A két lezárás között, októberben jártam a Paloma udvarban, a Pinkponilo stúdióban. A Paloma udvarban számos tervező, márka elkötelezetten tenni akar a környezetért, ezért minél inkább a fenntarthatóságra törekszik. A több hónapos lezárás alatt a Paloma udvar stúdiói magányosak, csak az ott dolgozók vannak jelen, haladva munkáikkal, vagy csak várva a nyitvatartási idő végét, hogy mehessenek haza. Több ott jelen lévő fenntarthatóságra törekvő márkát felkerestem, hogyan hatott rájuk a koronavírus – családi kölcsönök, érzelmi hullámvölgyek, az elmaradó turisták miatt anyagi nehézségek, és mégis pozitív jövőkép rajzolódott ki.
A Paloma udvart fiatal művészek és tervezők bérelték ki 2014-ben az V. kerületi Önkormányzattól Kárpáti Zsuzsinak köszönhetően, aki leszerződött az önkormányzattal. Több csoportos és egyéni bemutatóterem, stúdió működik a földszinten és félemeleten. A felső szinteken magánlakások találhatóak. A Paloma udvar alkotói célja a magyar design, a képző- és iparművészet és kézművesség népszerűsítése, a látogatók személyesen is találkozhatnak velük. A hely magával ragadó: a növények, a szobrok nagyon különleges atmoszférát teremtenek.
Mitől fenntartható egy márka?
Nincs egységes kritériumrendszer sem globálisan, sem hazai viszonylatban arra vonatkozóan, mit jelent, hogy egy márka fenntartható. A magukat fenntarthatónak címkéző márkák szemléletmódja hasonló: az a céljuk, hogy úgy alkossanak valamit, hogy azzal nem növelik a szemetet, az ökológiai lábnyomukat. Legtöbbjüknél visszatérő elem például a használt, illetve újrahasznosított anyagok használata. A termékeknél a hosszútávú használatot tűzték ki célul, ezért időtálló, gondosan elkészített, minőségi termékeket gyártanak a vásárlóknak.
Például:
- a táskamárkáknál ruházati maradék és lakástextil felhasználása, emellett új, környezetbarát anyagok feltérképezése (ökologikus bőr)
- anyagfestés természetes anyagokkal, festőnövényekkel; a műszálas, poliészter alapú anyagok helyett kifejezetten természetes anyagú textíliák használata
- egy naptár esetében többször használatos borító tervezése, így évről évre csak a belsőt kell kicserélni
- a botanikai illusztrációkhoz EcoTankos nyomtató (tintapatron nélküli nyomtató, ami ennek köszönhetően kevesebb műanyag alapú fogyóeszközt igényel), vagy környezetvédelmi tanúsítványokkal rendelkező nyomtató használata.
Emellett fontos a márkák számára, hogy hazai alapanyagokat használjanak a külföldről való szállítás helyett, figyelembe véve a hosszadalmas szállítás során kibocsátott szennyező anyagok hatását a természetre. A munkafolyamatokban is figyelnek arra, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsék a szeméttermelést.
A vásárlóik edukálása, tájékoztatása, munkafolyamataik átláthatósága, a fair trade (etikus, méltányos kereskedelem) szintén nagyon lényeges számukra. A megkérdezett márkák közösségi oldalaikon is kommunikálnak erről, illetve itt a Palomában személyesen is be lehet menni a nyitott műhelyükbe, ahol szívesen megmutatják eszközeiket és a készítés folyamatát. A workshopjaikat [műhely] is a fenntarthatóság köré szervezik. Kiállnak a magyar és külföldi kezdeményezések mellett, mint például a Fashion Revolution (a divatipar átláthatóságáért kampányoló mozgalom).
A márkák bemutatása
Pinkponilo: fenntarthatóságra törekvő kreatív stúdió, foglalkozik tervezéssel és kivitelezéssel is használt és biopamut anyagokból. Emellett tartanak workshopokat, ahol közösen készítenek a résztvevőkkel ruhadarabokat használt anyagokból.
Kállai design: egyedi, személyre szabott táskákat készít, magyar gyártóktól vásárolt tartós, jó minőségű anyagokból.
StudioReta: akvarellfestéssel illusztrációkat, személyre szabott meghívókat, üdvözlőkártyákat, füzeteket, bögréket készít. Emellett festős, tematikus egyéni és kiscsoportos workshopokat tart.
Noteshell: környezetbarát, újrahasznosított papírokból, kartonokból, újrafelhasznált anyagokból (használt ruhák, textilek) készít noteszeket, határidőnaplókat, emlékkönyveket, fotóalbumokat.
Botanika: festőnövényekkel (például festőpipitér, festőrezeda, a festőbuzér, festőmályva, a kénsárga pillangóvirág) színez meg természetes anyagú textíliákat (selyem, gyapjú, kender, len és pamut).
RePityke: felesleges textil-és bőrhulladékból, a legkülönfélébb anyagok (kárpit, esernyő, ballonkabát, farmer) kombinálásával készítenek saját tervezésű táskákat, illetve kiegészítőket (pénztárca, neszesszer, tolltartó). A márka azóta az év elején saját műhelybe költözött, a Városmajor utca 8. szám alá.
Hol tudtak dolgozni?
A járvány alatt volt, aki végig bejárt a műhelyébe, mások otthonról dolgoztak, ez többnyire az eszközök és alapanyagok mozdíthatóságától függött. Többen meg tudták oldani a műhelyük egy részének hazaköltöztetését, a StudioReta például azt mesélte, hogy a konyháját alakította át műhellyé.
A műhely egy részét hazaköltöztettük és otthonról dolgoztunk. Persze nem tudtunk mindent hazavinni. Így felváltva heti egy-két napot bent voltunk. Kiszabtuk a táskákat és a szabványokat otthon elkészítettük
– mondta Baktai Dóri és Németh Kati (RePityke).
Az internet adta lehetőségek
Többen tartottak korábban workshopokat (például tolltartó, nesszeszer, biopamut, szoknya varrás, növényfestés akvarellel, színkeverés alapjai kezdőknek) ezeket voltak, akik megpróbálták online megoldani. A Pinkponilo a workshopok kiváltására online oktató videókat készített, a Kállai design online divatbemutatót és online rajzórát tartott, a StudioReta pedig akvarell workshopot.
Hajgató Sára (Botanika) viszont úgy érezte, az ő tevékenységét az online térben nem tudja olyan formában megvalósítani, hogy visszaadja a személyes műhely élményét:
Őszintén szólva nem érzem azt, hogy ez olyan formában jól működne, hogy küldök egy pdf-et és magadra hagylak az információval. Az nem adja ugyanazt, mint az, hogyha én mindenre kiterjedően és az összes kérdést megválaszolva tudom átadni a 10 éves tapasztalatomat, egy térben közösen időt töltve ezzel a témával. Nekem ez sokkal szimpatikusabb módja a témához való kapcsolódásnak, illetve ahogy én szeretném, hogy az emberek ezzel találkozzanak. Felmerült bennem olyan, hogy kiküldök egy csomagot, és azt valahogy feldolgozzuk, de nem tudtam igazán önazonosnak érezni, úgyhogy elengedtem.
A márkák korábban is aktívan használták a közösségi platformokat (Facebook, Instagram). Többen arról meséltek, hogy a lezárás következtében több idejük volt ezzel foglalkozni, rendszeresebben osztottak meg tartalmat. Kiemelték emellett az új együttműködéseket és kapcsolatok keresését erre az időszakra. A Pinkponilo nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hétköznapok és a megrendeléseik menetét kommunikálják, tudatva ezzel követőikkel, megrendelőikkel, hogy nem álltak le. Az, hogy mennyire buzdították vásárlásra jobban a követőiket, eltérő volt.
A Botanika márka viszont visszavett a közösségi média használatából erre az időre:
Nekem vannak személyes fenntartásaim a vásárlásra ösztönzésről. Az a baj, hogy sok mindenben azt érzem, hogy ellene megyek annak, ami anyagilag nekem a legjövedelmezőbb lenne, de nekem fontosabb a tudás megosztása, mint a termékek értékesítése. Egy egyszemélyes márka életében az, hogy az az ember, aki a motorja az egésznek, milyen állapotban van, tehát mennyire visel meg éppen a körülöttünk zajló világ mélyrepülése az tökre kihat arra, hogy mennyire tudok pozitívan, optimistán kommunikálni, vagy mennyire inkább az az ösztönös, hogy kicsit inkább visszahúzódok, és befelé vagyok. Ilyenkor nem tudok úgy kifelé megosztani.
Hogyan tudták anyagilag átvészelni az időszakot?
Mennyire tud egy kisebb márka tartalékolni, hogyan lehet átvészelni anyagilag a több hónapos bezárást? Kaptak bármilyen támogatást?
A márkák között volt olyan, aki egyáltalán nem kapott anyagi támogatást. Kisebb vállalkozói támogatásra tudtak pályázni, azonban Kudron Anna, a Pinkponilo tervezője szerint arra csak egy másfél hetes időintervallumot adtak meg, így ők például lecsúsztak róla. Egyéni vállalkozóként adókedvezményt kaptak, emellett a Noteshell a bérleti díjuk néhány hónapos csökkentését említette. A Botanika viszont azt mesélte, hogy ők az önkormányzattól bérlik a stúdiójukat, és annyi volt a gesztus feléjük, hogy a bérleti díjat nem emelték, ezen kívül pedig semmilyen anyagi támogatáshoz nem jutottak. A márkáknak az is különösen nehéz helyzetet teremtett, hogy többen a turistákat célozzák meg mint elsődleges célcsoport.
Mivel a Paloma látogatóinak jelentős része külföldi turistákból áll, ez mindenki számára egy nagyon nehéz időszak. A mindössze néhány hónapnyi bértámogatás a helyzeten ugyan enyhít valamit, de azért is erősítünk a weben, hogy ezen az időszakon átlendüljünk. Ne feledjük azonban, hogy egy webshop elindítása, a különböző technikai szolgáltatások beüzemelése, partneri kapcsolatok kialakítása, illetve a netes bolt ismertté tétele is jelentős erőforrásokat igényel, ezen segített valamelyest a bértámogatás
– mondta Kállai Anna, a Kállai design alapítója.
A StudioReta szintén néhány hónapra kapott bértámogatást, mint mondta
tartalékolni nem lehet sokáig, egyelőre hónapról hónapra tervezek maximum, mert a járvány miatt most ennél is gyorsabban változnak a dolgok. Kicsit át kellett gondolni, ha nincsenek turisták, nincsenek nézelődők, lehetséges vásárlók, akkor máshová kell tenni a hangsúlyt.
A Baktai Dóri és Németh Kati (RePityke) azt mesélték, hogy egy pályázaton visszamenőleg sikerült támogatást szerezniük, de ez csak arra volt elegendő, hogy karácsonyig fenntartsák magukat.
Azt gondolom, hogy most már mindenki az utolsó tartalékait éli fel. Mi is kaptunk kölcsön a családban.
A Botanika márka az online jelenlét fontossága mellett kiemelte a több lábon állás jelentőségét:
Többünknek van másik lába is, ami nemcsak ez a kreatív, hanem valaki PR marketing tanácsadással egészíti ki, és van, aki fordítással. Szóval vannak egyéb bevételi források, amik nagyon jól jöttek ebben az időszakban.
Mennyire látják nyitottnak az embereket a fenntarthatóságra? Változott-e a hozzáállás akár pozitív vagy negatív irányban a koronavírusnak köszönhetően?
Többen optimistán, pozitívan látják, hogy egyre inkább fontos az emberek számára a fenntarthatóság, környezetvédelem, a minőség, az hogy ki és milyen körülmények között készítette, tervezte az adott ruhát, tárgyat. Kudron Anna (Pinkponilo) így fogalmazott:
Az elmúlt években ezen a téren szignifikáns a változás. A legtöbben minket már emiatt választanak, bizalmat szavaznak nekünk, mert pár éve ezzel foglalkozunk, és sokan ajánlanak minket.
Arra viszont, hogy a koronavírusnak köszönhetően változott volna a hozzáállás, nem tudott egyértelműen igent vagy nemet mondani:
Az önképzés fontossága általánosságban nőtt, a lokális kezdeményezések helyi támogatása is, mely a fair trade [méltányos, etikus kereskedelem] jelleget és a fenntarthatóság bizonyos aspektusait is magában foglalja. Nem egyértelmű már, hogy bemegyünk egy boltba és megvesszük, amit akarunk. Talán ez a helyzet is változtat az attitűdön.
Többen úgy gondolták a koronavírus kapcsán is pozitív irányba változott az emberek hozzáállása a fenntarthatósághoz:
Nekem az volt a tapasztalatom, hogy valahogy a tavalyi évnek köszönhetően egyfajta fókuszáthelyeződést tapasztalunk, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben, ezek abszolút hoztak fenntarthatósággal kapcsolatos érdeklődést, növekedést. Sokan például vidékre vonultak el, és inkább a természettel való kapcsolódásban tudtak támaszt találni, és ez a mi tevékenységünkre abszolút pozitívan hat
– mondta Hajgató Sára (Botanika). Csiszár Margaréta (StudioReta) szintén a tudatosságot, a tudatos vásárlást emelte ki:
Biztosan többször és jobban átgondolják, hogy mit vegyenek – és itt jön képbe, hogy ha egy valamit választanak, akkor az legalább fenntartható forrásból származzon.
Kállai Anna (Kállai design) viszont kiemelte a vírus okozta negatívumot is:
A tudatos vásárlás gondolata mindenképp felerősödött, ugyanakkor az eldobható maszkok miatt és a higiéniás szabályok miatt (ételkiszállítással kapcsolatos csomagolás, műanyag evőeszközök) a fenntarthatóság sokkal nehezebb pályán is mozgott.
A RePityke szintén úgy látta, hogy az utóbbi ebben az évben sokaknak rengeteg egyéb problémájuk akadt az életben és nem ez élvezett prioritást:
Persze, aki már egyszer elindult az úton és fontosnak tartja a témát, az továbbra is annak tartja. De az biztos, hogy az előző évekkel ellentétben kevésbé volt hangsúlyos, akár ha a nagyobb cégek média kampányait nézzük.
Milyen pozitív hozadéka volt a márkák számára a lezárásnak?
A több hónapos lezárás, anyagi kiesés nagy nehézséget okozott a márkák számára, azonban meglepetésemre mindannyian kiemeltek pozitívumokat is, amiket a járványhelyzetnek köszönhetnek. Mint például, hogy volt idő belső és közösségi média stratégia fejlesztésre, szervezeti fejlesztésre. Jobban be tudták osztani az idejüket, a projekteket, volt idő a pihenésre, az alkotásra, ihletmerítésre:
Jobban lehetett a márka jövőjével foglalkozni és nemcsak a napi darálással foglalkozni, hogy éppen mit kell megcsinálni, hanem lehetett álmodni, hogy miket szeretnék megvalósítani, kikkel szeretnék együttműködni
– mondta Hajgató Sára (Botanika). Emellett azt mesélte, hogy azzal hogy az emberek több időt töltöttek, töltenek az online világban (mert a home officenak köszönhetően akár hatékonyabban tud az ember kevesebb idő alatt dolgozni), több idő van arra, hogy böngésszenek, nézelődjenek az interneten, kapcsolódjanak márkákhoz vagy tematikákhoz:
Abszolút éreztem, hogy így hullámszerűen, de voltak olyan időszakok, hogy kimondottan nagyobb érdeklődés övezte a munkámat, mint a régi időkben.
A RePityke márka a rugalmasságot említette:
Megmutatta, hogy milyen gyorsan változhat a piaci helyzet. Attól, hogy valamit elterveztél, gyorsan kell alkalmazkodnod a kihívásokhoz.
Többen kiemelték a csapatuk hozzáállását, együttműködésüket, hogy igazi morális támaszai voltak egymásnak. A Kállai design és a StudioReta is ekkor indította el webshopját, ami új emberekhez juttatta el őket a visszatérő vásárlóik mellett.
Min változtatnak a koronavírus hatására?
A vírus következményeként tapasztalhattuk, hogy több ruhamárka átalakította termékkínálatát, újított rajta a helyzetre reflektálva, hogy az emberek lényegesen több időt töltenek otthon, és nem mindegy, hogy milyen környezetben vagy akár milyen ruházatban teszik ezt. Több márka megerősítette ezt, hogy terveznek változtatást, viszont leginkább a szolgáltatásaikban. A Noteshell új webshop létrehozásán dolgozik, a Pinkponilo pedig elméletibb és jobban a fenntarthatóságra fókuszáló workshopokat szervezne, akár digitális formában is. A Kállai design szintén a workshop tematika fejlesztése mellett a szolgáltatások közé is felvenne újdonságokat, mint például az egyedi hímzés és fotószolgáltatás.
Az online térbe költöztetett webshop a StudioReta-nak is bevált.
Biztosan marad az online workshopok lehetősége, és talán marad a több szolgáltatás és egyéni megrendelések, és kevesebb lesz a fizikai termékem.
Botanika a lakberendezési tárgyakat említette:
Azt látom, hogy ez olyan irány, amivel érdemes foglalkozni. Az, hogy milyen a környezet, amiben ennyi időt el kell tölteni, egy új területet nyit meg.
Baktai Dóri és Németh Kati (RePityke) viszont úgy gondolják, nem a koronavírus hatására fognak bármin is változtatni.
Egy márkának folyton változnia kell, meg kell újulnia akár a termékkínálatnak, akár a szolgáltatásoknak, mert kell az újdonság a vevőknek, és lépéselőnybe kell kerülni a konkurenciával szemben. Mindig tele vagyunk ötletekkel, reméljük meg is tudjuk őket valósítani.
Hogyan nyitottak meg?
A nyitást mindannyian óvatosan, fokozatosan tervezték. Többen változtattak a nyitvatartási időn, például csak heti egy napot biztosítva a személyes átvételre. Emellett a stúdióban a létszámot korlátozták. A programokat átütemezték, és későbbi dátumokra tették át.
Összességében, a palomás tervezők szerint volt pozitív következménye is a járványhelyzetnek, mégis nagyon nehéz időszakon mentek keresztül.
Érzelmileg sem nekünk, sem az érdeklődőink számára nem könnyű ez az állandó változás és stressz, nagyon ritkán hat jól ez egy vállalkozás üzletmenetére
– összegezte Kudron Anna (Pinkponilo).
Szöveg és képek: Fazekas Eszter. A riport Munk Veronika Szerkesztői terepmunka kurzusára készült.