A fiatalok viszonya a politikához, és az aktuális problémák iránti érdeklődésük országonként és témánként változik. Van, aki érdeklődő, hallatja a hangját és van, aki teljes közönyt tanúsít. Hol van a helyük a politikai közösségben? A fiatalok többsége miért nem vesz részt a választásokon? Ezeket a kérdéseket vitatták a Budapesti Francia Intézetben megrendezett kerekasztal-beszélgetés francia, magyar és cseh szakértők december 12-én délután 6 órától.
Heten ültünk be meghallgatni ezt a beszélgetést a Francia Intézet második emeletén. A kerekasztal résztvevői a francia Charles Deffrennes, a Voxe.org és a Voxe Academy munkatársa, Mikecz Dániel, a Republikon Intézettől és a cseh Veronika Vinklarkova volt, aki a Fiatal Politológusok Klubjának képviselője. A beszélgetés francia és angol nyelven zajlott (magyar tolmácsolás sajnos nem volt).
„Úgy tűnik, hogy a demokrácia fogalma gyengül”- nyitotta meg a beszélgetést Bénédicte Williams, a budapesti Francia Intézet társadalmi vitákért, elemzésekért és aktualitásokért felelős referense. „A mai fiatalok alkotják a jövő szavazóit, ugyanakkor 34% -uk nem szavazott legutóbb a francia választásokon. Ez elég komoly problémát jelenthet és ez nem csak francia sajátosság. Hogyan érthetjük meg a fiatalokat, ha úgy gondoljuk, hogy egy másik típusú politikai részvételt képviselnek?”
Mások a fiatalok?
„Olyan benyomásunk van, hogy a fiatalok 1960 óta másképp politizálnak, mint az éppen aktuális felnőttek. A mai fiatalok a tüntető generáció bélyeget viselik. Az eszközök változnak: bojkott, gyülekezés vagy az internet használata, de a tüntetés semmiképpen és szerintem a platformok sem feltétlenül generáció specifikusak.” Mikecz Dániel szerint
nem lehet élesen különválasztani a fiatalok politizáló módszereit az idősebbekétől.
Mikecz Dániel beszélt arról is, hogy a család még mindig a legfontosabb politikai csatorna. „Felmérések bizonyították, hogy nem az iskola, nem a pártok kommunikációja, hanem az, hogy miről beszélünk családon belül, az határozza meg a politikai gondolkodásunkat.” Mindenki egyetért abban, hogy ezáltal úgy tűnik, a közügyek külön válnak a politikától. A politika tabu és rossz, ezért nem beszélünk róla nyíltan.
„Mely pártok nyerik el leginkább a fiatalok tetszését?”- kérdezte Bénédicte Williams.
Mikecz Dániel szerint nincs olyan párt, ami csak a fiatalokat akarná elérni és nem nyitna az idősebbek felé, de a Jobbik és a Momentum mindig a jövőt hangsúlyozza és kiemeli, hogy a követői nagy része fiatalokból áll.
„Csehországban élő fiatalok inkább az új mozgalmakat preferálják. Megválasztanak nagyon friss pártokat. Volt már rá példa, hogy egy ilyen párt be is került a parlamentbe, viszont korrupciós ügyek miatt megszűnt. Gyorsan jöttek, de gyorsan is el is távoztak. A fiatalok kétségbeesetten akarnak valami újat. ami nem olyan, mint a szüleik választása.”-mesélte Veronika Vinklarkova.
Hogyan befolyásolhatja ezt a tendenciát az információhoz való könnyű hozzáférés?
„A fiatalok az előző generációval szemben valami mást szeretnének. Sok információt és választási lehetőséget. A Voxe.org egy 2012-ben létrehozott francia platform, ami olyan digitális eszközök fejlesztésén dolgozik, amik közelebb hozzák a fiatal választókhoz a politikát és ösztönzik őket arra, hogy részt vegyenek a politikai életben. A Voxe.org egyik külön tevékenysége az internetes információtár és a chatbot mellett a «Voxe Academy» program, ami középiskolások és egyetemisták politikai érzékenyítésével és felkészítésével foglalkozik”- magyarázza Charles Deffrennes. Minden generáció újragondolja, hogy hogyan szeretne politizálni. A politikai kommunikációnak pedig ezt figyelembe kell vennie. A Voxe keretein belül készítettek egy chatbotot azzal a céllal, hogy modernebb és gyorsabb eszközzel hasonlítsák össze a pártok programjait. A francia nyelvű bot elérhető a weboldalon és Facebook-on is. Több ezer előre felvázolt beszélgetés alapján segít megérteni a napi politikai problémákat és komplikált, parlamenti vagy egyéb politikai vitákat.
„Persze ez csak egy bizonyos mennyiségű emberhez jut el, így nem árt, ha tudnak róla a fiatalok. Pont ezért szoktunk «Tour de France»-okat csinálni, járjuk az iskolákat, parkokat és nyilvános vitákat is rendezünk.”
Az asztaltársaság egyetértett abban, hogy a fiatal generáció transzparenciát akar és könnyen érthető információt, ami nem tudja elrejteni az igazságot.
„2017-ben megtapasztalhattuk, hogy nem unalmas es kőbevésett a politika. Igenis, meg tud lepni minket, meg tud mozdulni az a kő és egészen váratlan dolgok is történhetnek.”-utal Chales Deffrennes a francia Nuit Debout (Éjszakai felkelés) mozgalomra, a Brexit-népszavazás és az amerikai elnökválasztás meglepő eredményére, a civil társadalomból induló vagy a megkérdőjelezhető pártok megjelenésére.
„Amikor egy család beszélget, rendszerint a klasszikus pártokról vitatkoznak, de a fiatalok több lehetőséget és kevesebb tabut akarnak.”-állapított meg Veronika Vinklarkova. „A fiatalok annak sem látják szükségességét, hogy párttaggá váljanak. Egy posztszovjet országban ez érthető, hiszen rossz emlékek főződnek ehhez.”
A Vox chatbot olyan fiatalokat akar elérni, akik nem hallgatnak rádiót, nem olvasnak tradicionális médiát, viszont fogékonyak a politika bármely részére, a mindennapi problémáktól a nagyobb kérdésekig. Mindezt pedagógiai célzattal és modern eszközökkel, „Például alkalmazunk youtubereket, grafikusokat-, akik klassz animációkat gyártanak nekünk, podcastokat és még sok mást.”
„A hagyományos politikai pártok nem tudnak kommunikálni a fiatalokkal Csehországban. Még mindig inkább a Tv-t használják és nem a Social platformokat.”- tette hozzá Veronika Vinklarkova.
Jó volna itthon is
Chales Deffrennes érdekes beszámolója alapján Mikecz Dániel azt állapította meg, hogy Magyarországon nehéz lenne megszerezni azt a sok információt, ami segítene megalkotni egy hasonló rendszert. Még újságírók sem jutnak hozzá könnyen a fontos információkhoz, amiknek közérdekűeknek kellene lenniük, mondja.
Mikecz Dániel szerint a közösségi média jó eszköz, de önmagában nem alkalmas hosszútávú bevonásra és bevonódásba. A magyarok kivonulnak az utcára könnyebb problémák miatt «for easy issues», de a tömeg hamar elpárolog utána. „A magyarok nem ismerik el a kollektív stratégiát, inkább az egyéni problémákra koncentrálnak.”
Franciaországban is hasonló a helyzet Charles Deffrennes szerint. „A szavazók helyi szinten sokkal inkább jelen vannak. Olyan dolgok, amik lokális vagy egyéni szinten érintik őket, könnyebben megmozgatja a lakosokat. Komolyabb szintű kérdésekben viszont elvesznek, mert úgy gondolják, hogy nem érdemesek vagy nem elég fontosak ahhoz, hogy felszólaljanak.”
„Igen, a magyarok is úgy érzik fontos helyi és egyéni ügyekben részt venniük, de nem a nagy politikában” – tette hozzá Mikecz Dániel. A politika valami nagyobb, félelmetesebb és rossz. Ezért működne szerinte jól az elektronikus szavazás lokális szinten, de az országos döntésekben nem.
Charles Deffrennes elmesélte, hogy volt egy gimnázium, ahol a diákok aktívan részt vettek egy konkrét témát érintő tüntetésben, aminek keretében eltorlaszolták az ajtókat és az egész iskola zárva maradt egy napig. Amikor viszont a Vox elment meglátogatni a sulit és egy politikai témájú vitát akartak tartani az előadás után, az iskola egyáltalán nem volt aktív, a diákok nem szólaltak meg semmilyen témában. Nem éreztek úgy hagy a többi ügy érintené őket.
A legnagyobb probléma az információhiány. Ez okozza a szakadékot is a nagyvárosok és a vidék között. Az emberek sokszor azért nem tudnak véleményt mondani bizonyos ügyekről, mert nem tudják, hogy mi zajlik körülöttük. Korlátoltan férnek hozzá az információhoz, vagy nem tudják, hogyan szerezhetik meg a megfelelő tudást.
Csehországban csakúgy, mint hazánkban emiatt alakulhatott ki az az elképzelés, hogy valaki vagy „Europhil” vagy „Euroellenes”. Azok, akik támogatják az EU-t nagyrészt fiatalok, akik élvezik az előnyeit (mert utaztak, beszélnek nyelveket, vannak külföldi vagy külföldön élő ismerőseik).
Amikor fiatal választókról beszélünk, általában egyetemi hallgatókról beszélünk. A szegényebb fiatalok nem értik az EU, az Erasmus és hasonló dolgok előnyeit. Nem félnek attól, hogy elveszítik ezeket, mert nem része az életüknek.
„Lenne sok más lehetőség megszólítani a vidéki fiatalokat is, megalkotni egy csoportot, ahol részt vehetnek beszélgetéseken, vitákon és úgy érezhetik, hogy el tudnak érni valamit, tartoznak valahová. A Jobbik ezt valamilyen szinten jól csinálja, de a Momentum cselekvés körei is jól működhetne, hiszen az a lényege, hogy helyi problémákat próbálnak közösségi szinten megoldani.” – mondta Mikecz Dániel. Úgy tűnik, a politikai pártok viszont nem akarnak konkrét problémákkal es mindennapi emberekkel foglalkozni csak tömegekkel. Tömeg témákat válogatnak és tömegesen mozgósítják az embereket.
Hogyan érünk el olyan embereket, akiket nem érdekel a politika?
Charles Deffrennes bízik abban, hogy a fiatalabb generáció már nyitottabb lesz és változatos gondolkodású. „Akiket most elérünk a Vox-al inkább az urbánus réteg, de hát ezért szoktunk végigmenni iskolákba, parkokba eseményekre országszerte.”
Veronika Vinklarkova szerint a fiatalok nagyon érdekes és új témákat hoznak fel. Ez egy potencia, lehetőséget ad arra, hogy új dolgokat hozzanak be saját országukba és több dologról beszéljenek.
Mikecz Dániel szerint a legfontosabb talán az, ha látják az eredményét annak, hogy felszólaltak és tettek valamit. A részvétel nagyon fontos, de ha annak eredménye van, az további cselekedetre sarkalja a résztvevőket. „Fontos, hogy tudják az emberek, hogy a véleményük számít. Ha például egy iskola engedi, hogy a diákok szavazzanak valamiben és ők döntsenek, az egy jó kezdet. A fiatalok így megtanulják, hogy a véleményüknek súlya van.”
szerző: Darabos Laura