Az Enigma 66. száma amerikai művészetkritikusok allegóriával és avantgárddal kapcsolatos tanulmányaiból tartalmaz egy kisebb, Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője által összeállított válogatást. Két átfogó, hiánypótló, kanonikus tanulmány foglalkozik olyan allegorizáló tendenciákkal és impulzusokkal, melyek a magyarországi (a maga korában a tűrt és tiltott határán mozgó) neoavantgárd művészetben szintén hatottak. Ezek a szövegek arról tájékoztatnak, hogy milyen értelemben és kontextusban használták ezt a fogalmat az 1970-es és 1980-as évek művészetkritikai diskurzusában, különös tekintettel az olyan New York-i lapokra, mint az Artforum és az October.
Craig Owens két részből álló cikke az allegorikus impulzusról szól, és Walter Benjamin nyomában az esztétikai aberrációként felfogott allegória rehabilitációját tűzi ki célul, illetve ennek a rehabilitációnak a példáiként mutatja be a félmúlt amerikai képzőművészetének alkotásait. Benjamin H. D. Buchloh az allegorikus impulzust a kortárs képzőművészet és fotóművészet kisajátítást célzó példáival illusztrálja. Owens és Buchloh szövegeit az eltelt harminc évben sokan és sok helyen idézték. A válogatást Müllner András tanulmánya vezeti be. Két másik témával is foglalkoznak a számban: Fehér Dávid folytatja Jovánovics György művészetéről a BUKSZ-ban elkezdett mélyreható elemzését, illetve Perneczky Géza nyílt levelét is közlik, melyet vitaindítónak szánt a Nyolcak művészetéről megrendezett konferencia elé.
A folyóirat kapható a nagyobb könyvesboltokban, illetve megrendelhető az enigmaterjesztes@gmail.com címen.
További információ: http://meridiankiado.hu