AZ ALAPSZAKOT GONDOZÓ INTÉZET
Művészetelméleti és Médiatudományi Intézet
ALAPSZAKFELELŐS
dr. György Péter egyetemi tanár (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet)
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK MEGNEVEZÉSE
Kommunikáció- és médiatudomány (Communication and Media Science)
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKON SZEREZHETŐ VÉGZETTSÉGI SZINT
ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGJELÖLÉSE
Végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
Szakképzettség: kommunikátor
Szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication
VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓK
Újságíró, Médiatudomány
A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN
6 félév
AZ ALAPFOKOZAT MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ
KREDITEK SZÁMA
180 kredit
IDEGENNYELVI KÖVETELMÉNY
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges.
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI CÉLJA ÉS A SZAKMAI KOMPETENCIÁK
A szak célja kommunikációs szakemberek képzése, akik ismerik a kommunikáció különböző színterein működő intézményeket, intézményrendszereket. Ismerik a társadalmi kommunikáció színtereit, az itt működő intézmények struktúráját, a kommunikáció és média fontosabb intézményeit, a kommunikáció és média működését. Megszerzett tudásuk, képességeik és attitűdjeik birtokában teljes mértékig alkalmasak a kommunikáció színterein lévő intézményekben kommunikációs munka végzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására
Kommunikáció és Médiatudomány specializáció – 50 kredit
K. Horváth Zsolt
A városi tér társadalomtörténete – BBN-KOM16-103
A társadalomtörténet nevű diszciplína az egyes társadalmak felépítésének, szerkezetének, működésének történeti sajátosságait értelmezi. Mivel ez így túl általános, ezért a kurzus során két fontos, a mindennapi életünket is érintő témára szűkítem az órát: az első félévben a városi tér, a második félvben pedig a bűn társadalomtörténetét tárgyaljuk. Ebben a szemeszterben azt vizsgáljuk meg esettanulmányokon keresztül, hogy mi hozza létre a teret? A várostervezők hozzák létre a teret vagy az építtetők? Netán a tér használata is hozzájárul ahhoz, ahogyan észleljük, tapasztaljuk környzetünket? Hogyan jött létre a főváros tere, s milyen történeti sajátosságai vannak? Egyáltalán hány meghatározása van annak, hogy város? Felépítésében elméleti jellegű a kurzus, ám minden órán konkrét, aktuális problémák sokaságát beszéljük meg? A városi tér társadalomtörténetéhez tartozik az is, hogy milyen hatással van a VII. kerületi “bulinegyed” a város életére.
Szilágyi-Gál Mihály
Retorika – Az órák a modern retorikába vezetnek be. Ezen belül az érvelésre, az előadásra és a szövegértés témáira összpontosítunk, részben a szakirodalom, részben pedig órai retorika gyakorlatok alapján. Bár a retorika a kommunikáció, vagyis a tudatos előadás és vitatkozás legrégibb, több mint kétezer éves elmélete és gyakorlata, mindennapi kommunikációs élethelyzeteink állandó része. Egy állásinterjútól kezdve a hírek megértéséig állandóan retorikai feladatok előtt állunk, anélkül, hogy tudnánk róla. Ennek a tudásnak a megszerzésében segít ez a kurzus.
Orbán Katalin
A térkép – BBN-KOM17-561
A kurzus – angol nyelvű szakirodalom alapján – a térképkészítés és –használat kultúratudományi kérdéseivel, a társadalmi viszonyok és vizuális kódok kapcsolatával foglalkozik. Történeti és elméleti munkák alapján és esettanulmányokon keresztül vizsgáljuk, hogyan hoznak létre különféle térképeket a változó kulturális közegek és funciók (megrendelői szándékok, felhasználási lehetőségek), a térkép milyen (sokszor rejtett) jelentései alakítják a világról való tudásunkat, és hogy hogyan alakul át a kartográfiai képzelet és gyakorlat a mai digitalis kultúrában.
Bodolai László
Véleménnyilvánítás szabadsága a bírói gyakorlat tükrében – BBN-KOM-571.02
A jogszabályi háttér ismertetésén túl elsődlegesen konkrét jogesetek elemzésén keresztül próbálja bemutatni a bírói jogszabály- és szövegértelmezés sajátosságait, az ítéletek, és a megítélt kártérítések, sérelemdíjak hatását a sajtó-, és véleménynyilvánítás szabadságára. A kurzus egyik kiemelt témája az internetes tartalmakkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat változásainak elemzése, ide értve a felhasználói tartalmakért (kommentek, blogok,fórumbejegyzések) való felelősségi rendszer problémakörét. A kurzus részletesen foglalkozik a személyes adatok védelme és a személyhez fűződő jogok kapcsolatának kérdésével.
Istenes Petra
Ötleteléstől a startup világáig – BBN-KOM-291#1.87
Az óra célja, hogy akár ötlettel, akár ötlet nélkül jöttél, megtaláld a helyed egy csapatban. Tervezzetek meg, és kezdjetek el megvalósítani egy közös projektet! Lehetsz prezentálóbb, vagy inkább háttérmunkát végző típus is – lényeg, hogy elindítsatok valami sajátot. Három része van a kurzusnak: önismeret, hogy jól el tudj helyezkedni egy csapaton belül; előadások, hogy támogassunk a megvalósítás útján (pl.: kickstarterekről, munkaerőpiacról), illetve projektmunka az ötletek kidolgozására. A kurzus hasznos akkor is, ha a tanultakat nem kizárólag saját vállalkozásban, hanem akár a jövőbeli munkahelyeden szeretnéd kamatoztatni.
Bátorfy Attila
Online kutatói eszközök – BBN-KOM-291#1.86
A félév során a hallgatók megismerkedhetnek azokkal az eszközökkel, amelyekkel egy újságíró a munkáját végzi. Megtanuljuk, hogy milyen keresési módszerek vannak, hogyan kell terepen, adatbázisokban, interneten, Facebookon információkat felkutatni, továbbá azokat az információkat elemezni.
K. Horváth Zsolt
OTDK-szeminárium – BBN-KOM-291#1.31
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) több évtizedes hagyományra tekint vissza, s a tanszék életében is jó ideje jelen van. A kurzus célja az, hogy 1) a hallgató által választott témát a tutor segítségével megpróbáljuk legitim tudományos kérdéssé formálni; 2) a hallgató találkozzon különböző hasznos kutatásmódszertani eszközökkel; 3) fokozatosan megtanuljon önállóan összetett problémákat megoldani. A kurzus hasznos tanácsokat ad a szakdolgozatíráshoz is (hisz lényegében ott is ilyen feladatot kell megoldani). Az OTDK-t kétévente rendezi meg a minisztérium, hallgatóink mintegy tíz éve igen sikeresen szerepelnek. Jó hír: aki 1-3. helyezést ér el az OTDK-n, annak nem kell államvizsgát tennie.
Ács Dániel
Online videózás – gyakorlat – BBN-KOM-291#1.65
A gyakorlati szemináriumon az online videózás történetével, kialakulóban lévő műfajaival, formátumaival, a médiában megtalált szerepével foglalkozunk. Ismerkedünk a videós riport, az élő közvetítés, a szöveg és mozgókép kombináció, a portré, és a kreatív videózás műfajaival.
Munk Veronika
Tegnapi újság – BBN-KOM-291#1.88
A hallgatók a kurzus folyamán egy múltbéli esemény (például hírhedt gyilkosság, izgalmas politikai esemény, évfordulós katasztrófa) korabeli médiareprezentációja után nyomoznak archív lapokban, megismerkednek a könyvtári mikrofilmes olvasó rejtelmeivel, interjúkat készítenek a még élő szereplőkkel, majd a kurzus végén kiterjedt kutatásukra alapozva izgalmas újságcikkben prezentálják a múltbéli eseményt.
Szilágyi-Gál Mihály
Freespeech – BBN-KOM-291#1.79
The course addresses the phenomena of hate speech and free speech. By offering an overview of the international literature of the main related conceptual controversies, the course also addresses the Hungarian case both as example and as exception. As such we focus both on cross-national aspects of free speech and its abuses through fighting words and on some specific elements of the development of these matters in Hungary since 1990 onwards.
Szilágyi-Gál Mihály, Házas Nikoletta
Szabadságreprezentációk – BBN-KOM-291#1.77
A kurzus a művészet és a filozófia szabadságmeghatározásaiba vezet be. Konkrét műalkotások és társadalmi viták példáin ismertetjük a szabadság nemzetközi elméleti irodalmát. Az egyén és a közösség szabadsága, a szólásszabadság, a szabadság, mint felelősség és mint felszabadulás, a politikai és az apolitikus szabadság, a műalkotás és a műélvezet szabadsága egyaránt szóba kerülnek.
Kiss Eszter
Félelem és terror a médiában – BBN-KOM-291#1.82
A kurzus során túlnyomó többségében angol nyelvű szakszövegek segítségével a félelem és a terror médiában való megjelenését vizsgáljuk. A kurzus célja különböző média- és kommunikációs elméletek, illetve gyakorlati példák áttekintése a témához kapcsolódóan. A tematika része többek között a bűnbak- és ellenségképzés a médiában történelmi példákon keresztül, a félelem mint marketingkommunikációs eszköz, a kockázati társadalom elmélete (Ulrich Beck), morális pánikok elmélete, a terrorizmus médiareprezentációja és a félelem politikája (Frank Furedi).
Bodolai László
Törvény a filmben: a jog megjelenési formái a filmművészetben – BBN-KOM-291#1.66
A kurzus alapvető célja a filmművészet, egyéb művészeti ágak és a jog sajátos kapcsolatának bemutatása, elemzése.
Szigethy Gabriella
Approaches to Space – BBN-KOM-291#1.33
This semester our main issue is the relationship between public parks and local policies. We’ll be reading case studies about how the 19th century set to standardize behaviours and strategies in the first public parks and will research further on the survival of these policies in late capitalism. The goal is to survey some of Budapest’s public parks today (see how the never-changing rules are implemented together with the same old justifications) and find practical solutions to these political agendas.
Jamriskó Tamás
Rádióműsor-készítés – BBN-KOM-291#1.83
A hivatalos megfogalmazás: a félév során szerkesztői-műsorkészítési és technikai alapismereteket sajátítanak el a hallgatók, amelyhez az EPER Rádió infrastruktúráját használhatják. Az órán egyénileg és csapatokban dolgoznak előre meghatározott és szabadon választható feladatokon, mint hírműsorok, riportok, interjúk, hangjátékok és egyéb produktumok. Aktív gyakorlati óra és stúdiómunka várható, valamint több meghívott vendégelőadóval. A kevésbé hivatalos: rádiós parádézás, kreatívan, innovatívan, kalandosan! A félév hangsúlya: hogyan lehet új, innovatív és kreatív műsorokat, anyagokat készíteni.
Jamriskó Tamás
Kvalitatív technikák – fókuszcsoport – BBN-KOM-291#1.84
A kurzus során a hallgatók a fókuszcsoport készítés kvalitatív módszertanát sajátítják el, és készítenek maguk is önálló mérést. A munkával egy jelenleg is folyó kutatáshoz csatlakoznak, amely a potenciális- és jelenlegi egyetemi hallgatók elégedettségével, elvárásaival és tapasztalataival foglalkozik. Ezzel már alapszakosként kutatási gyakorlatot szerezhetnek, valamint segítőként jelenhetnek meg a publikációkban. Az elsajátított tudás konverzibilis, a későbbiekben akár a szakdolgozatukban vagy munkahelyükön is hatékonyan használhatják.