A Green Deal az Európai Bizottság politikai kezdeményezéseinek összessége, melyek átfogó célja, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinens legyen. A cél megvalósulása az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint Európa „ember a Holdon” pillanata lesz. A zöldebbé válás érdekében rengeteg gazdasági ágazat és ezzel együtt mindennapjaink is jelentősen átalakulnak a következő években. Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció Európai Parlamenti képviselője, az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja segít megérteni, milyen változást hoz életünkbe a Green Deal.
Az EU egyik legmeghatározóbb távlati vállalása, hogy 2050-re Európa karbonsemleges kontinens lesz. Miben lesz más az eddigi életünkhöz képest a fenntartható jövő, várhatóan milyen szokásaink, mindennapi tevekénységeink alakulnak át?
A környezetvédelem az egyetlen olyan szakpolitika, amivel kapcsolatban nem állja meg a helyét az a vélemény, miszerint „mindegy mit csinálunk, nincs rá hatásunk”. Ugyanis a környezetvédelemért bárki tehet: mindenki kezében ott van nap, mint nap a döntés, hogy használ-e műanyag palackot, komposztál-e, gondolkodik-e a mindennapi életében felmerülő feladatok zöldebb kivitelezésének lehetőségén. A zöldebbé válás életmódbeli változtatásokat jelent. Változik, hogy mit és mennyit fogyasztunk. Kezdetben persze kényelmetlennek és időigényes dolognak érződhet például az, hogy szelektíven gyűjtünk a hulladékot, de egyre megszokottabbá válik az, hogy az egészségesebb környezetünk megteremtése érdekében meghozzunk a magunk áldozatát. Természetesen rengeteg, az egyéni léptéknél nagyobb átalakulással is számolnunk kell. Például, a kelet-közép európai régió egyes részein még mindig szénnel fűtenek. Komoly kérdés, hogy hogyan képzeljük el ezeken a területen az átállást. A szénerőműveket egyből megújuló energiára épülő fűtésszolgáltatás váltsa fel, vagy hídtechnológiaként elfogadjuk megújuló technológiaként a gáz használatát? Ez a kérdés például igen megosztó az Európai Parlamenten belül is.
Milyen gazdasági változásokat, átalakulást okozhat a Green Deal?
A Green Deal természetesen rengeteg változást hoz magával az ipar és az egész társadalom számára. Ha úgy tetszik az egész világnak fenntarthatóvá kell válnia a következő években, hogy 2050-re Európa elérje a klímasemlegességet. A korábbi ipari forradalmak is hordozták magukban ezt a változást, és a zöld átmenet is bizonyos értelemben egy új ipari forradalom. Az Európai Unió tisztában van azzal, hogy ez a változás valakinek kényelmetlenséget, esetleg hátrányt okozhat, az ő megsegítésük céljából az EU létrehozta az Igazságos Átmenet Alapot. Ez a pénzügyi alap kifejezetten arra szolgál, hogy az átmenettel járó nehézségek leküzdése céljából anyagi tőkét biztosítson, például az ipari szektor átalakításához, az új munkaerő szakképzéséhez, vagy a már alkalamzásban állók átképzéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy a klímavédelmi törekvések megvalósítása mellett a szociális jólétet is biztosítsuk az állampolgároknak. Ebben segít majd a pénzügyi alap és az egész folyamatot monitirozó Just Transision Mechanism.
Az Európai Unió Green Dealt bemutató oldalán az olvasható, hogy a megállapodás javítani fogja az emberek egészségét és életminőségét. Mit érthetünk pontosan ez alatt?
Kutatások bizonyítják, hogy a klímaváltozás sajnos emberéleteket követelt eddig is, a legjelentősebb egészségügyi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek.
Mindnyájunk közös érdeke, hogy a klímaváltozást megállítsuk, és így az abból adódó megbetegedéseket megelőzzük.
A Green Deal Európa közös célja, ugyanakkor a tagállamok kormányainak intézkedésein keresztül tud megvalósulni. Magyarországnak miben kell a legtöbbet változnia, milyen konkrét intézkedésekre érdemes fókuszálni a zöldebbé válás érdekében?
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, a 2022-es – reményeim szerinti – kormányváltás után ezen mindenképp változtatni kell. Ideális esetben ennek a minisztériumnak a feladata lenne, hogy transzparens munkát végezzen a fenntarthatóvá válás érdekében, kövesse az Uniós előírásokat. Fontos továbbá, hogy nem elég zöldnek lenni, kellő szociális érzékenységre is szükség van az átállás során, hiszen az nem csak a nagy ipari szereplőket, hanem az egész társadalmat érinti, és nekünk a legkiszolgáltatottabbakra különösen oda kell figyelnünk, hogy ne érjék őket további hátrányok. Rengeteg nehéz sorsú, mélyszegénységben élő ember van, akiknek nem az a kérdés, hogy holnaptól napkollektorral fűtenek-e, hanem, hogy egyáltalán van-e mivel fűteniük, jellemzően el tudnak-e tüzelni valamit. A mindenkori kormány felelőssége az, hogy az ő problémáik is megoldódjanak. A célunk az, hogy egészséges, biztonságos, és lehetőleg fenntartható megoldást találjunk mindenki számára.
Mennyire egyeztethető össze a világjárványt követő regenerációs időszakkal a Green Deal megvalósítása, ezáltal a gazdaság átalakítása? Lehetséges egyszerre a kettő?
Azt gondolom, hogy a mostani egy unikális, kiváló pillanat arra, hogy megvalósítsuk a Green Dealt. Egyszerű hasonlattal élve: ha úgy döntünk, hogy egy új hidat kell építeni akkor jobban járunk ha eleve egy teljesen újat hozunk létre, mintha egy egyébként hibás, balesetveszélyes híd alapjaira próbálunk felhúzni valami újat. Ha pedig már úgy alakult, hogy mindenképp építkezünk kell, célszerű úgy csinálni mindent, hogy az hosszútávon is megfelelő legyen, ne kelljen utólag semmit javítani. A koronavírus miatt mindenképp hozzá kell nyúlni a teljes gazdasági berendezkedéshez, mindenképp pénzre és politikai szándékra van szükséges az újrainduláshoz, csak úgy, mint a zöld átállásához. A két folyamat épp ezért összeköthető, és egyszerre kivitelezhető.
Az interjút az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodája által szervezett szemináriumra készítette Veres Renáta, az ELTE Média hallgatója. Kép: ©European Union 2021 – EP/ Alain Rolland.