A szolgálólány meséje – disztópia vagy valóság? – címmel tartott kerekasztal beszélgetést a Jogszociológia TDK az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karán november 21-én. A beszélgetés egyik résztvevője tanszékünk adjunktusa, Hermann Veronika volt. Már a Facebook eseményből látszott a téma iránti óriási érdeklődés, ami a szervezőket is meglepte: több mint 1900-an jelezték érdeklődésüket, az előadáson körülbelül 300 fő részt is vett. A nagy érdeklődésre való tekintettel felmerülhet, vajon mi lehet az, ami miatt ez a sorozat ennyi embert megmozgatott hazánkban és világszerte is?
A beszélgetés témáját Margaret Atwood 1984-ben írt disztópikus regénye és az abból készült 2017-es – Hulu TV-szolgáltató által készült – sorozat adta. A moderátor, Kovács Mikolt az eseményen Hermann Veronika irodalomtörténészt és kritikust (az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa); Fleck Zoltán jogászt és szociológust (az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének tanszékvezetője); valamint Réz Anna filozófust (az ELTE BTK Filozófiai Intézetének adjunktusa; Az Üvegplafon – Meddig terjed a nők szabadsága című társadalmi beszélgetéssorozat, oldal és blog alapítója) kérdezte a sorozat által felvetett témákról.
Miért volt fontos ez a mű már 1984-ben, de különösen napjainkban?
Hermann Veronika erre a hatvanas évek popkultúrával foglalkozó angolszász kutatók sokat emlegetett, már-már közhelyessé vált megfigyelését hozta fel: „Ha valami népszerű, azért érdemes vizsgálni, mert valami társadalmi oka van”. A jelenleg folyó „#metoo” kampány, a Harvey Weinstein, a hazai erőszak és zaklatási ügyek miatt is kerülhetett előtérbe A szolgálólány meséje, mondták a résztvevők. Réz Anna felidézte Margaret Atwood egy nyilatkozatát, mely szerint A szolgálólány meséjében bemutatott disztópia egy olyan jövőképet ábrázol, ami akár holnap el is kezdődhet. Hermann Veronika pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az írónő regényében egyáltalán nem használt olyan technológiát, történelmi eseményt, amely valaha valamikor már ne létezett volna (Az írás ezen a linken olvasható).
Hermann Veronika szavait idézve „Margaret Atwood egy olyan DJ, aki összemixelte a valóságot.” Az írónő forrásai között megjelenik a kommunista Románia, a náci Németország és a 17. századi puritánok jellemzői is. A következtetés, amit ezekből a történelmi tényekből le kell vonnunk – hangzott el a beszélgetésen – az az, hogy egy politikailag bizonytalan, passzív tömeg könnyedén kerülhet szélsőséges politikai intézkedések hatása alá, uralkodhat el rajta egy elnyomó rendszer. Ezzel párhuzamban hozta fel Hermann Veronika Donald Trump amerikai elnök kampányát, ahol a hoaxok, álhírek az állampolgárok fejében olyan narratívákat hozhattak létre, melyek politikai propaganda eszközévé válhattak és válhatnak továbbra is.
Ezt követően a moderátor idézett az eredeti műből:
„A változások nem egy pillanat alatt következnek be: egy fokozatos felfűtésű fürdőkádban akár halálra is főhet az ember anélkül, hogy észrevenné.”
Akiknek nem sikerült részt venniük a kerekasztal-beszélgetésen, az Első Pesti Egyetemi Rádiónak köszönhetően az esemény Facebook oldalán elérhetik majd az ott készült hangfelvételt. Réz Anna szavaival zárva: „Amire jó ez a sorozat az az, hogy megkérdezzük, értékeljük-e a szabadságunkat, van-e fogalmunk arról hogyan tarthatjuk meg.”
Szerző: Szlovák Csilla
Fotó: Az esemény Facebook-oldaláról
Az estéről a 24.hu tudósítását itt olvashatják.