Németh Róbert 2004-ben végzett az ELTE kommunikáció és történelem szakán, majd 2006-ban szociológiából szerzett diplomát a Central European University-n. 15 éven keresztül dolgozott újságíróként televízióknál és online lapoknál. Most a Center for Media, Data and Society kutatóközpont, valamint a Minority Rights Group Europe munkatársa, ezekről, illetve rövid életútjáról is mesélt a hallgatóknak a Kreatívgazdaság gyakorlatok című kurzus keretein belül.
Róbert egyetemi évei alatt kezdte meg szakmai útját a HVG online gyakornokaként. A portál egyik akkori szerkesztője volt az egyik óra vendége karunkon, rajta keresztül hallott a gyakornoki lehetőségről. Később dolgozott a Magyar Televízió külpolitikai szerkesztőségénél, aztán a TV2 Tények című híradójának szerkesztője lett, ahonnan végül 9 év után felelős szerkesztőként távozott. Több kisebb-nagyobb hírportálnál való munka után egy éve döntött úgy, hogy felhagy az újságírással, de továbbra is kommunikációs területen maradt. Jelenleg azért harcol, hogy bizonyos témák eljussanak az újságírókhoz, így cikkek születhessenek tevékenységeikről, emellett pedig médiával kapcsolatos kutatásokat végez.
Első ízben, hogy felmérje a jelenlévők érdeklődési körét, Róbert arra volt kíváncsi, hogy ki milyen irányba szeretne elindulni, vagy akár már most milyen vonalon dolgozik a kommunikáción vagy médián belül. A diákok az újságírástól a PR és marketing feladatokig számos területet említettek, így előadásában legjobb tudása szerint igyekezett ezekre kitérni. Elsőként a CMDS-szel ismertette meg a hallgatóságot.
A Central European University (CEU), az 1991 óta létező amerikai-magyar egyetemhez tartozik a magyarul közpolitikainak fordított School of Public Policy nevű intézet. Az intézet, ahogyan a nevében is benne van, közpolitikával foglalkozik, ezen a területen tanít, kutat, tanácsokat ad. Ezen belül működik a Center for Media, Data and Society, amely mostanra az egyik vezető médiakutató-központ lett Európában. 2004-ben alapították, akkor még Center for Media and Communication Studies néven. 2014-ben vette fel új nevét, hogy tükrözze a kibővült feladatokat: előtte kifejezetten a média és a kommunikáció kutatásával foglalkozott, azóta azonban már ezeknek a társadalomra gyakorolt hatásairól is sokkal több adatelemzés készül. A kutatóközpont munkája rendkívül fontos, nemzetközileg is elismert, ezt Róbert is kiemelte:
Nagyon sok nemzetközi partnerrel dolgozunk együtt, köztük a legnagyobb egyetemekkel és oknyomozó-újságíró szervezetekkel.
A CMDS fő kutatási területei a média és a kommunikáció, az információs politika és mindezek társadalmi hatása. Róbert a központnál egy kis létszámú csapat tagja: egy igazgatóval, valamint két másik staff-taggal és több kutatóval dolgozik együtt. A munkája során a teljes kommunikációért felelős, pozíciójának megnevezése outreach coordinator. Ebbe számos tevékenység beletartozik a weboldal, illetve a különböző social-média felületek szerkesztésétől kezdve, a tartalomgyártáson – legyen az írott anyag, fotó vagy videó – és blog szerkesztésen át, a különböző publikációk és jelentések designjának megtervezéséig és megfelelő közönséghez való eljuttatásáig. Feladata ezek szerkesztése, valamint a különböző programokra résztvevők toborzása. Legyen szó újságírókról, akiket be akarnak vonni egy kutatásukba, vagy akár egy workshop célközönségéről, munkája során meg kell tudnia szólítani az embereket, el kell őket érnie és meggyőznie. Róbert végig igyekezett minél interaktívabbá tenni az előadást, mert a hallgatók gondolataira is kíváncsi volt. Megkérdezte, milyen utakat javasolnak a célközönséghez való eljutáshoz és mit gondolnak a népszerűsítési eszközök hatásosságáról. Esett szó Facebook eseményről, rövid videós tartalmakról, és volt, aki standot javasolt összekapcsolva szórólapozással az egyetem kulcsfontosságú pontjain, azonban, mint kiderült ehhez nem lenne elég emberi erőforrás. Róbert szerint felmerülhetne ugyan a diákok bevonása, viszont ez túl költséges lenne.
A forrás az egyik örökös korlátozó erő: van-e rá pénz és van-e rá ember.
-fogalmazott Róbert.
A CMDS tevékenységének kiemelkedő része az oktatás. Rendszeresen tartanak különböző tréningeket, jelenleg három különböző workshopot szerveznek éppen: az egyik a podcastokról, egy másik az új Európai uniós adatvédelmi irányelv gyakorlati használatáról fog szólni, a harmadik, már meghirdetett program pedig az újságírás és trauma témájával foglalkozik majd. Ez utóbbi fő kérdésköre, hogy az újságírók hogyan tudják feldolgozni az őket ért traumákat, illetve miként célszerű viselkedniük, ha olyan emberekkel kerülnek kapcsolatba, akiket súlyos trauma ért, legyen ez akár tömegkatasztrófa, háború vagy bármilyen egyéb tragédia. A workshopok mellett különböző előadásokat, konferenciákat, valamint nyári egyetemet is szerveznek. Mint megtudtuk, ezek mindenki számára nyitottak, hírlevelükre feliratkozva illetve a közösségi médiában is minden információ elérhető a programokkal kapcsolatban.
Másik jelentős tevékenységük a kutatás. Az egyik legfontosabb projektjük most az úgynevezett Media Influence Matrix, melynek keretében a médiát befolyásoló tényezőket vizsgálják, ebből pedig jelentéseket készítenek különböző országokban (jelen pillanatban körülbelül 10 országban, de ez a szám folyamatosan nő). Három területet vizsgálnak: szabályozás, finanszírozás és technológia. Két típusú kutatóval dolgoznak: akik amúgy is médiaszakemberek, rendszeresen publikálnak ezen a téren, a másik kutatócsoport pedig az egyetem diáksága. „Ha valaki részt kíván venni ezekben a kutatásokban, fontos az egy-egy országból megszerezhető adattömeg feldolgozásához, hogy beszélje az adott nyelvet. Jelenleg Pakisztántól Albánián át Peruig dolgoznak diákok a központtal együtt.” Egy szintén izgalmas projektjük a nemrég indult Business of Misinformation, ahol az álhírek tudatos, vagy akaratlan terjesztésével foglalkoznak. Kifejezetten az üzleti oldalra fókuszálnak, az álhíroldalakat vizsgálják, és a közöttük lévő kapcsolatot, valamint a tulajdonosi hátteret próbálják felvázolni. A fókuszban Közép-Európa van: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bosznia, Horvátország és Szerbia.
Róbert másik fő munkahelye a Minority Rights Group, amelynek központja Londonban van, de emellett két irodával rendelkezik: az MRG Europe székhelye Budapest, az afrikai központ pedig Ugandában, Kampalában található. A magyar központban körülbelül tízen dolgoznak Róberttel együtt, ő itt is kommunikációval foglalkozik. Mint mondta, magával a szervezettel egy átlag újságolvasó vagy közélet iránt érdeklődő nem biztos, hogy fog találkozni, tekintve hogy nem az a cél, hogy saját magukat tolják előtérbe, hanem hogy az általuk képviselt különböző közösségeknek biztosítsanak hangot. Körülbelül hatvan országban vannak jelen, képzéseket, oktatási programokat, tanácsadásokat, kulturális programokat szerveznek, valamint különböző publikációkat, jelentéseket készítenek. Ami leginkább fontos és érintheti a jelenlegi és leendő újságírókat, illetve kommunikációval foglalkozókat azok a médiaprogramjaik: jelen pillanatban egy hároméves program zajlik Media Minorities and Migration címmel. Ennek célja, hogy felhívják a figyelmet olyan problémákra, mint a nemzetközi fejlesztés, a kisebbségek helyzete, vagy az emberi jogok.
A program azért indult, mert a világban egyre nő az intolerancia, gyorsan terjednek a sztereotípiák és az előítéletek, miközben az emberek alapvető fogalmakkal nincsenek tisztában. Nem kapnak elég figyelmet a nemzetközi fejlesztési projektek és a diszkrimináció csökkentése, a kisebbségek helyzete.
Róbert következő kérdése a hallgatókhoz a témához kapcsolódott, kíváncsi volt, szerintük min múlik, hogy egy közleménnyel meg tudnak-e szólítani egy újságírót, vagy fordítva, mi az, amire újságíróként felfigyelnének. Többségük az aktualitást és a figyelemfelkeltő, de nem nagyon kattintás-vadász címet, valamint a személyes kapcsolat fontosságát emelte ki. Róbert hozzátette, hogy az újságírók elérésének legfontosabb célja, hogy írjanak is a témáról. Ehhez vagy érintettnek kell érezniük magukat, vagy a téma hírértékét kell hangsúlyozni. Ha ezek hiányoznak nem fog sikerülni felkelteni a figyelmet.
A Media Minorities and Migration program alapvetően egy nyolchetes online kurzusra épül, amely egy elméleti tréning. Ezen újságírók és diákok is részt vehetnek. Öt körből áll, a legaktívabbak pedig részesei lehetnek egy tanulmányútnak is: egy-egy hetet lehet eltölteni egy afrikai országban vagy egy európai úton. Az első kör után az afrikai úti cél Kenya volt, a második kör után most valószínűleg Marokkóba mennek. Az európai helyszín legutóbb a leszboszi menekülttábor volt, most pedig Spanyolország lesz majd. Róbert véleménye szerint
A magyar újságírók számára ma az egyik legnagyobb probléma, hogy kevesen tudnak kifizetni egy ilyen utazást, de megfelelően tudósítani a helyszínről lehet igazán.
Végezetül azt is elmondta, elképzelhető, hogy a következő szemeszterben az ELTE médián is lesz a témában egy kurzus, amit terveik szerint összevonnak az említett online programmal. A tervek szerint lesz néhány előadás, aztán mindenki részt vehet az online tanfolyamon és jelentkezhet az utazásra is. Amiért külön megéri, hogy aki sikeresen teljesíti a kurzust, nem csak egy oklevelet kap, hanem egyetemi tanulmányaiba is beleszámít majd.
Szöveg: Molnár Gergő Főkép: Németh Róbert- Terepmunkán az MRG-vel