Kovács Bettinával, az ELTE Média volt alap- és mesterszakos hallgatója jelenleg a this is Redy-nél, a magyar menstruációs bugyi márkánál dolgozik marketingesként, így természetesen a Redy és annak üzenete is szóba került, valamint az egyetemi tapasztalatairól, élményeiről is sokat mesélt.
Az alapszak megkezdése előtt már tudtad, milyen irányba szeretnél majd haladni, vagy inkább tanulmányaid során alakult ki az érdeklődésed?
Azt hiszem, én egy örök útkereső vagyok. Sosem volt egy biztos tervem azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnék csinálni, de mindig is nagyon sok minden érdekelt. Az, hogy az ELTE Médiára jöttem sem volt egy célirányos döntés, a gimnáziumban média fakultációra jártam, így amikor nézegettem a továbbtanulási lehetőségeket, ez volt a legszimpatikusabb. Nagyon sok minden akartam lenni és nagyon sok mindennel szerettem volna foglalkozni. Az alapszakon újságíró specializációra jártam, a szakmai gyakorlatomat a Népszabadságnál végeztem. Ez a vonal is nagyon érdekelt, ahogy a média kreatív marketinges része is. Igyekeztem felvenni az ezzel kapcsolatos órákat, és most itt vagyok. Ezen kívül a videózás is nagyon megfogott, a csoporttársaimmal sok olyan órán vettünk részt, amit Hajnal Ernő tartott.
Szerinted a médiás hallgatóknak segít, hogy ilyen széles óraválasztékból válogathatnak?
Visszatekintve azt gondolom, hogy nagyon sokat adott nekem az ELTE Médiánál eltöltött idő. Pontosan azért, mert nem azok közé tartoztam, akiknek tiszta képe volt arról, mit szeretnének csinálni. Volt lehetőségem nagyon sok mindent kipróbálni. A múlt héten találkoztam a volt csoporttársaimmal, és arról beszélgettünk, mit adott nekünk az ELTE.
Abban mind egyet tudtunk érteni, hogy egy széles perspektívát, szemléletmódot és komplex gondolkodásmódot alakított ki bennünk az itt eltöltött idő.
Te milyennek látod az elhelyezkedési lehetőségeket ELTE Médiásként?
Én nem igazán ragaszkodom ahhoz, hogy ezt és ezt szeretném csinálni. Úgy sokkal nehezebb, hiszen egy konkrét célhoz be kell járni pályát. Foglalkoztam adminisztrációval, dolgoztam a Zara-ban raktárosként és voltam au pair is. Nem tartok attól, hogy nem tudok elhelyezkedni, hiszen rengeteg lehetőség van. Az utóbbi éveket elnézve nagyon sok változás, fluktuáció van a médiumoknál, de a kreatív ügynökségeknél is. Szerintem éppen a változások miatt nem kell tartani attól, hogy nem lesz lehetősége az embernek.
Az, hogy ennyi mindenről tanultál a szakon, segít a jelenlegi munkád során?
Konkrétan tudok olyan órákat, és emlékszem feladatokra, amik jelenleg is segítenek. Amikor jelentkeztem a this is Redy-hez, kellett felvételi feladatokat csinálnom, és abban például egy olyan óra segített, amit a mesterszak elején végeztem el. A sok videós tárgy is nagyon sokat segített az előző munkahelyemen, ahol videós projektekkel foglalkoztam. Sokat jelent az az alapszintű tudás, amit elsajátítottam. Az újságírást szintén tudom említeni, hiszen épp egy pár hete dolgoztunk be egy cikk megírásába a Redy-vel, amiben nagy hasznomra volt a háttértudásom.
Mesélsz a jelenlegi munkádról?
Két nagyon különböző márkánál – a this is Redy-nél és a Pölöskei szörpnél – dolgozom marketingesként. Nagyon szeretem a sokszínűséget és változatosságot, így örülök, hogy ezeken a helyeken dolgozhatok. A Redy-nél azt kifejezetten szeretem, hogy olyan márkával működhetek együtt, melynek az üzenetével és küldetésével is tudok azonosulni. Egy kicsi csapatról van szó, így nagyon sok mindent csinálok. Nem annyira klasszikus a tevékenységi körünk, mindenki csinálgat egy picit ebből-abból. Vannak olyan részek, amiknek fix felelőse van, mint például a social felületeknek és a hirdetéseknek, de ezeken kívül tényleg nagyon sok mindenbe bele tudok nyúlni és be tudok segíteni. A marketing mindkét részében benne tudok lenni; mind az elemzősebb, kutatósabb, mind a kreatívabb részeket nagyon szeretem. Sok felmérést végzünk, amelyeknek a kiindulópontjait a csapattal együtt dolgozzuk ki, majd az elemzést én készítem. Az is nagyon klassz, hogy a kreatív kampányokban szinte az egész csapat részt tud venni, mindenki hoz ötletet, illetve megosztja a véleményét.
Bemutatnád egy kicsit részletesebben a this is Redy márkát?
A this is Redy egy viszonylag fiatal, magyar startup márka, ami az alapítónknak, Molnár Dórának a fejéből pattant ki. Szeretett volna fenntartható és kényelmes megoldást találni a menstruációra. Szinte nulla textilipari vagy egyéb tudással vetette bele magát ebbe, és egy hosszú próbaidőszak után elindították a this is Redy-t, ami menstruációs bugyikat készít.
A márka fő üzenete az, hogy a menstruáció nem egy szükséges rossz, hanem igazi szupererő. Ennek a gondolatnak mentén kommunikálunk és építjük tovább. A menstruáció, ahogy van, egy csoda, aminek persze van egy sötétebbik oldala és tud kellemetlen lenni, de összességében ez nem egy betegség, amit titkolni kell.
Az is egy célunk, hogy nyíltan beszéljünk erről. A jó és rossz részeiről egyaránt.
Magyarországon a menstruáció tabutémának számít. Sikerült a márkával valamelyest megváltoztatni ezt a fajta szemléletet?
Mi egyértelműen azt érezzük, hogy van egy közeg, amely ismeri a Redy-t és nagyon nyitottan áll ehhez. Persze hozzá kell tenni, hogy ez főként a fiatalabb generáció. Nekik nagyobb rálátásuk van erre a témára az internet miatt. Lehet, hogy velem sem beszéltek a szüleim a menstruációról vagy a szexualitásról különösebben, mert ez akkoriban tabunak számított. Azt viszont tudom, hogy ezen a ponton nagyon sok olyan dolgot láttam és tanultam meg, amit szeretnék majd a gyerekeimmel, a következő generációval megosztani. Szerintem az említett korosztályból egyre többen gondolkodnak így, ahogy én is. Elindult egy közös kampányunk a Body Shop-pal, aminek részben az a célja, hogy egy nagyobb, ismertebb márkán keresztül beszéljünk erről a témáról. Pozitív vagyok ezzel kapcsolatban, szép lassan, de változni fogunk és nyitottabbak leszünk.
Csak a fiatalabb korosztály érdeklődik a termékeitek iránt?
Maga a menstruációs fehérnemű egy korban viszonylag behatárolt termék. Nagyjából az első menstruációtól a menopauzáig tart ez az életszakasz, de sokszor kapunk üzeneteket anyukáktól, akik maguknak már nem vásárolnak ilyen termékeket, de a lányaiknak viszont igen.
A this is Redy valamelyest a fenntarthatóságot is hirdeti, amivel kapcsolatban a társadalom még mindig egészen zárkózott. Te mennyire látod ebben a témában nyitottnak az embereket?
Azt gondolom, ez is inkább a fiatalabb réteget foglalkoztatja. Viszont szerintem a fenntarthatóság egyszerűbb téma, könnyebben lehet érvelni mellette.
Azért jó, ha ezt a terméket használod, mert nem fogsz évente több száz műanyagból készült, eldobható terméket a kukába dobni, aminek a lebomlási ideje nagyon hosszú, már ha egyáltalán lebomlik.
Az biztos, hogy nagyon sok szempontból információhiányban élünk. Sokszor hagyatkozunk arra, amit másoktól hallunk, és nem szeretnénk kipróbálni alternatív megoldásokat, mert azok akár rosszul is elsülhetnek, ezzel kényelmetlenséget okozva.
Szeretnétek a márkával edukációs tartalmakat készíteni nem csupán a fiatalabb, hanem az idősebb korosztály számára is?
Igyekszünk odafigyelni az együttműködéseink és kampányaink során is, hogy edukáljunk, de kifejezetten az idősebb korosztályra nem lövünk. Ez egyébként technikai kérdés is, a hirdetések és a kommunikáció célközönsége egy technikai beállítás, illetve azon is múlik, kikhez jutunk el, mekkora a cég. Jelenleg az a célunk, hogy azokat az embereket – főként fiatalokat –, akikhez eljutunk, próbáljuk meggyőzni arról, hogy ez egy jó és kényelmes alternatíva. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk, és nekem is az a tapasztalatom, hogy a menstruációs bugyi – és most nem csak a Redy-ről, hanem a menstruációs bugyiról általánosságban beszélek – egy olyan dolog, amitől szinte észre sem veszem, hogy menstruálok. Számomra ebből látszik, hogy a menstruáció nem is olyan rossz, mint amilyennek azt kezdetben gondoltam. Valahogy ebbe a negatív felfogásba csöppentünk bele, pedig ez az egész lehetne egyszerű is, olyan, mint bármilyen hétköznap.
Végezetül – egy picit visszakanyarodva az ELTE-hez – mit tanácsolsz a jelenlegi médiás hallgatóknak?
Amikor azt érzik, hogy jön egy lehetőség, ami érdekli őket, használják ki! Ne féljenek beleugrani dolgokba, és attól sem, hogy nem tartanak egy tiszta irányt, mert a végén úgyis minden a helyére kerül. Nagyon fontos, hogy merjenek nemet mondani és húzni egy határt. Nekem sokáig tartott ezt megtanulni. Az is teljesen rendben van, ha nem tudják, mit akarnak, mit fognak csinálni vagy mi lesz a következő lépés. Nincsenek elkésve. Itt vagyok huszonnyolc évesen, és nagyon sokszor szorít a gondolat; „Úristen, el vagyok késve!”, de mindig rá kell jönnöm, hogy igazából nem így van. Ott vagyok, ahol lennem kell.
Az interjút Varga Fanni, alapszakos hallgatónk készítette. Képek: Fábián Adrián.