Az 1996. évi rádiózásról és a televíziózásról szóló I. törvény hatálybalépését követően kiépült a duális – a kereskedelmi és közszolgálati pilléreken nyugvó – médiapiac. Ha elolvassátok az alábbi ELTE Médiások által írt tanulmányokat, képet kaphattok arról, milyen szerepeket látott el a közszolgálati média az elmúlt évtizedekben, valamint hogyan alakult a tartalomgyártás a kereskedelmi média elvárásainak megfelelően.
Rácz Zsuzsa
Egy fejezet a BBC történetéből [2001 nyár]
Az alábbi cikk a brit sajtóban megjelent írások és szakmai vitaanyagok alapján azokat a politikai, gazdasági és technológiai változásokat mutatja be, amelyek a 80-as 90-es években saját szerepértelmezésének átgondolására késztették a közszolgálati média modelljének tekintett BBC-t. Ezután felidézi az így létrejött reformokat, és értékeli azok társadalmi visszhangját.
Rozgonyi Krisztina
Közszolgálat a digitális korban (társszerzők: Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András) [2007 nyár]
Ez a vitaanyag a közszolgálati média szerepéről, feladatairól szóló diskurzushoz járul hozzá. Célja a változást sürgető jelenségek, az új problémák és lehetőségek feltárása, a fogalmi tisztázás, a szakmai horizont szélesítése. Olyan, eddig nem tematizált összefüggéseket is tárgyal, amelyek nélkül a látványosan és gyorsan átalakuló médiavilágban nem lehet működőképes koncepciót alkotni a közszolgálati média fenntartására és fejlesztésére. Megfogalmazza, hogy a közszolgálati médiának elő kell segítenie, hogy a digitális átállásban és az új terjesztési lehetőségek kihasználásában való részvétellel a lakosság élvezhesse az új kommunikációs technológiákból és szolgáltatásokból fakadó előnyöket.
Pápai Júlia
Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról [2007 tél]
A piaci alapú televíziózás nem az elitkultúra terjesztését tűzi ki célul, hanem a profitot, vagyis a minél nagyobb közönség elérését. Az alábbi dolgozat azt vizsgálja, miképpen próbált megfelelni ennek az elvárásnak az egyik magyarországi kereskedelmi televízió, a TV2, amikor az Áll az alku című quiz reality talk show-ját egyévnyi adás után alapvetően más formátumban kezdte sugározni, s ezzel elérte az áhított célt: főműsoridőben nézettségben többször is megverte a konkurens kereskedelmi televízió évek óta legsikeresebbnek számító műsorát, a Barátok közt című szappanoperát.
Szigeti Péter
Big Brothel [2002 tél]
Valóságshow, pornográfia és tartalomszabályozás a konvergencia korában. „Big Brother” és a „Való Világ” elindulása óta a két országos kereskedelmi csatorna esténként megtelik meztelen testekkel, esetenként pedig nemi aktusokat bemutató képsorokkal is. A tanulmány a vezető kereskedelmi televíziókban megjelenő pornográfia kapcsán mutatja be a pornográf tartalmak szabályozásának jelenlegi hazai és külföldi gyakorlatát, külön kitérve az amerikai és az európai gyakorlat közötti eltérésekre, majd felvázolja a jövőben a médiaipar szereplői előtt álló lehetőségeket. Mindeközben igyekszik megvilágítani a szolgáltatói gyakorlat, a fogyasztói igények és a társadalom egy részének jogos erkölcsi aggályai között feszülő számos ellentmondást.
Benne lettek a tévében [2005 nyár]
A 20. század utolsó három évtizedében folyamatos és többsíkú elméleti vita folyt a pornográfia, a szexualitás úgynevezett „öncélú” ábrázolásának a nyilvánosságban betöltött szerepéről, társadalmi hatásairól és a szabályozás szükségességének és határainak kérdéseiről. Miközben a különböző feminista, szólásszabadság-párti, konzervatív, neofita és egyéb irányzatok időről időre összecsaptak a kérdésben, a pornográfia a tömegkultúra kikerülhetetlen és elidegeníthetetlen részévé vált. Ennek a kanonizációs folyamatnak a főszereplője és fő haszonélvezője a tömeges eléréssel rendelkező kereskedelmi média – nem önmagában az iparág zászlóshajója, a kereskedelmi televíziózás, hanem a rendkívül összetett és egymásra épülő kereskedelmi média teljes rendszere.
Szöveg és kép: Antal Lilla.