Újabb válogatást olvashattok a Médiakutató folyóirat cikkeiből. Ez alkalommal a magyar médiaviszonyokat taglaló, a hazai médiakörülményekkel foglalkozó jelenlegi vagy volt ELTE Médiás diákok tanulmányait hoztuk el nektek. Nemcsak azoknak ajánljuk, akik hasonló témával foglalkoznak szakdolgozatukban, érdemes minden médiás hallgatónak elolvasnia, hisz ebből az öt cikkből áttekintést nyerhetünk az ezredforduló utáni időszak hazai médiaviszonyairól.
Bátorfy Attila:
Az állam foglyul ejtésétől a piac fogvatartásáig [2017 tavasz-nyár]
Ez a tanulmány a 2014 után, a harmadik Orbán-kormány alatt a magyar médiapiacon történt változásokat mutatja be. A magyar médiarendszer átalakítása már 2010-ben elkezdődött, ennek a folyamatnak ágyazott meg a 2009-es gazdasági válság, amelynek következtében az anyagilag jelentős mértékben meggyengült médiapiac fokozatosan elvesztette a kormányzattal szembeni ellenállóképességét. A legtöbb veszteséges céget a miniszterelnökhöz köthető üzletemberek és oligarchák vásárolták fel, többnyire állami hitelekből, fenntartásuk pedig jószerivel kizárólag állami forrásokból történik. Ugyanakkor az egyre kisebb számú ellenzéki és független médiumot a kormány a rendelkezésére álló adminisztratív, anyagi és propagandaeszközökkel próbálja egyezkedésre kényszeríteni, egyes esetekben elhallgattatni, úgy, hogy a külvilág számára a magyar médiapiac továbbra is sokszínűnek és függetlennek tűnjön.
Hermann Irén:
Betegség vagy állapot? (társszerző: Wild Judit) [2007 tavasz]
A magyarországi újságírás legfontosabb problémáira és az ehhez kapcsolódó, az újságírók irányában mutatkozó lakossági bizalmatlanságnak tulajdonított okokra kereste kvalitatív kutatásában a választ a Gőbölyös József Soma Alapítvány. A tényfeltáró újságírást támogató szervezet által megkeresett médiumok főszerkesztői a szakmai és a lakossági bizalmatlanságban megnyilvánuló problémák gyökerét a korrupcióban, a gyenge színvonalban és a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásban látják.
Nyakas Levente:
A magyar médiaszabályozás lehetőségei az európai audiovizuális politika fényében [2008 nyár]
A hazai audiovizuális szabályozást Magyarország 2004-es uniós csatlakozását követően behatárolja a közösségi jog, annak ellenére, hogy a médiaszabályozás kérdése alapvetően tagállami hatáskör. A tanulmány a közösségi források elemzésén keresztül egyrészt bemutatja, hogy az említett ellentmondás mögött milyen elgondolások húzódnak meg (kulturális és gazdasági értelmezés), másrészt, hogy ezek az álláspontok miként jelennek meg a közösségi audiovizuális szabályozás egyes átalakuló területein, és miként befolyásolják, milyen döntések elé állítják a tagállami médiapolitikát és médiaszabályozást.
Rozgonyi Krisztina:
A digitális átállás folyamata és helyzete Magyarországon – régiós kitekintésben [2012 tél]
A digitális televíziózás megjelenése és térhódítása az elmúlt tíz év és várhatóan az elkövetkező időszak egyik legmeghatározóbb folyamata az elektronikus médiában. A földfelszíni műsorszórás digitalizációja e folyamaton belül a világ minden országában „felülről” vezérelve, intenzív állami szerepvállalás mellett valósulhatott meg, mivel az e platform által használt frekvenciák állami tulajdonban vannak. A jelen írás célja a magyar átállási folyamat – a jogalkotás, a szabályozás és a gyakorlati megvalósítás – értékelése a dél- és kelet-közép-európai országok kontextusában.
Tóth Judit:
Szól a Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben [2001 ősz]
Az írás a debreceni Szóla Rádióról készült esettanulmány segítségével vizsgálja a magyarországi közösségi rádiózást. A Szóla Rádióról szakirodalomként használható anyag nem volt, ezért a kutatás megfigyelésen és interjúkon alapul. A szerző két hetet töltött Debrecenben, eközben megfigyelte a rádió működését, interjúkat készített az ott dolgozókkal. Az alábbi tanulmány az ő nézeteikből és a szerző saját tapasztalataiból állt össze.
Kép forrása: Pixabay, a válogatást készítette: Antal Lilla