Az alábbi Médiakutatóban megjelent cikkekből megtudhatjátok, hogyan jelenik meg a médiában az anorexia, a drogfogyasztás, a prostitúció, a szegénység, a romák és a nők helyzete, vagy épp két konkrét, nagy sajtóvisszhangot kapott esemény. Olvassátok el az ELTE Média hallgatói által vizsgált médiareprezentációkat.
Bors Réka
Pro-anorexia fórumok [2009 ősz]
A dolgozat kérdőíves felméréssel vizsgálja az evészavarokat támogató, úgynevezett pro-eating disorder-honlapok látogatottságát és összetételét, illetve rávilágít az anorexia és a fórumokon található tartalom összefüggéseire. A kutatás megállapítja, hogy az evészavarok hátterében sok esetben a nem megfelelően működő család áll, a pro-ana fórumok pedig súlyosbítják a betegséget és megakadályozzák a beteget a gyógyulni akarásban. A betegek az internetes portálokat csak egyfajta eszközként használják, hogy még jobban elszigetelődjenek az őket körülvevő világtól, és egy virtuális közösségbe meneküljenek, ahol hasonló gondokkal küzdő sorstársakra találhatnak.
Cseke Balázs
A nyomor szenzációja [2017 ősz]
Az alábbi cikk szerzője másfél éven át kutatta „A város peremén” nevű társadalmi-művészeti projekttel a külső-ferencvárosi Illatos úti telep – az úgynevezett „Dzsumbuj” – történetét és emlékezetét. A telep volt lakóival készített narratív életútinterjúk és a projekt kutatási eredményei alapján, valamint a Dzsumbujról megjelent írott sajtószövegek elemzésével azt vizsgálta, hogy a média milyen narratív eszközökkel és motívumokkal mutatta be a különböző korszakokban az Illatos úti telepet és elbeszélésmódja miként kategorizálta, valamint stigmatizálta az ott élőket.
Hu Shenshen
A 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiareprezentációja [2011 nyár]
E tanulmány célja a 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiareprezentációjának vizsgálata, s ezen keresztül a kelet-közép-európai országokra jellemző szimbolikus határok és sajátosságok újságírói szemléletformálásra gyakorolt hatásának bemutatása. Először röviden vázolja, miként és miért okozott az úgynevezett francia köztársasági értékeken alapuló integrációs politika hosszú évtizedek óta lappangó feszültséget, amely végül 2005-ben lázadássá fokozódott a francia külvárosokban. Majd a zavargások magyar sajtóvisszhangját vizsgálja, az eseményeket követő két hónapban megjelent írások alapján.
Margit Patrícia
A nők reprezentációja [2002 ősz]
A Férfiuralmi jelentések körforgása a napilapokban alcímű írás szerint a rendszerváltás óta egy új nőgeneráció vált komoly piaci szereplővé, amely egyre kevésbé tolerálja a férfi szempontrendszerű jelentések körforgását és a nők alulreprezentáltságát a médiában. Az empirikus, tartalomelemzésből és mélyinterjúkból álló kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nemzetközi állapothoz képest milyen nőkkel kapcsolatos jelentések cirkulálnak a magyar napilapokban és milyen a nők reprezentációja a sajtóban.
Megalázó szavak fogságában [2003 ősz]
Jelen dolgozat az ELTE, a brnói Masaryk és a poznani Adam Mickiewicz Egyetem hallgatóinak és tanárainak részvételével létrejött kutatói hálózat Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában című projektjének keretében készült azzal a céllal, hogy elemezze a türelmi zónák magyarországi sajtóvisszhangját. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogyan, milyen diskurzusok megválasztásával írnak a sajtómunkások a prostitúcióról, illetve a türelmi zónák kialakítása kapcsán felmerült konfliktusokról. A szerző szerint sajtóperek sorát lehetne és kellene indítani azért, hogy a témával kapcsolatos kirekesztő és megalázó gyűlöletbeszéd eltűnjön a magyar sajtóból, hiszen az újság nyelve meghatározza azokat a szavakat, amelyeket kimondunk, a szavak pedig meghatározzák azokat, akiket megjelölünk általuk.
Munk Veronika
Cigány csillagok (társszerzők: Morvay Judit – Szabó Kitti) [2012 tél]
A cikk a főműsoridős szórakoztató tv műsorok és bulvárlapok kvantitatív tartalomelemzése nyomán a roma sztárok médiareprezentációját elemzi, illetve egy esettanulmány keretein belül egy cigány és egy nem cigány sztárral kapcsolatos YouTube kommentek különbségeit hasonlítja össze. A tanulmány megállapításai szerint a roma sztárok szinte kizárólag zenészek közül kerülnek ki, médiareprezentációjuk a tény- és hírmédia cigányreprezentációitól eltérően kevéssé sztereotipizál. Karakterükben sztárságuk dominál, cigányságuk ritkán kerül előtérbe.
A romák reprezentációja a többségi média híreiben az 1960-as évektől napjainkig [2013 nyár]
A magyarországi többségi média roma reprezentációjáról már a rendszerváltás előtt is készültek tudományos kutatások, majd az 1990-es évektől – amikor a csoport a hírműfajok látható reprezentánsa lett – a szociológusok és médiakutatók rendszeresen foglalkoztak a cigányok médiaképével, elsősorban kvantitatív felmérések keretein belül. A tanulmány összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, amelyek a magyarországi romák médiareprezentációjával a tény- és hírműfajok vizsgálatán keresztül az 1960-as évektől 2012-ig foglalkoztak.
Vágási Feri és Balogh Nóra esete Oláh Gergővel [2013 ősz]
A dolgozat azt vizsgálja, hogy a magyar populáris médiaműfajokban miként ábrázolják a cigányokat. Sorra veszi a romák zenei tehetségkutatókban megjelenő jellemző képét, illetve a magyar tévésorozatok, a kibeszélő show-k, majd a Győzike-show és más reality show-k cigányképét elsősorban a romák médiaképét érintő szakirodalom, másodsorban a roma sztárokkal, tévés producerekkel, szerkesztőkkel készített interjúk alapján. Az eredmények szerint a szórakoztató médiaműfajokban a cigányok képét uralja a zenészcigány archetípusa, de – ennek ellenére – a reprezentáció heterogén. A szórakoztató média szabályszerűségei felülírják a nyílt rasszizmust, ám az etnicitáshoz kötődő másság mint különlegesség, a romák kulturális másságának hangsúlyozása általános gyakorlatnak tekinthető.
Tóth Mónika
Nekem a Balaton a Riviéra [2009 ősz]
Az alábbi tanulmány egy különös eset médiareprezentációját vizsgálja: balatonszemesi nyaralók egy csoportja levélben fordult a polgármesterhez, kifogásolva a velük egy területen nyaraló sérült emberek viselkedését. A kutatás a legnagyobb példányszámú napilapokra, a két fő kereskedelmi televízió és a közszolgálati csatorna műsoraira, valamint a Kossuth Rádió adására terjed ki. Röviden összegzi az eset eltérő reprezentációit és feltárja azok hiányosságait, majd elemzi a potenciális véleményformáló hatásukat is.
Zsély Anna
Addikciók a médiában [2009 ősz]
Az írás tárgya a drogfogyasztók és a szerhasználat médiareprezentációjának változása 1998 és 2008 között. A szerző szerint tíz év alatt plurálisabbá vált a magyarországi nyomtatott sajtó drogreprezentációja, ám bizonyos sztereotípiák és mítoszok továbbra is makacsul tartják magukat. Az elemzés azt vizsgálja, hogy a torzítások és az ábrázolásban történt változások alapján milyen irányba tart a sajtó a szerhasználókról, valamint a drogokról közvetített képet illetően.
Szöveg és nyitókép: Antal Lilla.