Miért drágább az olaj, ha a palackot nem fizetjük ki? Miért kerül többe a liszt, ha csomagolást sem kell hozzá gyártani? Olcsóbb kimérve vásárolni még a tisztítószert is? Érdemes kevesebb szemetet gyártani több pénzért? Utánajártunk, megéri-e csomagolásmentes, kimérős boltban vásárolni, és kiderült: nincs lényegi különbség az átlagos boltok áraihoz képest. Ecsedy-Baumann Brigitta ELTE Médiás hallgató riportja az Írott sajtó gyakorlat órán készült.
Nyitásra érkezem a budai Fő utcába. A forgalom már élénk, többen munkába igyekeznek a két-háromemeletes épületek között. A saroktól egy kicsit beljebb egy „ne pazarolj” feliratú, fehér kerek cégtábla jelzi, hogy az alatta lévő kis helyiségben kapott helyet Budapest második csomagolásmentes boltja, a Ne Pazarolj Zero Waste Shop & Cafe. Az ajtón belépve pedig olyan érzése támad az embernek, mintha egy tágas kamrába érkezett volna. Bal oldalt különböző méretű és formájú üvegtárolókban és befőttesüvegekben mindenféle színű és állagú élelmiszer sorakozik a plafonig érő polcos szekrényeken, jobb oldalt az egyes hipermarketekből már ismerhető mechanikájú gravitációs tárolók állnak a falra függesztve. A helyiség közepén faládákban a szezonnak megfelelő gyümölcsök és zöldségek állnak, és bár más üzletekben megszokhattuk, itt nincs a közelben letéphető műanyag zacskó. A bolt másik végében hatalmas, tisztítószerekkel teli szelepes üvegtárolók állnak, a polcokon pedig különböző „zöld” eszközök, amelyek segítik a mindennapi házvezetést és a környezetkímélő életmódra való váltást.
„A bolt ötlete onnan jött, hogy pici gyerekkel nagyon nehéz volt elmászkálni hat különböző helyre, hogy ezzel a szemlélettel vásároljam meg a mindennapokban szükséges dolgokat.” – meséli Magyar-Hikisch Ágnes, a 2018 októberében megnyitott bolt társtulajdonosa. De mi is ez a bizonyos szemlélet, amely a zero waste boltokat jellemzi?
Csomagolásmentesek a csomagolásmentes boltok?
A klímaváltozás és a bolygó haldoklásának hírei elárasztják a médiát, egyre többen hirdetik, hogy a Föld megmentéséhez sürgősen cselekednünk kell, mind több és több magánember és közösség érzi sajátjának a nyilvánvaló problémát, és igyekszik megtenni a tőle telhetőt az ügy érdekében. Az egyik ilyen céllal létrejött mozgalom a zero waste nevet viseli, ezt a kifejezést Magyarországon hulladékmentességnek vagy nulla hulladéknak szokták hívni. De vajon lehet-e úgy élni, hogy nem termelünk szemetet?
A szemléletet követők külföldön és itthon is azt állítják, hogy a zero waste tulajdonképpen nem azt jelenti, hogy nulla hulladékot termelünk, hanem hogy törekszünk arra, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben csökkentjük az általunk termelt szemetet. Ebbe a sorba álltak be a csomagolásmentes boltok arra a problémára reagálva, hogy a bolygó vizeit elárasztja a műanyag, egyes országokban pedig hatalmas az élelmiszerpazarlás mennyisége. Ezek a boltok, állításuk szerint, a lehető legkevesebb hulladékot igyekeznek termelni, de legfőképpen továbbadni a vásárlóknak. Budapesten jelenleg három ilyen bolt található, egy a pesti és kettő a budai oldalon, vidéken pedig egy-egy Debrecenben és Pécsen.
A Ne Pazarolj boltot megnyitó Ágnes elmondta, hogy ugyan néhány terméküket csak műanyagban tudnak beszerezni az élelmiszer-higiéniai szabályok miatt, ezeket a csomagolásokat – például a műanyag kannákat, amelyekben a tisztítószerek érkeznek – évekig, évtizedekig használják, majd szelektíven gyűjtik az újrahasznosításhoz. A legtöbb beszállítójuk azonban göngyölegesen (a tárolókat újratöltve), papírzacskóban vagy dobozban hozza a termékeket, amelyek aztán teljes mértékben csomagolás nélkül kerülnek a polcokra, a szállító tárolókat pedig újra használják.
Többet kell fizetnünk az átlagos áraknál?
Ha belépünk egy csomagolásmentes boltba, az első dolog, ami a vásárlók figyelmét megragadhatja, hogy egyes termékeknek az átlagosnál jóval magasabb az ára. Jogosan merül fel, hogy vajon miért jóval drágábbak így az élelmiszerek vagy tisztítószerek, mint egy hipermarketben, hiszen itt a csomagolás legyártását nem kell kifizetnünk.
Magyar-Hikisch Ágnes azonban felhívta a figyelmemet arra, hogy a polcaikon lévő termékek jó része nem olyan, mint az üzletláncok legolcsóbb változatai: „Számunkra fontos szempont, hogy ami lehet, az magyar legyen, és sokszor az drágább, mint hogyha külföldről hoznák be. A másik szempont, hogy sok bio termékünk van, illetve ami lehet, az mind vegyszermentes.”
Miért is drágább a hazai, kistermelői, bio és vegyszermentes élelmiszer, mint a nemzetközi nagyvállalatok hasonló termékei?
Egy kistermelőnek az előállítási költsége sokszor sokkal magasabb az átlagnál, hiszen nem tud versenyezni egy nagyüzemi gyártással vagy termesztéssel, ahol permetezés és vegyszeres kezelés által fele annyi idő alatt is megteremhet a növény, mint szabad földön vagy fóliában, de vegyszermentesen. Ráadásul, Magyar-Hikisch Ágnes elmondása szerint, több beszállító terméke például piacon jóval drágább, mint a csomagolásmentes boltban kimérve, hiszen nekik valóban pénzt kell költeniük azért, hogy a csomagolást legyártsák vagy legyártassák, mert a piacon másképp nem tudnak forgalmazni.
Ezeknek az információknak a tudatában úgy döntöttem, megéri összehasonlítani a termékek árait a különböző boltokban. Ehhez azonban a hasonló minőségű és összetételű élelmiszereket és tisztítószereket kellett megkeresnem, így amiből a csomagolásmentes boltokban bio változatot találtam, abból bio minősítésűt kerestem a hipermarketekben is. (Persze nem elhanyagolható körülmény, hogy a hiperben csomagolva vannak a dolgok, a műanyagmentes júliusban résztvevők például nem tudnák vagy nagy kínszenvedések árán tudnák a kihívást a hiperek termékei alapján tartani.)
Liszt: A Ne Pazarolj-ban és a Ligeti Boltban (a főváros másik csomagolásmentes boltjában) is találtam bio búzalisztet 450 Ft/kg áron, bio teljes kiőrlésű búzalisztet pedig 480 Ft/kg-ért. A Sparban szintén kapható bio búzaliszt, ám 459 Ft/kg áron, a bio teljes kiőrlésű viszont olcsóbb, 460 Ft/kg.
Csomagolásmentes vs. csomagolt: 1:1
Rizs: A rizs csomagolásmentesen 425 Ft/kg-tól kapható, a bio rizs 760 Ft/kg-tól. A nem bio rizs valamivel olcsóbb csomagolásban, ám a bio rizs jóval drágább így,.
Csomagolásmentes vs. csomagolt: 2:2
Tejtermékek: A csomagolásmentes boltokban kapható, kistermelőktől származó, kézműves tejföl, túró, vaj mondhatni összehasonlíthatatlan az áruházláncok hasonló termékeivel, de azért megnéztem az árukat. A tejföl és a túró kimérősen olcsóbb a sparos tejfölnél, de drágább a Lidlben kaphatónál. A vaj viszont csomagolásmentesen többe kerül, sőt még a Lidlben kapható, csomagolt bio vaj is olcsóbb nála.
Csomagolásmentes vs. csomagolt: 2:3
Fűszerek: A bio fűszerekkel ugyanez a helyzet, a hipermarketekben ritkán találni, és olyankor is jóval drágább, mint kimérve. A bio fahéj például a Sparban közel a duplájába kerül, mint a csomagolásmentes boltokban. A bio őrölt fekete bors pedig kimérősen alig drágább a sparos nem bio változatnál.
Csomagolásmentes vs. csomagolt: 3:3
Olaj, ecet: Az extra szűz olívaolaj és a napraforgóolaj is többe kerül a csomagolásmentes boltokban, ám ecetet kizárólag a Ne Pazarolj-ban tudunk kimérve venni.
Csomagolásmentes vs. csomagolt: 3:4
Magok: A magok általában olcsóbbak a hipermarketekben találhatóknál. A mandula például a csomagolásmentes boltban olcsóbb, mint az egyéb üzletek ugyancsak kimérős társa, a csomagolt pedig mindenhol drágább.
Csomagolásmentes vs. csomagolt: 4:4
Tisztítószerek: Kimérve csak a Ne Pazarolj-ban lehet vásárolni, a beszállítójuk pedig a Cleanne CrystalClean, amely 100%-ban növényi alapú, lebomló és vegyszermentes tisztítószereket forgalmaz. Ez a márka már drogériákban és a saját webáruházukban is kapható, palackokban, ám mindegyik literenként 200-300 Ft-tal drágább, mint csomagolásmentesen.
Csomagolásmentes vs. csomagolt: 5:5
Úgy tűnik, az árak összehasonlításában döntetlenre állnak a csomagolásmentes boltok és a nagyáruházak hasonló termékei. Hozzá kell azonban tennünk néhány további tényezőt, mielőtt bárki ítéletet mondhatna. A csomagolásmentes boltokban minden esetben kimérve vehetünk élelmiszert és tisztítószert, aminek köszönhetően nem fizetünk olyan maradékért, ami sokszor a szemétbe kerül.
Csomagolásmentes boltból azonban nagyon kevés van, a fővárosban mindössze három, így az ezekhez való eljutás a legtöbb embernek sokkal több időbe kerül, mintha elmenne egy szinte minden sarkon megtalálható hipermarketbe. Az 54 éves vállalkozónő, Rácz Csilla szerint viszont „aki környezettudatos, annak ez nem egy fáradságos dolog”. Huszonéves lánya, Jennifer azonban más véleményen van: „napi 8 óra munka mellett nem tudja az ember a mindennapi bevásárlását így intézni”. A 27 éves Veszprémi András pedig kifejezetten kellemetlennek találja, hogy valakinek hosszan kell utaznia, hogy vásárolhasson.
Ha pedig az egészségünk megőrzésére gondolunk, akkor a műanyag- és vegyszermentes élelmiszerek és tisztítószerek kétségtelenül hatékonyabb választás. András édesanyja, Mária például az áru minőségét tartja szem előtt, nem pedig a termékek árát. Az egyetemista Nagy Tibor szerint „vannak termékek, amelyeknél megéri többet fizetni a jobb minőségért és egészségünkét”.
A riportot és a fotókat Ecsedy-Baumann Brigitta, tanszékünk hallgatója készítette.