Ismét egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésnek adott otthon az ELTE Média március 5-én. Az est témája „A szegénységről méltósággal” sajtódíj volt, amit idén már negyedik alkalommal adnak át és olyan 2019. január 1. és december 31. között megjelent újságírói munkákat honorál, amelyek körültekintően és méltósággal mutatják be a szegénységben élők helyzetét.
A beszélgetés vendégei arra keresték a választ, hogy hogyan lehet ma Magyarországon jól tematizálni a számunkra fontos mondanivalókat, civilként mikor lehetünk elégedettek ügyeink reprezentálásával és hogyan alakulhat ki párbeszéd a civil, a szociális munka és a média területein dolgozók között. A beszélgetés résztvevőit és a közönséget Hammer Ferenc tanszékvezető köszöntötte, aki maga is végzett már kutatást hasonló témában. A kezdeményezőktől megtudhattuk, hogy a díj azért is különleges, mert a zsűrit is érintettek alkotják, majd a moderátorok bemutatták a vendégeket: Jász Krisztina szociológust, az Elosztó Projekt munkatársát; Molnár Zsuzsannát, a Kontúr Közhasznú Egyesület elnökét; Csordás Anettet, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnökét; Laborczi Dóra újságírót; Neuberger Esztert, a volt Abcúg újságíróját; és Murányi Andrást, a korábbi Népszabadság főszerkesztőjét, a Zoom.hu hírigazgatóját.
A beszélgetés elején fény derült arra, hogy „A szegénységről méltósággal” sajtódíjra pályázható, szociális témájú riportok az Abcúg és a Népszabadság megszűnése óta kevesebb helyen tudnak megjelenni, mert
- a nagyobb szerkesztőségeknél sokkal gyorsabb, hírlap tempóban kell dolgozni és nincs elegendő idő, valamint energia terepre menni, illetve nagyobb témákat feldolgozni;
- komoly érdekérvényesítési tevékenységet kell végezniük a szervezeteknek, hogy elérjék céljaikat;
- a megmaradt lapok nem biztosítanak lehetőséget a valóság megmutatására, hanem valamibe mindig bele kell ágyazni azt, ami egy másféle bemutatása a történetnek;
- valamint egy propaganda-alapú médiatér jött létre, ahol a szegénység nem jelenik meg.
Laborczi Dóra úgy látja, hogy ennek ellenére a szerkesztőségek külsős szerzőktől szívesen fogadják a szociális témájú cikkeket. Murányi András ezt azzal egészítette ki, hogy nem csökkent radikálisan az ilyen típusú anyagok száma, mert az RTL is rengetegszer mutat be hasonló témájú műsorokat.
Jász Krisztina és Molnár Zsuzsanna szerint azért rendkívül fontos, hogy a sajtódíjat az érintettek tudják zsűrizni, mert ők tudnak a leghitelesebben megszólalni, hiszen nem egy átszűrt valóságból tájékozódnak. Megtudhattuk, hogy azért van nehéz dolga az újságíróknak, mert ha megpróbálják az érintettek pártját fogni, akkor hiteltelennek tűnnek az olvasók szemében. Az beszélgetés egyik moderátora ehhez kapcsolódóan a következő kérdést tette fel:
Hogyan tud egy újságíró egy ilyen politikai ellenszenvben és környezetben dolgozni úgy, hogy a fontos társadalmi ügyeket hitelesen képviselje?
Neuberger Eszter véleménye szerint nagyban nehezíti az újságírók munkáját az, hogy ma Magyarországon az emberek félnek kimondani a problémákat. Murányi András is hasonlóan látja a dolgokat. Úgy gondolja, hogy régen egyszerűbb volt a helyzet, mert az újságírónak volt lehetősége komplexitásában feltárni egy témát, majd hozzátette:
…ha a propaganda folyamatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy nincs szegénység. Miközben, ha egy normális kutatást megnézünk, akkor 30%-ot tesznek ki azok, akik a létminimum alatt élnek.
A meghívott újságírók szerint nagy dilemmát jelent, hogy nem mindig tudhatják előre, minek teszik ki a cikk alanyát. Csordás Anett ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az otthonápolási díjhoz kötődő győzelmüket nagyban segítette az, hogy a sajtó úgy mutatta be az érintetteket, mint nagyon erős embereket, akik még ebben a komoly kihívásokkal terhes helyzetben is állják a sarat. Laborczi Dóra szerint nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy nem csak szegény ember kerülhet az érintettekéhez hasonló helyzetbe.Csordás Anett úgy gondolja, hogy nagyon fontos az emberek felelőssége azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek a változás érdekében. Molnár Zsuzsanna hozzátette, aki nem igyekszik direkt tájékozódni társadalmi kérdésekről, az egyszerűen nem látja a szegénységet. Ahogy ő fogalmazott:
Felerősödött az érdemes és érdemtelen szegények szétválasztása. Azt gondolják, hogy ha valaki nagyon szegény, az biztos tehet róla, és akkor a másikon kell segíteni, aki nem tehet róla.
A beszélgetés végén a közönségnek is lehetősége volt feltenni kérdéseit. Müllner András, tanszékünk oktatója kezdte a sort. Arra volt kíváncsi, hogy jellemző-e a nők túlreprezentáltsága a szegénység témakörével való foglalkozásban, valamint, hogy hogyan készül egy jó riport a témában.
Neuberger Eszter erre a kérdésre azt válaszolta, hogy gyakornokként ez egy olyan terület volt, amibe könnyű volt behatolni, mert nem volt szüksége hozzá sok kontaktra, csak el kellett menni és meg kellett próbálni közel kerülni az emberekhez. Hozzátette, elgondolkodott azon, hogy vajon a férfi kollégák direkt terelték-e őt ilyen irányba. Murányi András szerint van jó, illetve rossz téma, nagy hatású és rossz cikk:
Ha van egy téma, ami szó szerint az utcán hever, akkor, ha megvannak az megfelelő képességei az adott újságírónak, akkor mindegy, hogy férfi vagy nő. Vagy meg tudja írni jól, vagy nem.
Csordás Anett is egyetértett a Zoom.hu hírigazgatójával. Szerinte a téma iránti elköteleződés ugyanolyan fontos, mint a mesterségbeli tudás. Vörös T. Károly, a Népszabadság korábbi főszerkesztője is a közönség soraiban ült. Ő azzal egészítette ki az előtte szólókat, hogy szerinte a nők a magyar sajtóban kitartóbbak, pontosabbak, alaposabbak, valamint bátrabban tárnak fel társadalmi konfliktusokat. A férfiak ezzel szemben szívesebben írnak publicisztikát és politikai elemzést.
A kerekasztal-beszélgetés egy másik, a közönségből érkező kérdéssel zárult. Egy úr arra volt kíváncsi, hogy a média tud-e változást generálni a társadalmi szemléletváltásra. Laborzi Dóra és Neuberger Eszter egyetértettek abban, hogy ez nagyon ritka esetben történik meg, mert nincsenek tisztában előre a cikkek olvasókra gyakorolt hatásával. Molnár Zsuzsanna azzal egészítette ki az előtte szólókat, hogy szerinte a mennyiség határozza meg a hatást: ha sokáig a felszínen van egy téma, akkor könnyebben valósággá válik az olvasók számára is.
FRISSÍTÉS: A március 18-ára tervezett díjátadót a kialakult országos vészhelyzetre tekintettel a szervezők határozatlan időre elhalasztják!
Szöveg: Mucsi Blanka. Fotók: Fábián Adrián.