Tanszékünk egykori hallgatójával és jelenlegi oktatójával, Ozoli Gáborral a MOL székházában beszélgettünk az egyetemi éveiről, karrierútjáról és arról, mi kell ahhoz, hogy valakiből jó PR szakember váljon.
Hogyan élted meg az ELTE Médiás éveket?
Nagyon szerettem. 2000-ben kezdtem el a Médiaszakot, ami akkor még B szakként indult. Talán mi voltunk az egyik utolsó évfolyam, akik még kevesen voltak. Írásbeli és szóbeli felvételi is volt. Ott laktam az Astoria környékén. Ha nem volt éppen semmi dolgom, akkor bementem és a folyosón lógtam és találkoztam, beszélgettem emberekkel. Ez az érzelmi része, de persze amit tanultunk, az is nagyon fontos volt.
Volt kedvenc kurzusod, oktatód vagy van olyan emléked, amit szívesen kiemelnél, ami meghatározó volt számodra?
Amiben nekem az ELTE Médiaszak sokat adott, az egy olyan fajta gondolkodás, hogy próbálj meg mindig a más fejével is gondolkodni, és ezt azóta is sokat használom a kommunikációban. Ne csak a saját fejeddel gondolkodj, hanem próbáld meg a másik szempontjait is észrevenni. Ezt sokféleképpen lehet érteni, de számomra ez egyfajta érzékenység, ami a kommunikációs szakmához szerintem nagyon fontos. Emlékszem, nagyon szerettem György Péter óráit. Elővettük és megbeszéltük mindig az aktuális kommunikációs és médiával kapcsolatos kérdéseket, ugyanakkor arra tanított, hogy felkészültek, széleskörűen tájékozottak legyünk. Sokszor tesztelte a műveltségünket, mondjuk hirtelenjében nekünk szegezte a kérdést, hogy ki tudja felsorolni a 13 aradi vértanút. Ez 20-22 évesen néha kínos pillanatokat eredményezett, de már akkor voltunk annyira érettek, hogy megértsük, ez miért fontos. A mai napig profitálok abból a rugalmas gondolkodásmódból és a nyitott, tettre kész hozzáállásból, amit ott elvártak tőlünk.
A magyar képregény történetéről írtad a szakdolgozatodat. Ma is érdekelnek a képregények, van kedvenced?
Igen, persze, a képregényeket ma is imádom. Sajnos nincs már időm velük foglalkozni. Van két gyerekem, a szabadidőmet inkább velük szeretem tölteni. Egy csomó, régi, féltett képregényemet már oda is adtam nekik, amiket persze eléggé megszaggattak. A magyar képregényeket gyűjtöttem. Zórád Ernő legendás magyar képregényrajzoló a nagy kedvencem, aki a Füles magazin rajzolója, a Könyves király és az Utazás Plutóniába alkotója volt. Hatalmas élmény volt, hogy még találkozhattam és beszélhettem vele a szakdolgozatomhoz való anyaggyűjtés során.
Vannak olyan barátságaid vagy munkakapcsolataid, amelyek az egyetemi évek alatt szövődtek?
Azt szokták mondani, hogy az egyetemen már nem alakulnak ki valódi barátságok, ez inkább a gimnáziumi évekre jellemző, de nekem bőven alakultak ki fontos emberi kapcsolataim a Médiaszakon. A MOL-nál külső kommunikációval is foglalkozom, ami azzal jár, hogy sokat tartom a kapcsolatot az újságírókkal, és ebben rengeteget segít, hogy egy csomó újságíróval személyes kapcsolatom van, akiket még az ELTE Média szakán ismertem meg.
Az ELTE Médiáról egyenes út vezetett a vállalati kommunikációig? Dolgoztál az egyetemi évek alatt?
A gyakorlatomat az RTL Klubnál töltöttem, ami szuper volt, rengeteget tanultam náluk. Utána a Telekomnál kötöttem ki, amit akkor még Matávnak hívtak, ahol egy nagyon jó csapatba kerültem. Először belső, aztán külső kommunikációs lettem. Nagyon jó munkáink voltak. Például 2006-ban a foci VB idején csináltunk egy belső focibajnokságot, az összes országból, belső csapatokkal. Ennek az eseménynek én szerveztem le a magyarországi kommunikációját. Nem vagyok nagy focirajongó, mégis hatalmas élmény volt. Aztán dolgoztam a Richternél egy ideig és utána kerültem a MOL-hoz, ahol már 10 éve vagyok. Itt eredetileg sajtós voltam, de tavaly az egész kommunikációs osztály átalakult. Szollár Domokos a kommunikációs igazgató, aki alatt több csapat is dolgozik. Én most a kontent csapatot vezetem. Ez egy új csapat, újfajta működéssel. Mi felelünk a belső, külső, magyar és nemzetközi tartalomközpontú kommunikáció irányításáért. Hozzánk tartozik a social media is. Mivel ennyi területtel foglalkozunk folyamatosan figyelnünk kell az ifjú kontentgyárosokat is.
Hogy látod, mi változott az elmúlt 15 évben a Tanszéken?
Amikor elkezdtem az egyetemet, akkor Magyarország még nem volt az EU tagja, ezért akkor még nehezebb volt külföldön tanulni. Azt gondoltam, hogy most ez jóval könnyebb és mindenki minimum egy félévet eltölt külföldön, de mégsem érzem, hogy ezzel a lehetőséggel sokan élnének. Azt javaslom, hogy aki teheti, menjen el minimum egy félévre, mert nagyon hasznos tapasztalatokat lehet gyűjteni. Már csak azért is, mert szerintem kint lehet megtanulni rendesen idegen nyelven írni, ami nálunk nagyon fontos.
Azt nyilatkoztad korábban, hogy szívesen jársz vissza hozzánk tanítani, miért szereted?
Imádok visszajárni az Egyetemre, az ELTE-re, és a Corvinusra is, mert ott is tanítok. Mind a két helyen megkapom azt a szellemi frissességet a diákoktól, ami inspirál és energiával tölt fel. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit gondolnak a világról, egy-egy szituációról. Miket olvasnak, mi érdekli őket, számukra mit jelent például a MOL. Szerintem nagyon fontos ebben a szakmában, hogy meg tudjunk újulni, beszélgessünk emberekkel, a vállalaton kívül is.
Vállalati kommunikáció kurzust tartasz mesterszakos hallgatóknak. Mesélsz erről a kurzusról?
Azt próbálom megmutatni, hogy a vállalati kommunikáció szerintem mit jelent. Egészen pontosan a kontent alapú PR, belső és külső kommunikáció. Én nem marketinget tanítok. Ezt azért fontos megjegyeznem, mert sokan jönnek úgy hozzánk például gyakornokok, hogy nem tudják, hogy mi az. Pont ezért meg szeretném megtanítani, hogy milyen eszközök vannak erre. Egyfajta gondolkodást szeretnék megmutatni a hallgatóknak, hogy mi kell ehhez a munkához. Sokszor felvázolok egy elképzelt vállalati szituációt az órán és azt kérem a diákoktól, hogy együtt gondolkodjunk, hogy mi lehet a megoldás. Mindig elmondom, hogy én sem tudom a tuti választ, mivel nem csak egy jó megoldás létezik.
Mit gondolsz, milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy valakiből jó PR-os legyen?
Az álláshirdetésekben meghirdetett készségeken kívül az a fontos, amit már említettem: a gondolkodásod legyen annyira nyitott, hogy mindig bele tudd magad képzelni a másik ember helyzetébe, hogy a másik mire kíváncsi. Ilyen szempontból is odafigyelek a hallgatókra, és ezt igyekszem visszajelezni nekik. A félév végén egy egyéni értékelés során szoktam elmondani, hogy mit gondolok, miben jók, milyen irányba érdemes elindítani a karrierjüket.
Fontosnak tartod a tehetséggondozást?
Igen, de szerintem nem szabad túlbecsülni sem a tehetséget. Én hiszek abban, hogy amiket például én tanítok, azokat mind meg lehet tanulni. A vállalati kommunikáció megtanulható. Persze kell hozzá egy érzék, meg érdeklődés…
10 éve vagy a MOL-nál, ami elég hosszú időnek számít a mai viszonylatban egy vállalatnál. Ezek szerint sokat változott a MOL kommunikációs stratégiája és ezzel együtt a te feladatod is.
Igen és ennek nagyon örülök. Folyamatos nálunk a változás, ami engem is megújulásra késztet, ami nagyon fontos egy kreatív embernek.
Mi volt eddig a legnagyobb kihívás a karriered során, amire büszke vagy?
Egy tőzsdén lévő nagyvállalatnál folyamatosan vannak érdekes és fontos ügyek, témák, amikről beszélni kell, ami érdekli a sajtót. Ha ki kéne emelnem egyet, akkor például tavaly tavasszal az országba érkező szennyezett kőolaj kommunikációja igazi szakmai kihívás volt. Ráadásul egy több országot is érintő, nemzetközi ügyről volt szó, amit kommunikációs szempontból sikeresen oldottunk meg.
Most itt van a koronavírus járvány, ebben a helyzetben óriási szerepe lesz a kommunikációnak. Erről mit gondolsz?
Igen, bár Magyarországon még az elején tartunk (az interjú 2020.március 9-én készült), de a járvány biztosan nagy kihívások elé állítja a vállalatokat is. Szakmai szempontból egyelőre a belső és külső kommunikáció közötti különbséget érzem nagyon. A médiában az a fontos, hogy hírértéke legyen annak, amiről írsz. Viszont belső kommunikációban sok olyan információt el kell mondanunk a kollégáknak, ami lehet, hogy elsőre nem tűnik olyan érdekesnek, ám mégis nagyon-nagyon fontos. Vegyük például egyszerűen a higéniai szabályok betartását, kézmosás fontosságát az irodában, telephelyeken. De ez csak egy kiragadott példa. Az biztos, hogy a külső kommunikáció mellett most még intenzívebb fókusz lesz a belső kommunikáción. Meglátjuk.
Az interjút Bábel-Plachy Melinda mesterszakos hallgató készítette. Nyitókép: ELTE Média Facebook oldala.