Napjainkban a mentális egészséggel kapcsolatos nehézségek és a kiégés veszélye egyre gyakrabban előforduló problémává vált. A felgyorsuló világ egyre több súlyt pakol az emberek vállára és ebből a fiatal generáció sem marad ki. Cikkemben a kiégés legfőbb jeleit és azok megoldási lehetőségeit fogom leírni. Két aktuális témáról is szót ejtek, hiszen a járványhelyzet és a szomszédunkban történő háború is nagy hatással van az emberek mentális állapotára. Végül konkrét segítségkérési lehetőségeket is fogok említeni.
A kiégés eredete és jellemzői
A kiégés (kiégés szindróma) vagy angolul burnout (burnout stress syndrome) kifejezés is viszonylag újkeletű, Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg és használta először egy 1974-es tanulmányban. Ayala Pines és Christina Maslach a kiégést fizikai és érzelmi kimerültségként definiálja, amely magába foglalja a kialakuló negatív önképet, negatív munkahelyi hozzáállást és az emberek iránti aggodalom, valamint érzelmek elvesztését. Eleinte csak munkahelyi kontextusban használták, azonban az utóbbi években hangsúlyosabb lett a fiatalok, leginkább egyetemisták körében előforduló kiégés. A témával kapcsolatban legtöbbet felmerülő kérdésekre Mikófalvy Orsi pszichológus és tréner segítségével kerestem a válaszokat.
Elsősorban azokról a tényezőkről kérdeztem, amik leginkább nyomást helyeznek az egyetemistákra. Elmondása szerint a legtöbb stresszt a társadalom és a család által lefektetett elvárások okozzák. Egyszerre kell koncentrálni arra, hogy sikerüljön az érettségi, elég pontot szerezzen a diák, hogy bejuthasson az általa választott egyetemre, legyen nyelvvizsgája stb. Ahhoz, hogy ezt valaki jól tudja kezelni erős mentális állapotra van szüksége. Szerinte nagyon sok múlik azon, hogy mennyire reálisak az elvárásaink saját magunkkal szemben. Fontos, hogy tisztában legyünk a gyengeségeinkkel, erősségeinkkel és a céljainkkal. Irreális elvárások esetén sokkal nagyobb a kiégés lehetősége.
A járványhelyzet hatása
Orsi említ egy másik nagy problémát, ami abból adódik, hogy sokan nem tudják megteremteni a pihenés és a munka közötti egyensúlyt. Erre nagy hatással van a koronavírus is, aminek következtében ezt a határt még nehezebb megtalálni. A járványhelyzet miatt egyre többen dolgoznak és tanulnak otthonról. Ez teljesen összemossa a különböző tevékenységeinket és hamar érezhetjük kevéssé változatosnak életünket, ami nagyban hozzájárul a tárgyalt probléma kialakulásához. Orsi erősen kihangsúlyozza a pihenés fontosságát és azt, hogy tudatosan próbáljuk szétválasztani a munkát és a pihenőidőt.
Az utóbbi bő két évben a vírus okozta stressz és szorongás meghatározó probléma lett. Már a világjárvány elején nagyon megterhelő volt a helyzet, amikor még teljesen homályos volt minden, nem volt még oltás, nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Az emberek többsége aggódott nehogy elkapja a vírust vagy esetleg nehogy továbbadja akár veszélyeztetett szeretteinek. Ezek a hirtelen nyakunkba szakadó érzések és gondolatok nagyban befolyásolhatják akár munkahelyi vagy iskolai teljesítményünket is.
Orsi szerint az online oktatás keretei között sokkal nehezebb a diákoknak megtalálni a motivációt a tanuláshoz. Ez adódhat abból is, hogy még csak annyi erőfeszítést sem kell tenniük, hogy felöltözzenek. Az online térben teljesen elvesznek a szociális interakciók és sokan azt érezhetik, hogy nem tapasztalhatják meg az igazi egyetemi életet. A Fitpuli.hu szerint a statisztikák azt mutatják, hogy élete folyamán minden negyedik ember találkozik a szorongásos zavarok valamilyen formájával. Ezek a betegségek a nők esetében kétszer-háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint a férfiaknál. Orsi elmondása szerint a covid óta legalább 25-30 százalékkal nőtt a szorongásos megbetegedések száma.
Háború és szorongás
A pszichológus-tréner úgy gondolja, hogy a most zajló orosz-ukrán háború hasonló kilátástalanságérzetet kelthet az emberekben, mint két éve a járvány amikor elkezdődött. Sokakban erős félelem van a háború közelségéből adódóan és a folyamatosan frissülő brutális hírek miatt. Nem látjuk a végét, féltjük embertársainkat, szeretteinket és ez is egy olyan szorongásérzetet ad, ami nagyban befolyásolja jelenleg a mindennapjainkat. Azt állítja, hogy a kontroll hiányának érzete fokozhatja a szorongásunkat, amin a legkönnyebben úgy segíthetünk, ha valamilyen apró tevékenységgel hozzájárulunk az ügyhöz. Ez lehet adományozás, a határon való segítség, de akár imádkozás vagy meditáció is. Fontosnak tartja, hogy próbáljuk meg korlátozni, hogy mennyi hírt olvasunk. Ezt megtehetjük úgy, hogy kijelölünk egy időintervallumot minden napra, amikor tájékozódunk a friss eseményekről viszont a nap további részében kerüljük ezeket a híreket.
A kiégés legfőbb ismertetőjegyei
A kiégésnek számos testi és lelki jele van, amit, ha időben észreveszünk még könnyen tudunk segíteni magunkon. Orsi összefoglalta a két csoport legjellemzőbb tüneteit. A leggyakoribb fizikai tünetek az emésztési problémák, fejfájás, mellkasfájdalom, feszültségérzés, fáradtság és alvászavar. Pszichés tünetként előfordulhat feledékenység, a koncentráció romlása, ingerlékenység, cinizmus, teljesítőképesség csökkenése, folyamatos gondolatok azzal kapcsolatban, hogy mit kellene csinálni és a szorongás.
Egyetemisták esetében ilyenkor megfigyelhető a tanulmányi eredmények romlása, többször előforduló tévedések, motiváció hiánya, cinikus megszólalások akár tanárok akár diáktársak felé, figyelem elvonása a tanulástól, döntésképtelenség, kimerültség, indulatosság. Kihangsúlyozza, hogy természetesen ezek többszörösen történő előfordulása esetén feltételezhetjük csak azt, hogy valóban kiégésről van szó.
Megelőzési és kezelési lehetőségek
Ha észrevesszük a kiégés néhány jelét fontos, hogy megpróbáljunk tenni ellene. Erre számos lehetőség áll rendelkezésünkre, amik közül Orsi is kiemelte a legfontosabbakat. Szerinte a kiégés megelőzésének legbiztosabb eszköze az elegendő alvás. Nagyon fontos a szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Ha ez valakinek nincsen meg, akkor az nagyban befolyásolhatja a mindennapját és lelki állapotát. Az egyetemistáknál rendszeresen előfordul, hogy a vizsgaidőszakban hajnalokig ébren maradnak azért, hogy minél többet tudjanak tanulni, viszont ez inkább teljesítményromlást okoz. Ehhez segítségül megemlíti, hogy az interneten rengeteg lehetőség van alvássegítő, relaxációs videók ingyenes megtekintésére, ami nagy segítség lehet azoknak, akik alvászavarral küzdenek.
A szakember emellett kiemeli a légzőgyakorlatok fontosságát is. Ha sok stresszt és szorongásérzetet tapasztalunk, akkor sokat segíthet, ha egy kicsit abbahagyjuk, amit éppen csinálunk és elkezdünk odafigyelni a légzésünkre. A hosszú kilégzés úgy stimulálja az idegrendszerünket, hogy segítségével egyre nyugodtabb állapotba kerülünk. Szerinte nagy hangsúlyt kell fektetni a stressz levezetésére is. Erre kiváló megoldás lehet valamilyen rendszeres sport űzése, sétálás vagy akár meditáció. Az utóbbira példának Netflixes vagy Youtube-os rövid relaxációs videókat említ, ami könnyen elérhető bárki számára és nem vesz el sok időt. Elég akár az is, ha alvás előtt öt-tíz percet relaxálunk.
Az is segíthet, ha találunk magunknak valamilyen hobbit, vagy esetleg egy olyan tevékenységet újra elkezdünk, amit régen nagyon szerettünk csinálni, de az utóbbi időben nem volt rá alkalom. Legyünk emberek között, szánjunk időt a baráti kapcsolatainkra. A lényeg, hogy mindenképpen keressünk valami olyat, ami feltölt és boldoggá tesz. Nagy szerepe van az öngondoskodásnak és a saját magunkkal való kapcsolatnak is. Figyeljünk oda, hogy rendszeresen együnk és fogyasszunk elegendő folyadékot. Tudjuk saját határainkat és gondoljuk át mi az, ami a jelen helyzetben saját magunknak fontos és mi az, ami kevésbé. Legyen egy napi rutinunk, ami mindig egy fix kapaszkodót nyújthat számunkra.
Ha egyedül nem megy
Ha úgy érezzük, hogy nem segítenek a fent említett tanácsok és kilátástalannak tűnik a helyzet akkor érdemes felvenni a kapcsolatot egy szakemberrel, aki külső segítséget tud biztosítani számunkra. Sajnos nem mindenki engedheti meg magának anyagilag, hogy pszichológiai segítséget kérjen. Szerencsére az egyetemek számos ingyenes lehetőséget felkínálnak a diákok számára, így minden gond nélkül szakmai tanácshoz juthatnak. Az ELTE Bölcsészettudományi karon a tanulók mentális egészségének érdekében létrehozták a HELP Hallgatói Eredményességet Elősegítő Programot. A program pszichológusa Sifter Éva tanulástámogatást és egyéni vagy csoportos tanácsadást is biztosít a diákok számára. Ez jelenthet felzárkóztatást, tanulásban való segítséget vagy olyan módszerek keresését, amivel a tanuló jobb eredményeket produkálhat a későbbiekben. Az iskolai nehézségeken kívül egyéb magánéleti gondokkal kapcsolatban is van lehetőség segítséget kérni. Aki csak olvasni szeretne a témában annak kiváló lehet a Bölcsész Lélekműhely blog, ahol különböző bejegyzéseket találhat a fent említettekkel kapcsolatban. Ezek a lehetőségek külföldi diákok számára is elérhetőek. Ezekről a lehetőségekről többet megtudhattok ide kattintva.
A cikket Csobánki Petra készítette az Írásgyakorlat: Magazinújságírás kurzusra. Nyitókép: Unsplash.