Sajnos elmondható, hogy az egyetemi tanulmányok folytatásával, esetleg az ezzel párhuzamos munkavállalással, gyakornoki pozíciók betöltésével rendkívül nehéz megfelelő mennyiségű időt fordítani aktív testmozgásra. Mennyi időt kellene átlagosan sportolással töltenie korosztályunkak? Valóban könnyű időt teremtenünk arra, amire igazán szeretnénk, vagy ebben az időszakban ez nem túlságosan érvényes? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe.
A sportolás pozitív egészségügyi hatásainak kiemelt jelentőséget tulajdoníthatunk az egyetemi évek alatt. A fizikai jólét fenttartásához hozzájáruló tényezőket már senkinek sem kell bemutatni; a rendszeres fizikai aktivitás segít megőrizni az izomzat, a csontok, a szív-és érrendszer egészségét. Fontos azonban kiemelni, hogy a sportolási szokások napirendbe építése fokozottan képes serkenteni a kognitív funkciókat is. A memória mellett javíthatja a koncentrációs és a problémamegoldó készségeket is, emellett endorfintermelő képessége eredendően csökkenti a stresszt és a szorongással járó tüneteket. Ezek mind értékes és hasznos eredmények lehetnek az egyetemista korosztály számára, ha a tanulmányainkkal kapcsolatos kvalitásainkat szeretnénk fejleszteni, arról nem is beszélve, hogy a csapatsportok kiváló közösségi élményként szolgálnak, lehetőséggel adnak új kapcsolatok kialakítására, illetve kooperatív adottságaink gyakorlására.
(Korábbi az egyetemisták sportolási szokásait vizsgáltuk. Arra voltunk kiváncsiak, mi motiválja, illetve demotiválja őket, valamint milyen hatással van a sport az egyetemi teljesítményükre. Emellett megtudtuk azt is, kinek a társaságában mozognak a legszívesebben, valamint hogy mit gondolnak az extrém sportokról. Ha érdekel ez a cikkünk is, itt tudod elolvasni.)
A fiatalkori mozgáshiány ezzel szemben természetesen számos negatív hatással lehet a testi és lelki egészségre. Összefüggésbe hozható a depresszió fokozott kockázatával, illetve megnöveli a későbbi krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, és bizonyos ráktípusok kockázatát is. A NHS (National Health Service) 2024-ben közzétett 19 és 64 év közötti korosztályra vonatkozó, fizikai aktivitáshoz kapcsolódó irányelvei alapján hetente legalább két napon ajánlatos izomerősítő gyakorlatokat végeznünk, melyek az összes fő izomcsoportot átmozgatják. Az ülő és fekvő helyzetben töltött idő csökkentésére kiemelt jelentőséggel hívják fel a figyelmet, márpedig az előbbi egyetemistaként igencsak nehézségnek bizonyulhat. Emellett a WHO (World Health Organization) kutatásai alapján a fiatal felnőtt korosztálynak minimum heti 75 perc aktív, vagy a 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgást kellene végeznie a megfelelő egészségügyi állapot fenntartása érdekében.
A University of Montana 2020-ban egy 440 válaszadóval záruló felmérést végzett a diákok fizikai aktivitása és tanulmányi eredményei közötti kapcsolat vizsgálatára, valamint a időpreferenciáinak megértésére irányulóan. A felmérés eredményei szerint a válaszadók 44 százaléka nem felelt meg a WHO által megállapított minimális sportolási tendenciák kereteinek. A vizsgált diákok átlagosan majdnem heti 15 órát töltenek tanulással, ami jelentős mértékben meghaladja a testmozgásra szánt idejüket. Időprioritásokkal kapcsolatos válaszaik szerint a tanulásra és munkára szánt időt sokkal kevésbé hajlandóak feláldozni a személyes és társas tevékenységeikkel szemben.
Egy kicsit szűkebb körben, de én is tartottam egy felmérést a BTK diákjai esetében. A Trefort-kertben kérdezősködve rendkívül megoszló válaszokkal találkozhattam, de egy dologban minden diák egyetértett: meglehetősen nehéz egyensúlyt találni az egyetemi élet és a megfelelő mennyiségű sportolás között.
Évek óta táncolok versenyszinten, amikor elkezdtem az egyetemet, akkor sem szerettem volna lejjebb venni az intenzív edzésekből. Őszintén be kell valljam, hogy ez néha a tanulás és a vizsgáim rovására megy
– mondta egy szabadbölcsész szakos hallgató. A megkérdezett tanulók jelentős többsége viszont úgy vallotta, hogy korábbi életszakaszaikhoz mérten jelenleg nagyon kevés időt tölt testmozgással. Sokan nem látják, tanulmányaik és állásuk mellett miképpen tudnának változtatni a helyzetükön, míg akadtak olyanok is, akik kifejezetten próbálják erőltetni a sportolásra szánt idejük növelését, még ha ez nem is jár elsőre nagy sikerekkel.
Van, hogy este 9-kor állok neki otthon a pilates edzésemnek, mert egyszerűen nincsen rá időm máskor. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy ne mozogjak, szerintem megőrülnék a sok ülés mellett
– fogalmazott egy másik hallgató, aki egyetemi órái mellett még irodai munkát is végez részmunkaidőben. Sokan azonban nem tudnak rendszeresen sportolni: „Kicsit ciki, de igazából nem emlékszem, mikor sportoltam utoljára” – vallotta be a Trefort-kert egyik látogatója. Hozzá hasonlóan válaszoltak mások is: „Régen jártam kosarazni, és nagyon rossz, de így egyetem mellett nem tudom már beilleszteni.” Megint másoknak kifejezetten hiányzik a mozgás: „Nagyon hiányzik, hogy a gimi alatt mennyit tudtam mozogni. Eljártam futni, illetve konditerembe is, de jelenleg egyiket sem csinálom.”
Valószínűleg minden egyetemistának kritikus periódus a vizsgaidőszak, nemcsak tanulási, de a mentális és fizikális jólét szempontjából is. Az időszak paradoxonjának mondható, hogy ilyenkor a hallgatók nagy része még kevesebb időt fordít aktív és rendszeres testmozgásra, pedig a sikeres tanulási folyamatokhoz elengedhetetlenül fontos megfelelő agyi kapacitáshoz a sport képes fokozottan hozzájárulni. A legtöbb megkérdezett diák bevallotta, hogy a december-január, illetve a május-június hónapok mindig alábbhagynak a mozgással töltött idő szempontjából.
„Én fociedzésekre és emellett még konditerembe is járok. Vizsgaidőszakban a konditermet sajnos teljesen el szoktam hanyagolni, most januárban nem is vettem meg a bérletemet” – árulta el egy média szakos hallgató.
„Vizsgaidőszakban szenvedek mindig a legjobban a testmozgással kapcsolatban. Mindig nagyon igényelné a testem a mozgást, és sokszor már fáj a hátam a sok görnyedéstől, de nem tudok mit csinálni, sosincs rá időm”
– vallotta be egy végzős diák.
Pedig az ELTE sportklubja, a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) több, mint 40 sportágat kínál az érdeklődők számára, köztük olyan nem mindennapi lehetőségekkel, mint például a SUP (stand up paddle), a jiu-jitsu, vagy a cheerleading. Ezek a Neptunban felvehető sportágak szabadon választható kurzusoknak minősülő kreditértékekkel is jutalmazzák a diákokat. Az általam megkérdezett diákok meglepően nagy része nem is hallott még arról, hogy egyetemünk önálló sportegyesülettel rendelkezik. A válaszadóim közül összesen két diák volt, akik gyakran látogatják a BEAC különböző edzéseit. „Nemrég kezdtem el hip-hopra járni, és nagyon szeretem. Sokkal költségtudatosabb, mint más egyesületeknél, és a közösség is nagyon befogadó” – árulta el az egyikük.
A BEAC honlapja felhívja a figyelmet arra, hogy a kurzusok folyamatosan bővülnek regisztrációs hét végéig, így érdemes időről-időre figyelni a frissen meghirdetett lehetőségeket. Az általános testnevelési kurzusok általában 12 alkalomból állnak, áruk 6000 Ft/félév. Még nem késő szétnézni a tavaszi félév egyetemi sportolási lehetőségei között, mozogjunk többet, együtt!
Szöveg: Szitás Lilla. Nyitókép: Pexels