Mező Dóri egykori médiás hallgató, az EPER Rádió Médialógusok című podcastjénék szerkesztője, akit Törökországban értünk utol. Számos külföldi élménye mellett az Első Pesti Egyetemi Rádióban betöltött szerepéről, a Médialógusok adásainak gyártási folyamatairól és pályaválasztásról is kérdeztük.
Te is az ELTE hallgatója voltál. Melyik szakon végeztél pontosan?
A 2021/2022-es tanév őszi félévében fejeztem be az egyetemet, a BTK Kommunikáció- és médiatudomány szakán végeztem. Mondhatni különleges eset vagyok, mert egy Erasmus programnak hála a szokásosnál fél évvel korábban diplomáztam.
Jelenleg Törökországban élsz. Ez milyen projektnek köszönhető?
A European Solidarity Corps segítségével vagyok most külföldön. Az ESC ernyője alatt rengeteg szervezet indít programokat különböző témákban. Főként az Európai Unióban kínálnak önkéntes munkalehetőségeket, de én például Törökországban vagyok és ismerek olyat is, aki egészen Afrikáig jutott az ESC-vel, tehát elég sok a lehetőség.
A jelenlegi munkád kapcsolódik a médiához?
Fontosnak tartottam, hogy ez a külföldi projekt ne csak az utazásról és a nemes ügyről szóljon, hanem a szakmai jövőmet is előremozdítsa. Az ESC önkéntes programjai azonban elsősorban nem a médiára fókuszálnak, a munka legtöbbször a környezetvédelmet, menekültek megsegítését és sok más hasonlóan fontos célt szolgál. Nehéz olyan lehetőséget találni, ami közvetlenül kapcsolódik a médiához. Jelenleg a Third Eye Education and Youth Association of the Mediterranean nevű török szervezettel dolgozom. Reggelente a dél-törökországi nagyváros, Mersin környékén Kazanlı település tengerpartját takarítjuk, ahova szerte a világból érkezik a szemét. A szemétszedés azért különösen fontos, mert ez a partszakasz védett terület: a Caretta Caretta és Chelonia Mydas teknősök itt rakják le tojásaikat. Délutánonként helyi gyerekeknek szervezünk környezetvédelemmel kapcsolatos workshopokat. A szervezet most alakítja ki saját digitális programját, így kicsit úgy érzem magam, mint a Digitális bölcsész kompetenciák kurzuson, rengeteg különböző platformot kipróbálunk. A kommunikációs-médiás hátterem miatt belekóstoltam a tartalomgyártásba is a szervezetnél: eseményekről készítek fotókat, videókat, amiket aztán összevágok, hogy a szervezet fel tudja használni a saját honlapján és közösségi oldalain.
Az EPER Rádió műsorán futó Médialógusok podcast szerkesztője vagy. Az ELTE-s éveid alatt végig együtt dolgoztál az EPER-rel, vagy ez az együttműködés csak a podcast kapcsán alakult ki?
Már egész régóta, lassan egy éve vagyok az EPER-nél. A rádiós karrierem valójában az Erasmus miatt kezdődött el. Görögországban voltam Erasmuson, de az ottani tanulmányi rendszerben később kezdődik és egy hónappal tovább is tart a félév. A tavaszi tárgyfelvételkor azon gondolkodtam, hogyan tudom megoldani, hogy egy hónapig nem tudok hazamenni, de közben otthon már elkezdődik a félév. Olyan órákat kellett keresnem, amiket el tudok végezni úgy, hogy nem vagyok otthon. Fel szerettem volna venni a WEBszerkesztés nevű kurzust, ahol podcast gyártást tanulunk az Első Pesti Egyetemi Rádiónál. Ezt az órát a rádió főszerkesztője, Jamriskó Tamás tartja. Egyeztettem vele, hogy egy hónapig még nem leszek otthon, mi lehetne a megoldás. Végül abban maradtunk, hogy ha az órai partnerem, akivel közösen dolgozunk a félév során belemegy az online kapcsolattartásba, akkor kintről is meg tudom oldani a dolgot. A mi négyrészes podcastunk címe Megkoronázott Erasmus lett.
Nem is volt más olyan órád, ami kifejezetten a podcastolásról, rádiózásról szólt?
Nem, de egy más típusú lehetőségem közvetlenül ezelőtt már adódott. Az első félévben elvégeztem a Minority Rights Group által szervezett Media, Minority and Migration kurzust, aminek a végén kijutottam egy újságírói terepgyakorlatra Ghánába. Emellett a program feltételeként el kellett mennem egy hónap gyakorlatra, amit a Spirit FM-nél töltöttem. Ennyi alapom volt, de a Spirit FM-nél nem készítettem adásokat. Bár megmutatták a stúdiót és műsorgyártás menetét, a feladatom leginkább interjúalanyok keresése és róluk szóló háttéranyagok készítése volt.
Vissza a Médialógusokhoz: a podcast a Nemzet Fiatal Tehetségeiért és az EPER közreműködésében jött létre. Honnan jött a műsor ötlete?
A Nemzet Fiatal Tehetségeiért egy ösztöndíjprogram fiatalok számára, melynek lényege, hogy különböző területeken olyan tehetséges fiatalokat keresnek, akik már letettek valamit az asztalra, vannak eredményeik, az ösztöndíjjal pedig még többre vihetik. Én harmadik éve pályázom meg ezt az ösztöndíjat és szerencsére eddig mindháromszor el is nyertem. Az ösztöndíj elnyeréséhez be kell nyújtani korábbi publikációkat, médiamegjelenéseket, illetve le kell adni egy kutatási tervet is. Ebben az évben úgy döntöttem, hogy a pályázat keretein belül két kutatást is szeretnék végezni. Jamriskó Tamással megbeszéltük, hogy önkéntesként is folytatom a podcastolást. Jött a pályázati időszak, és médiásként tudtam, hogyha az EPER-nél szeretnék podcastot csinálni a Nemzet Fiatal Tehetségeiért program támogatásával, akkor valamilyen szakmai vonalon kell elindulnom. Elkezdtem gondolkodni, hogy mit is csinálhatnék. A Médialógusok ötlete egy gyakori médiás problémából jött: sokan szeretnék kipróbálni magukat gyakornokként egy-egy területen, de nem tudják, mi a jelentkezés menete. Úgy láttam, a karrierépítéshez sokaknak szüksége lehet szakmabeliek segítségére, iránymutatására. Eredetileg tíz részesnek terveztem a sorozatot, de ahogy elkezdtem rajta dolgozni, rájöttem, hogy például a TV-nél beszélgethetünk a híradózásról vagy éppen a valóságshow-k háttérmunkáiról is, ami teljesen más tészta. Miért gyúrjam egybe, amikor olyan sokat lehet beszélgetni mindkettőről? Így lett a tíz részből hirtelen húsz.
Milyen szempontokat vettél figyelembe, amikor kiválogattad a vendégeket?
Nagyon fontos volt, hogy alaposan megtervezzem a műsor struktúráját. El kellett döntenem, hogy melyek legyenek azok a témák, amik két epizódot is megérnek. Az írott sajtónál például az első részben a GLAMOUR online felelős szerkesztőjével, Babos Kittivel beszélgettem, a második résznél pedig nagyon fontosnak tartottam, hogy egy nem női vonalon mozgó hetilap, a Magyar Narancs szerkesztősége is megjelenjen. Melyek azok a munkakörök, amik érdekesek lehetnek? Ennek mentén kerestem olyan megszólalót, aki be tudja mutatni az adott területet. A TV-s részben például Nyári Gábor, az RTL kreatív producere mesélt arról, hogy milyen munkakörökre van szükség egy reality műsor gyártásához. Azt is próbáltam figyelembe venni, hogy olyan szervezetektől, cégektől hívjak kollégákat, akik rögtön tudnak ajánlani gyakornoki lehetőséget, hiszen ez a podcast fő célja.
Volt a vendégek között személyes kedvenced, vagy olyasvalaki, aki nagy hatással volt rád?
A legnagyobb kedvencem talán Antal Zsani volt, aki a fotózást mutatja be nekünk, vagyis csak fogja, mert az az epizód még nem jött ki. A fotózásról és a Twitch-es streamelésről beszélgettünk, nagyon élveztem a vele készített interjút. Berecz Petivel is öröm volt beszélgetni. Peti az ATV-nél dolgozik, illetve korábban már Amerikába is kijutott. Az utolsó részben arról beszélgetünk majd, hogy az egyetemista kortársaink, akik még tanulják ezt a szakmát, hogyan lépkedhetnek felfelé a karrierjükben.
Szerkesztőként milyen feladatokat látsz el?
Ennél a műsornál mondhatni mindenes vagyok. Az első feladat az volt, hogy leültem és megszerveztem az adások struktúráját. Miután ezzel végeztem, elkezdtem különböző interjúalanyokat keresni. Ezt nagyon élveztem. Az interjúalanyok keresése egész félévben zajlott, azaz nem egyszerre találtam ki, hogy kikkel fogok beszélgetni. Attól függően, hogy mikor értek rá a vendégek, illetve igazodva az én órarendemhez és a stúdió foglaltságához felvettük az epizódokat. Végeztem háttérkutatást is, mindenkinek utánanéztem. A felvétel után elküldtem magamnak az interjút. Kezdődhetett a vágás! A vágás után megírtam magamnak a fel- és lekonferálást, amit utólag vettem fel a stúdióban. A műsort február óta szórjuk adásba, valamint a Spotify-ra és az EPER honlapjára, illetve Facebook-oldalára is fel szoktam tölteni. A podcast Instagram-oldalát is én kezelem, úgyhogy tényleg mindenes vagyok a Médialógusoknál.
Milyenek a visszajelzések?
Pozitív visszajelzéseket kapunk, mert tényleg arról szól a műsor, hogy segítünk a hallgatóknak. A gyakornoki lehetőségek is nagyon hasznosnak bizonyulnak, szerintem nem mindenhol mesélnek ezekről ilyen részletesen.
Volt olyan pont az életedben, amikor te magad sem tudtad, hogy mivel szeretnél majd foglalkozni?
Konkrét elképzelésem nem volt, viszont középiskolás korom óta nagyon érdekel a filmipar. Részben ezért is akartam médiás lenni, mert tudtam, hogy ezen a szakon elmehetek film minorra. Azt gondolom, hogy a filmszakma nagyon kétesélyes. Van, akinek nagyon bejön, de van, aki belebukik. Úgy voltam vele, hogy ha egy alapképzésen médiás vagyok film minorral, akkor lesz egy BA diplomám médiából, ami akkor is hasznos, ha a filmezés nem jön össze. Ott a televíziózás vagy a rádiózás, amit szeretek, és amiben akár el is tudok majd helyezkedni. Viszont a film minor miatt akár filmes mesterre is jelentkezhetek. Most különböző területeken próbálgatom a szárnyaimat, jelenleg például fotózok és videózok. Aztán ki tudja, merre visz a szél.
A podcastok egyre népszerűbbek. Szerinted milyen jövő áll a formátum előtt?
A Médialógusok hatodik részében Pohly Ferenc podcasterrel beszélgettem. Elmesélte, hogy volt egy konferencián, ahol a podcastek jövőjéről volt szó. Szerinte a podcastokban van a jövő, mert a reklámcégek már nem a rádiókat keresik, hanem a podcastokat. Ahova a pénz megy, ott van a közönség. Én is inkább podcastokat hallgatok, mint rádiót.
Mely platformok hasítanak még?
A TikTok nagyon jön fel. Varga Balázs techvideós mesélte, hogy amikor a szponzorok felkeresik egy-egy termékkel, már nemcsak videót készít róluk, de a megállapodástól függően Instagram-posztot és TikTok-videót is gyárt, amiben bemutatja az aktuális kütyüt. Én még nem használom, de egyértelmű, hogy a TikTok az Instagram mellett egyre fontosabb platform, amit egy médiásnak tudnia kell kezelni.
Mit tanácsolnál a jelenlegi médiás hallgatóknak, hogyan induljanak el a karrier felé?
Hallgassák meg a Médialógusok podcastot! A lehetőségek tárháza ez, amiben rengeteg féle munkáról és gyakornoki lehetőségről hallhatnak. Az egyes munkák árnyoldalai is megjelennek, ezért lehet, hogy valaki rájön: ezt vagy azt mégsem szeretné csinálni. Merjetek kezdeményezni! A média arról szól, hogy fel kell merned hívni embereket és igenis oda kell menned és elmondani, hogy ki vagy és mivel szeretnél foglalkozni. Nagyon sok helyen nincs konkrét kidolgozott gyakornoki program, viszont ha odamész és próbálkozol, nagy a valószínűsége, hogy szereznek neked valamit. Ezen kívül külföld! Tudom, hogy én nagyon utazós vagyok és ezzel a mentalitással nem feltétlenül ért mindenki egyet, de szerintem szükséges a külföldi munkatapasztalat. Azok számára is nagyon hasznos lehet egy ilyen élmény, akik Magyarországon szeretnének elhelyezkedni. Munkavállalás szempontjából hatalmas pluszt adhat az önéletrajzban szereplő külföldi tapasztalat. Aki nem él olyan lehetőségekkel, mint az Erasmus, a Camp Leaders vagy az ESC, az csak veszít. Az a tapasztalatom, hogy akik részt vettek hasonló projektekben, sokkal nyitottabbá váltak, kinyílt számukra a világ és talpraesettebbek is lettek. Ez egy olyan életérzés, amit nem lehet elmesélni, át kell élni! Menni kell, hogy megismerj más kultúrákat, szakmai tapasztalatokkal gazdagodj és nemzetközi kapcsolati hálót építs. Csinálni kell!
Kép: Mező Dóra. Az interjút Varga Fanni, alapszakos hallgatónk készítette.