Az Európai Parlament október 20-án elfogadott állásfoglalásában a médiaipar megsegítéséről szóló terveit ismertette. Az állásfoglalás fókuszában a koronavírus okozta gazdasági válság miatt komoly bevételkiesést elszenvedő európai médiapiac pénzügyi megsegítése, illetve sokszínűségének megőrzése áll, melyet bizonyos állami médiapolitikák veszélyeztetnek.
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint egy állandó uniós hírmédia-alapot kell létrehozni, amely biztosítaná az európai sajtó függetlenségét: olyan tagállamok sajtószervezetei kapnának belőle támogatást, ahol a médiaipar függetlenségét az állam gazdasági, illetve politikai eszközökkel veszélyezteti. Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a jogállamisági problémákkal küzdő országok sajtótermékei is számíthatnak támogatásra, ugyanis az EP szerint a médiamunkásokat nem kizárólag jogi eszközökkel kell megvédeni.
Az állásfoglalás hivatkozási alapként használja a Bátorfy Attila – az ATLO vezetője, az ELTE Média mesteroktatója – vezetésével működő tanszéki munkacsoport által készített tanulmányt, amely 2018-2019 között monitorozta a médiapluralizmust az Európai Unióban, Albániában és Törökországban.
Bátorfy Attila, az ELTE Média mesteroktatója / Fotó: Lichnovszky Sophie
Bátorfy Attila szerint az Európai Parlament a most elfogadott állásfoglalással a kormányzati médiapolitikára és a járvány során kieső reklám- és egyéb bevételek hiányára kíván reagálni. Mivel az Európai Unió által támogatni kívánt független médiumok eddig is kormányzati támadásoknak voltak kitéve, minimum kétséges, hogy a közvetlen pénzügyi támogatás után ez a trend ne folytatódna.
Ebben az esetben egyes kormányok majd ezt is szépen becsatornázzák az EU-ellenes kampányaikba, mondván, hogy Brüsszel pénzügyi eszközökkel pofázik bele az országok lokális médiapiacaiba. Szerintem normálisan működő médiapiacokon, ahol az állam vagy nem támogat közpénzből semmit, vagy nem diszkriminatív módon önt bele bizonyos médiavállalkozásokba pénzt a propagandáért cserébe, ott akár még felesleges is lehet egy ilyen uniós forrás. Azonban azokban az országokban, ahol pont fordított a helyzet, ott az állam majdnem korlátlan, a piaci mechanizmusoktól, versenytől független erőforrásai állnak szemben a piaci logikával, illetve a normalitással. A korlátlan erőforrásokat csak korlátlan erőforrásokkal lehet kiegyenlíteni, a piac erőforrásai viszont nem korlátlanok.
– fejezte ki véleményét az oktató.
Megkérdeztük Polyák Gábort, az ELTE Média tanszékvezetőjét is, hogy mit gondol a beharangozott uniós hírmédia-alapról.
A finanszírozási források a digitális médiapiacon mindenhol egyre szűkösebben állnak rendelkezésre, nincsenek stabil üzleti modellek, és ez végső soron az újságírást mint szakmát is veszélyezteti. Erre egy támogatási alappal reagálni teljesen legitim válasz. Ha EU-s szinten, EU-s kontroll mellett történik a pénzek elosztása, az a politikai befolyásolás ellen komoly garanciát jelent. A független magyar média az egyike a leginkább rászoruló piacoknak az EU-ban, nálunk nagyon fontos lenne egy kiszámítható, állandó, de nem nemzeti szintű forrás
– árulta el véleményét a tanszékvezető. Polyák Gábor szerint az Európai Unió különféle jogi megoldásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy a globális technológiai óriáscégeket rábírja a bevételeik igazságosabb elosztására a médiaszolgáltatók felé, azonban a magyar piac esete egyedi az EU-ban:
Az állami hirdetések Magyarországon teljesen eltorzítják a piaci viszonyokat, úgyhogy az állam, mint hirdető kiszorítása nálunk már önmagában sokat segítene. Erre az EU versenyjogi szabályai alapján lenne is lehetőség, de az érintettek egyelőre nem éltek ezzel az eszközzel.
Polyák Gábor, az ELTE Média tanszékvezetője / Fotó: pécsma.hu
Hozzátette, fontos az anyagi és jogi segítség az Európai Uniótól. Az anyagi segítség rövid távon, a jogi segítség pedig hosszú távon válhat igazán segítséggé. A valós megoldást a fenntartható üzleti modellek jelentenék, amelyekre a nemzeti politikai befolyás sem tud komolyabb hatást gyakorolni.
Egy jól működő, stabil médiapiac alapvető fontosságú lenne a diákok jövője szempontjából. A diákok és a tanszék jövőképe is pozitívabb lenne, ha rendelkezésre állnának a médiapiacot stabilizáló források.
– zárta gondolatait Polyák Gábor. A médiaszektoron belül az audiovizuális ágazatot is megsegítené az Európai Parlament, hiszen egyes szegmensek – többek között a filmterjesztők, a kiadók és a mozik – bevételük nagy részétől elestek az elmúlt egy évben a járványhelyzet miatt: miközben költségeik növekedtek az egészségügyi intézkedések következtében, bevételük csaknem 70%-át elvesztették.
Szöveg: Juhász Dávid. Nyitókép: europarl.europa.eu.