Különleges vendégelőadója volt az ELTE Média Kreatív gazdaság gyakorlatok című szeminárium utolsó órájának. A hallgatók a Hollywood Hírügynökség és az AFK Légió YouTube-csatornák ismert filmkritikus-videóbloggerének, az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakán végzett Szirmai Gergelynek tehették fel kérdéseiket.
– Pénzt! – ezzel az egy szóval válaszolta meg a közel másfél órás beszélgetés első kérdését Szirmai Gergely, ami arra vonatkozott, hogy mit várt a YouTube-ra feltöltött tartalmaitól. Utána rögtön pontosította is félig komoly válaszát, hozzátéve, hogy az önkifejezés egy módjának szánta videóit.
Szirmainak gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a televíziós műsorkészítésen belül nem a híradózás lesz a jövője, ehelyett egy saját platform elindítása mellett döntött. A YouTube-ot remek próbafelületnek tartja, hiszen nem kell sok pénz egy csatorna elindításához. Véleménye szerint egy YouTube-tartalmat úgy kell megtervezni, hogy benne van a pakliban, hogy a néző pár perc után elkapcsol, vagy más tevékenység közben nézi a videót, de így is el kell érni, hogy pozitív élményei maradjanak utána.
Egy forgatása általában másfél órába, a vágás pedig 16-18 órába telik. A YouTube jövője miatt nem aggódik, abban viszont bízik, hogy lesz egy alternatív platformja a legnagyobb videómegosztónak. Meglepte, hogy a TikTok nem a YouTube-nak, sokkal inkább az Instagramnak lett a konkurenciája, aminek örül, mert nagyon zavarja, hogy az Instagramon „a posztok nagy részének nincs információja és lényege”, így szerinte „lelki üresség és tartalmi sivatag” jellemző az Instagramra, ahol már „csak a külalak és a stílus a fontos”.
Gyűlölöm és mélységesem megvetem, amikor valaki csak azért posztol, hogy legyen poszt. Ez ráadásul vissza is üthet, előfordul, hogy ha valaki agyonposztolja magát, akkor csak azért iratkoznak le az oldaláról, hogy ne lássák állandóan
– összegezte a tartalommegosztás gyakoriságával kapcsolatos véleményét. Szirmai egyébként az elsők között lett YouTube-partner az országban, 2014-ben egy ideig övé volt Magyarországon a legtöbb követővel rendelkező YouTube-csatorna, jelenleg pedig több mint négyszázezer feliratkozója van.
A tartalmaival sosem elégedett teljesen, hiszen mindig lehetne többet foglalkozni velük, de „oké-szint” alattiakat nem tesz ki, ezért is posztol kevesebbet.
Az embernek pontosan tudnia kell, hogy mit tud adni a közönségének, mit tud képviselni, mit tud eredménnyel átadni. Bizonyos üzenetekre, hangulatra kell az embernek építenie a brandjét tartalomgyártóként, és egy bizonyos oldalról kell megközelítenünk a világot. Az én személyes brandemnek is vannak kulcsszavai és kulcsértékei, amiket mindig próbálok képviselni
– hangsúlyozta Szirmai.
Azt vallja, hogy képesnek kell lennünk formálnunk a véleményünket és elismerni a korábbi hibáinkat, aki erre képes, azt erős embernek tartja. Olyan promóciós munkát nem vállal el, ami árt a társadalomnak vagy egyértelműen hazugságra épül, a szponzorációk esetében is az őszinteségben hisz. Elmondta, mindig azt tartja szem előtt, hogy az emberek mire lehetnek kíváncsiak. Úgy látja, rengetegen jöttek rá a karantén alatt, hogy mennyire szeretnek moziba járni.
A filmművészet – bár nagyon felvizeződött az elmúlt időben – egy kontrollált befogadói környezetet igényel. Bizonyos művészeti értékeket bizonyos helyzetben kell látni ahhoz, hogy a valós értéküket fel tudja mérni az ember. A mozik művészeti termék befogadó központok. Amíg vannak olyan nagy költségvetésű mozik, amelyek megfelelő kép- és hangminőséget és odaadást igényelnek, addig lesznek mozik. Amikor a hangmérnök egy évet dolgozik azon, hogy megfelelőek legyenek a hangok, akkor azt az ember nem fogja a plazma tévéjének két oldalából kihallani. Biztos vagyok benne, hogy a mozi egy idő után csak a magasművészet otthona lesz, de annak mindig az lesz az otthona.
A clickbait tartalmakra vonatkozó hallgatói kérdésre úgy válaszolt, hogy a kattintásvadászat lényege, hogy nem azt kapja tőle az ember, amit vár, ezáltal hamis. Könnyű szerepet játszani az interneten, mondta, de az ő személyes brandjének egy fontos eleme, hogy a beszédhibákat benne hagyja a videóiban, a véleményét felvállalja, így egyenes és emberközeli kommunikációt várhatnak el tőle. Rossz színésznek tartja magát, ezért erősen kétli, hogy el tudná játszani a „menő srác” szerepét. Úgy véli, nem javasolt szerepeket játszani, mert ha kilóg a lóláb, akkor jön vele a ló is.
Arra a kérdésre, hogy változik-e a közönségének az átlagéletkora, azt felelte, hogy ő az egyetemisták és a fiatal felnőttek körében a legsikeresebb, amire büszke.
Bár a gyerekek sokkal több YouTube-tartalmat néznek, engem azok a felnőttek néznek, akik azonosulni tudnak a világlátásommal. Nem a 13 éveseknek gyártom a tartalmaimat.
Úgy gondolja, hogy az ember maga választja meg az etikai határait, a közönség pedig maga választja meg azokat a tartalomgyártókat, akik a hozzájuk illő etikai határokat betartják. Rendszeresen utasít vissza olyan megkereséseket, amikor pénzt ajánlanak egy neki nem tetsző film pozitív kritikájáért, mert mindig őszinte véleményt akar formálni a látottakról.
Többször előfordult már nála, hogy nagyobb időbeli kihagyások voltak két videó között, ami nem tesz jót, többen le is iratkoztak, de fontosnak tartja, hogy legyen értelme is annak, amit megoszt. Azokat a youtubereket tiszteli a legjobban, akik eredeti tartalmakat gyártanak, de ezt egy óriási, számára felfoghatatlan kihívásnak tartja. A minőségi trashgyártást is tiszteli, de úgy látja, egyre több szakmailag alacsony minőségű tartalmat gyártanak az emberek. Ez ugyanis gyors pénzszerzéshez vezethet, de hosszú távon sokkal kevésbé kifizetődő.
Még mindig sokan nem tudják, hogy milyen elképesztő munka egy ilyen videót összerakni. Nagyon nehéz olyan tartalmat gyártani, ami érdekes, szórakoztató, rövid, de nem túl rövid, hosszú, de nem unalmas, releváns, minőségi, nézhető az elejétől a végéig, és a megfelelő taktusokban van benne poén. Én és a többi youtuber sem kommunikálja megfelelően, hogy ez egy szakma, ami eszméletlen munkát igényel. Abból áll a hetem, hogy videót gyártok
– válaszolta az időbeosztására vonatkozó kérdésre.
Az ELTE Médiával kapcsolatos emlékeiről elmondta, hogy mindig azokat az órákat szerette, amik a szakmához és a közélethez vitték közelebb. Voltak olyan tárgyak is, amik indirekt módon fejlesztették a képességeit: társadalomelmélet órára például 1200 oldalnyi szöveget kellett elolvasnia, ami nélkül most biztosan nem tudna ilyen jól szöveget szerkeszteni.
A YouTube jövőjével kapcsolatban azt mondta, már felnőtt egy YouTube-generáció, amelynek tagjai még mindig szeretnek YouTube-ozni, de már igényesebb tartalmat igényelnek.
Ezáltal sokkal több lett a felnőtt, hosszú, elméletibb tartalom, sokkal több témát dolgoznak fel profizmussal. Simán benne van a jövőben, hogy több fiatal TikTok-ozik majd, mint YouTube-ozik, sokkal több helyről tudnak majd szórakozást meríteni a fiatalok, így ők kevesebben lesznek majd a YouTube-on.
Végezetül a jelenlegi hallgatóknak is ajánlotta, hogy bátran induljanak el a tartalomgyártás irányába.
Kétségtelenül rengeteg problémával jár, de változatlanul a legjobb szakma valaha, nem találsz jobb helyet az interneten és a médiában, mint a kontentgyártás, úgyhogy én abszolút támogatlak titeket abban, hogy e felé is kacsintgassatok, ha lehetőségetek nyílik rá.
A beszélgetést visszanézhetitek az ELTE Média Facebook-oldalán.
Szöveg: Óházy Bálint. Kép: ELTE Média.