Három hétig hallhattuk a Szabad Európa Rádió 1956-os adásait, mellyel közelebb tudtunk kerülni a forradalom eseményeihez egy új szemszögből. Ennek apropóján felkerestük Hargitai Henrik egyetemi oktatót, akinek a szárnyai alatt valósult meg ez a nem mindennapi kezdeményezés.
Miért ebben az évben indították el a sugárzást és nem valamely kerek évforduló alkalmából?
Most jutott eszünkbe ez a dolog. Miért kellene kerek évforduló, ha az ember valamilyen jó dologba szeretne vágni, akkor a lehető leghamarabb meg fogja csinálni és nem fog várni vele x évet hogy kerek évforduló legyen. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy én eredetileg 2006-ban akartam megcsinálni ezt a műsort a Kossuth Rádióval, nem pedig a Szabad Európa Rádióval. Annak idején ugye az egy kerek évforduló volt. Akkor én a Magyar Rádióhoz közeli feladaton dolgoztam, és ott elmentem a Rádió akkori elnökéhez, és mondtam neki, hogy itt vannak az 56-os felvétlek, sugározzuk ki középhullámon a Kossuth Rádión, ahogy akkoriban is történt. Tetszett neki az ötlet, lelkes is volt, de azt mondta nincs megfelelő mennyiségű anyag, azok is töredékesek voltak, tehát nem lett volna élvezhető, hogy 20 percenként megszólal mondjuk egy egyperces töredék. Viszont azóta publikussá váltak a digitalizált, bár ugyancsak rossz minőségű felvételek. Pár hónapja felkerestem az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárát, és megkérdeztem tőlük, hogy kisugározhatnánk-e azokat a felvételeket. Nem mondtak rá nemet.
El tudná mondani a munkafolyamatot, hogyan sikerült új életet lehelni a felvételekbe? Illetve volt-e ennek valamilyen költsége?
Ezt egyedül csináltam, nem támogatta senki, hisz nincs költsége. Ezeket a felvételeket 14 párhuzamos sávos szalagokra rögzítették. A Szabad Európa sok nyelven sugárzott, mindegyik sávon különböző nyelv volt, vagy éppen semmi, ha épp inaktív volt. Különböző frekvenciákon különböző adások mentek. Amikor megtalálták a felvételeket, a CIA archívumából szereztek egy hatvanas évekbeli magnót, amivel ezeket le lehetett játszani, mert ez a 14 sávos szalagos magnó elég spéci volt. Ezeket a szalagokat átjátszották magnókazettára, majd később VHS-re az OSZK-nál, amely majdnem 1 évig tartott. A kutatható anyagot a VHS kazettákról digitalizálták be. Van egy műsoradás napló, aminek segítségével szinkronizálták a felvételeket, mivel nem lehetett beazonosítani a kazettákat, nem voltak felcímkézve, de fáradságos munkával kikövetkeztették, hogy melyik kazettán mi van és mikor játszódott. Minden adáshoz egy hangfájlt készítettek, amit dátumoztak is, illetve ráírták hogy mikor kezdődött az adás akkoriban. Viszont ezek a felvételek rossz minőségűek voltak, sípoltak és még zajosak is voltak. A restaurálás elég sok munkát és időt igényelt. A felvételek hibáit le kellett szűrni, épp emiatt egy teljes napi adást 3-4 óra volt helyrehozni és megvágni. Összeraktam ezeket időben szinkronizálva, ahogy valós időben is játszódott a teljes 24 órás műsor.
Fotó: Wikipedia
Milyen úton jutottak el Önökhöz a felvételek?
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Szabad Európa Rádió tulajdonában vannak a felvételek, de szabadon hozzáférhetőek bárki számára. A weboldalról nem tölti le senki, de nem csak a minősége miatt, hanem mert nem igazán tudnak róla. Tehát igazából csak be kellett menni és kikérni az anyagokat.
Van valamilyen információjuk arról, hogy mennyien hallgatnak bele az adásba, mennyire sikeres a projekt?
Mikor az RTL KLUB Híradóban is lement egy rövid részlet a rádióadásból október 23-án, akkor ezres nagyságrendű volt az érdeklődés. Az utána következő időszakban is szép számmal jöttek az érdeklődők, de sajnos nem érte el a nemzeti ünnep alatti szintet. Több audio streamen és Youtube-on is sugározzuk az adást, tehát egy hét alatt kb. tízezer embert érünk el összesen.
Hogyan sikerült kideríteni, hogy az 56-os adások milyen időpontokban voltak sugározva?
A hangszalagok mellett az adásnapló is fennmaradt, amiben szerepelt a műsor címe illetve előadója. Így abból nagy munka árán, de vissza lehetett fejteni, hogy melyik felvétel mi lehet. De volt olyan eset is, hogy az adásnaplóban szerepelt a műsor, viszont sugárzásra nem került sor, azaz nem játszották le a rádióban. Szóval elég időigényes volt összerakni egy teljes nap műsorát.
Felvételen esetleg lehet hallani harci zajokat, ágyúdörgést stb?
A Szabad Európa Rádió felvételein nem, mivel ők Münchenből sugároztak, de a Kossuth Rádiónál már igen. Október 23-i felvételeken amikor lőtték az akkori Magyar Rádiót lehet géppuskakattogást hallani, de a rádiós bemondó nem vesz róla tudomást, nem adja jelét hogy bármi probléma lenne.
Fotó: Fortepan
Milyen technikai háttér kell ahhoz, hogy az adást 0-24 sugározni tudják?
Az egyetemen van egy gép a 2-es Rádió Stúdióban ami 24 órán át be van kapcsolva. Van rajta adásvezérlő meg stream program is, illetve az egyetemnek van egy rádiós szervere, ami átengedi az audiofájlokat. Ezenkívül Youtube-ra streameljük a hanganyagot azért, hogy tehermentesítsük a szervert. Ez se túl bonyolult dolog, egy YouTube profil és stream program kell csak hozzá.
Van esetleg olyan adás, ami a kedvencévé vált?
Amikor a VIII. kerületi fiatalokat meginterjúvolták és a Múzeum körúti dolgokat mesélik el. De ők nem csak szemtanúk voltak, hanem forradalmárok, szabadságharcosok is, akik elmondják hogy mit láttak és mit csináltak. Ez így teljesen egyedülálló élmény, mivel a Szabad Európa Rádió először szállt ki terepre és magyarokat szólaltattak meg, élő igazi embereket, akik az adott eseményeket első kézből élték át. De a restaurált felvételeket hallgatva ez egy új módja a múlt, a történelem megismerésének. Ismerem az anyagot, de reggelenként ugyanúgy bekapcsolom az internetes rádiót, és hallgatom hogy mi történt ezen a napon 1956-ban. Az ennek az egész dolognak a varázsa, hogy nem tudsz beletekerni a rádióba, akkor és ott azt hallgatod amit 56-ban épp sugároztak. De ez valamilyen szinten katasztrófaturizmus, katasztrófa-időutazás. Ez a 3 hét kicsit közelebb enged minket a Forradalom eseményeibe. Ahogy azt hallgatjuk, hogyan üzennek a sebesültek vissza Magyarországra, a szemtanúkat és beszámolóikat, hogy nem tudják mi történik otthon, és aggódnak a szeretteikért.
Miért pont október 19 és november 12 között hallgatható az adás?
Mert ez a 3 hétnyi anyag maradt fenn, melyet akkoriban bekértek vizsgálatra. Ugyanis a forradalom után sok vád érte a Szabad Európa Rádiót, hogy ők robbantották ki a forradalmat a folyamatos uszításaikkal. A forradalmárokat ők küldték a halálba, mivel amikor bejöttek az oroszok az országba, arra biztatták őket, hogy ne tegyék le a fegyvert, mert hamarosan jön a segítség. Ezért vizsgálatot indítottak ellenük négy helyen is, még az amerikaiak is bekérették a műsorokat. De idővel megállapítást nyert, hogy alaptalanak a vádak.
Fotó: Unsplash
Mi lesz a felvételek sorsa, miután már nem lesznek hallhatóak online?
Eltűnnek. Az eredeti felvételek továbbra is elérhetőek lesznek az OSZK-ban, a restaurált hanganyagot viszont nem tervezzük publikálni. Jövőre szeretnénk ezt az adásfolyamot megismételni, vagy a Kossuth Rádió illetve vidéki szabad rádiók adásaiból egy hasonlót csinálni, de ott nem működhet ez a 24 órás dolog, mivel csak töredékek maradtak fenn, napi 1-2 órás felvételek. A Kossuth Rádió felvételei lehetnek nagyon izgalmasak, mivel ők a Parlamentből sugároztak, de még érdekesebbek lehetnek a Szabadság Rádió felvételei, amiből a legkevesebb hanganyag maradt fenn. Ez még távlati terv, de az lenne a legjobb, ha olyan felvételeket találnánk, amik az adók elfoglalása utáni időszakot rögzítették. Ugyanis amikor az oroszok bejöttek, az első dolguk volt hogy ezeket az adókat elfoglalták, és az ő ukázaikat közvetítették utána.
Hány ember kitartó munkájának köszönhető, hogy szabadon hallgathatóak az 56-os felvételek?
Először is azoknak az embereknek, akik felvették az anyagot a rádió állomáson 1956-ban, aztán a későbbi vizsgálatok során akik meghozták azt a döntést, hogy az elemzés után ne semmisítsék meg a felvételeket, pedig elvileg kötelesek lettek volna. Aztán az újságírók akik megtalálták ezeket a felvételeket, az OSZK dolgozói, akik átjátszották ezt a 3 hétnyi adatot kazettára majd bedigitalizálták és a műsorokat összeillesztették. Tehát én csak a legutolsó elem vagyok a sorban, aki ebből adásfolyamot csináltam, de a nyersanyag nélkül nem tudtam volna megcsinálni. És szeretnék ezúton köszönetet mondani feleségemnek, aki elviseli hogy egész nap a felvételeket vágom.
November 12-én egy egyórás interjú is elhangzott Simándi Irénnel, aki könyvet írt a Szabad Európa Rádió történetéről. Ezután az egyetemi rádió visszaállt a régi, megszokott kerékvágásba.
Az interjút Cseh László készítette. Nyitókép: Lichnovszky Zsófia