör) – az egyetemen rendezett versenyen, amire az ELTE-n novemberben került sor. A TDK-n a kar oktatói meghallgatják a tanulók rövid előadásait arról, hogy miről szeretnék majd a dolgozataikat írni, valamint hol tartanak a kutatásukban. Vannak olyanok hallgatók, akik rutinosabbnak számítanak – például a mostani helyezettek között is voltak páran, akik két évvel ezelőtt is indultak BA-s diákként.
Mindannyian rengeteg építő jellegű kritikát kaptunk, amit beépíthettünk a dolgozatunkba. A dolgozatok leadási határideje január eleje, amit rengeteg megbeszélés előzött meg a konzulensemmel. Ezután van egy kis szünet, mert az országos verseny csak áprilisra volt betervezve
– mesélte Vojtek Lili, akinek felkészítő tanára Hammer Ferenc tanár úr volt. Az egyetemi forduló után következik az írásbeli rész, ahol a diákoknak nagyon oda kell figyelniük arra, hogy a szöveg nyelvezete és a hivatkozások is megfelelőek legyenek, valamint betartsák a formai követelményeket.
„A diákok januárban adják le a munkáikat, viszont én még utána is szoktam konzultációkat tartani, ahol általában azt gyakoroljuk, hogyan kell előadni a dolgozatokat” – árulta el Hammer Ferenc tanár úr. „Azt vettem észre, hogy egyre jobban nő az előadásmód szerepe az OTDK értékelése során. Van, hogy valaki a szóbeli teljesítményével fel tudja húzni az írásbeli teljesítményét. De olyat is láttam már, hogy valaki kapott egy viszonylag jó pontot az írásbeli fordulóban, viszont tartott egy motiválatlan, részletekben elvesző előadást, és emiatt nem ért el helyezést. Éppen ezért van értelme gyakorolni az előadást.” Az országos verseny előtt Hammer tanár úr tartott egy főpróbát is, ahol a diákok előadhatták a letisztázott előadásukat.
A felkészülés nagyjából mindenki számára ugyanúgy néz ki. A tanulók a konzulensük segítségével kiválasztanak egy témát, majd a felkészítő tanárok javaslatai alapján végzik a kutatómunkát. Sok esetben a diákok egy korábbi szemináriumi dolgozatukat bővítik tovább, de olyan is előfordul, hogy valaki a szakdolgozatának szánt szöveget viszi magával a versenyre. Ez történt például Gyenes Lídia esetében is, aki már egy évvel ezelőtt is tudta, hogy miről szeretne írni:
„Én pontosan tudtam tavaly ilyenkor, hogy mesterséges intelligenciával szeretnék foglalkozni a szakdolgozatomban, ezért választottam Hargitai tanár urat konzulensemnek, hiszen a szakon egyedül ő tartott ehhez hasonló témákban órákat.
– kezdte szavait Lídia. “Szeptemberben kezdtük a kutatást, amihez nagyon sok jó ötletet adott, és novemberre nagyjából el is készültem az adatgyűjtéssel, de akkoriban a dolgozat még elég kezdetleges állapotban volt. A téli szünet előtt megkérdezte tőlem Hargitai tanár úr, hogy nincs-e kedvem beadni az OTDK-ra a kutatásomat, amiről én akkor még semmit sem tudtam, de tetszett az ötlet. Januárban leadtam a nevezésem, és két hónapig semmi visszajelzést nem kaptam, majd március végén érkezett egy e-mail, hogy várnak a szóbeli fordulóra Debrecenben.”
Arra a kérdésre, hogy miként döntöttek a témaválasztásról a konzulenssel, Vojtek Lili a következőt válaszolta:
Hammer tanár úrral közösen dolgoztunk a két évvel ezelőtti OTDK-dolgozatomon is, valamint az alapszakos szakdolgozatomat is nála írtam. Tehát amikor megírtam neki, hogy a „Hull a pelyhes dinamit…” változataival és a szubverzív gyermekkultúrával szeretnék foglalkozni, azt mondta, hogy vágjunk bele.
“A téma a Kárpát-medencei Nyári Egyetemen jutott eszembe, 2022 nyarán, amikor arról beszélgettem két erdélyi kollégával, hogy milyen vicces volt, amikor gyerekkorunkban teli torokból énekeltük, hogy „hull a pelyhes dinamit, felrobbantjuk a sulit”. Tőlük hallottam először arról, hogy a dalnak több verziója is van – ekkor még azt hittem, hogy maximum két vagy három változat létezik. Még aznap este létrehoztam egy online kérdőívet, ami egy kicsit virálissá vált, rengetegen töltötték ki pár nap alatt, és a Spagetti Lakóautó podcastben is felbukkant. Végül kiderült, hogy a dalnak több száz változata létezik, és mindenki igyekszik megosztani a sajátját.”
Az OTDK írásbeli fordulóján kapott pontok átlaga dönti el, hogy az adott induló részt vehet-e a szóbelin, ami egy háromnapos konferencián való részvételt jelent. Itt minden versenyzőnek egy négytagú zsűri és az érdeklődő közönség előtt mutatja be a kutatását egy prezentáció segítségével, valamint a bírálók, vagy éppen a közönség észrevételeire is reflektál.
„Nagyon szeretem a friss ötleteket, az újdonságokat és a meglepetéseket is, ezeket pedig mind megtaláltam Debrecenben a szóbeli fordulón. Egy pillanatot sem unatkoztam a három nap alatt, és már nagyon várom a 37. OTDK-t. Elképesztő élmény és nagyszerű lehetőség ez a verseny annak, aki nem fél ismerkedni, beszélgetni és rengeteg új dologgal találkozni” – emlékezett vissza Lídia, akinek a helyezése már csak hab volt a tortán. Az előadása után rengeteg pozitív visszajelzést kapott, ennek ellenére a díjkiosztóra az esélytelenek teljes nyugalmával ült be, hiszen a többiektől eltérően ő nem két évig, csupán három hónapig dolgozott a témáján.
Az oklevél azt jelenti számomra, hogy amit csinálok, az fontos, hasznos, érdekel másokat. Éppen ezért úgy gondolom, hogy megéri ezen a területen tovább haladni.
„Hogy őszinte legyek, elképesztően büszke vagyok magamra. Nagyon sok munkám van a dolgozatomban, és jó érzés volt ezt másoknak is megmutatni. Szeretnék a jövőben tovább kutatni, emellett jelenleg is tartok egy kurzust a média szakos BA-s hallgatóknak, amit szeretnék folytatni. Felmerült bennem a doktori programra való jelentkezés is, amelyhez egy OTDK győzelem jó ugródeszka lehet” – mesélte Fodor Fanni, aki mesterszakos hallgatóként vehette át az első helyezettnek járó oklevelet. Fanni már az alapszakos szakdolgozatával is nevezett a két évvel ezelőtti OTDK-ra, ahol különdíjas lett. „Ez igazán meghozta a motivációmat, hogy a következőn megpróbáljak teljes erőbedobással minél jobb eredményt elérni, ami végül sikerült is, hiszen első helyezett lettem.”
Polyák tanár úr elmondása szerint az egyetem számára minden elismerés fontos. „A dolgozatok mögött rengeteg munka van. Természetesen elsősorban a diákoké, akik megírták a dolgozatokat, erre áldozva az idejüket, aztán felkészültek a prezentációra, és meg is győzték a szakmai zsűrit, hogy ők a legjobbak.”
Komoly verseny volt, minden szekcióban 10-15 versenyző indult, közöttük kellett a legjobbnak lenni. Az oktatóknak is jól esik az elismerés, akik segítették a diákok munkáját. Hammer Ferenc szervezőként és témavezetőként is nagyon sokat tett a sikerért, de Hermann Veronika tanárnő, Hargitai Henrik tanár úr, Bátorfy Attila tanár úr is sikeresen készítette fel a diákjait.
“A tanszék felé pedig ez a siker azt üzeni, hogy fontos témákkal foglalkozunk, a diákjaink a képzés eredményeként megfelelő felkészültséget, módszertani tudást és magabiztosságot kapnak, és amit minden nap érzünk: kiváló diákokkal dolgozhatunk együtt.” És hogy hogyan tovább a verseny után? Lili úgy érzi, hogy még rengeteg lehetőség van a témájában, és az OTDK zsűri hozzászólásai alapján szeretne tovább dolgozni a munkáján.
A következő megálló számomra az Eötvös Konferencia, ahol nem csak szervezőként veszek részt, de be is mutatom a kutatásomat. Ki tudja, egyszer talán könyvméretűre növekszik…
Szöveg: Horváth Niki. Nyitókép: Debreceni Egyetem.