A médiahatás vizsgálata talán az egyik legizgalmasabb téma a médiatudományban. Van-e összefüggés a média és az erőszak között? Hogyan hat a média a közvéleményre vagy éppen a szegénységre? Befolyásolta-e a tévémaci a gyermekek önmeghatározását? Ezekre a kérdésekre keresnek választ az alábbi cikkek. Olvassátok el az ELTE Médiások Médiakutatóban megjelent tanulmányait!
Istvánffy András
A Makrancos hölgytől a Big Brotherig (társszerző: Császi Lajos) [2010 nyár]
2009. november 9-én a Tudomány Ünnepe alkalmából a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara és a Médiakutató pódiumbeszélgetést rendezett „Válság és innováció a médiakutatásban – A frankfurti és a birminghami iskola” címmel. A beszélgetés során Császi Lajost, az MTA Szociológia Kutatóintézetének munkatársát és Istvánffy András kommunikációs szakembert Bajomi-Lázár Péter médiakutató kérdezte arról, miért dominálja ma is a frankfurti iskola a médiáról és a médiapolitikáról szóló közbeszédet, és miért nincsenek rá hatással az olyan újabb médiakutatási paradigmák, mint a birminghami iskola. A médiáról való közgondolkodás fősodrát a mai napig a frankfurti iskola hagyományaiban gyökerező szemlélet határozza meg. Theodor Adorno, Max Horkheimer, később Jürgen Habermas nyomán terjedt el az a felfogás, hogy a média hatalom, olyan eszköz, amely képes befolyásolni a közvéleményt és a közgondolkodást. Vajon tényleg így működik a média?
Kovács Blanka
Beszélhetünk-e médiaszegénységről? [2017 ősz]
E dolgozat arra a kérdéskörre fókuszál, hogy az alacsony gazdasági és kulturális tőkével rendelkezők, egészen pontosan a budapesti Józsefvárosában élő szegények osztályhelyzetükből fakadóan nehezebben képesek-e lépést tartani a média örökös újításaival, kitermelve ezáltal egy újabb szegénységdimenziót. Különös hangsúly kap a magyarországi médiahelyzet, az állami és a kereskedelmi média baljós összefonódása. A dolgozat három részből áll: tudományos, elméleti áttekintésből, magyar, ingyenes sajtótermékek vizsgálatából, valamint józsefvárosi szegényekkel készített narratív interjúkból.
Molnár Bálint
Médiaerőszak: tények és mítoszok (társszerző: Stachó László) [2003 tél]
A tanulmány a média és az agresszió kapcsolatának terjedelmes pszichológiai és médiaelméleti irodalmából emeli ki a kortárs kutatások jellemző elméleti vagy empirikus irányait. Az agresszív médiahatások elemzése terén a különböző társadalomtudományokban fölvetődő szempontok összegyűjtése révén bemutatja a szembenálló tudományos hagyományok vitáját.
Mráv Noémi
A tévémaci tudatformáló szerepe [2009 nyár]
A tanulmány központjában a Magyar Televízió talán legemblematikusabb figurája, a tévémaci áll, aki a szerző szerint alig 45 éves pályafutása alatt legalább olyan népszerű lett, mint Mátyás király, Kossuth Lajos vagy Petőfi Sándor. A cikk azzal foglalkozik, mekkora hatása lehetett a figurának a televízió mellett szocializálódott gyerekek önmeghatározására.
Szöveg és nyitókép: Antal Lilla.