fontos hírek kutatás

Kivel, mikor, hogyan, hol – sport az egyetemi évek alatt

A sportolás jó esetben az emberi élet szerves része; különösen fontos szerepet játszik az iskolában eltöltött és az egyetemi évek alatt, amikor a fizikai aktivitás hozzájárulhat a stresszkezeléshez, az egészség fenntartásához és az életminőség javításához. Egy nemrégiben készült felmérés során 30 egyetemista sportolási szokásait vizsgálva részletes képet kaptam arról, hogy mik motiválják, illetve demotiválják őket, milyen hatással van a sport az egyetemi teljesítményükre, kinek a társaságában mozognak a legszívesebben, valamint hogy mit gondolnak az extrém sportokról.

Rendszeresség és időráfordítás

A kutatás alapján az egyetemisták legnagyobb része rendszeresen sportol, bár a gyakoriság területén megoszlanak a preferenciák. Legtöbben a heti 1-2 alkalommal való mozgást tartják ideálisnak, ezt a válaszadók 48 százaléka említette. A hallgatók körülbelül 30 százaléka sportol heti 3 vagy több alkalommal, akár napi szinten; 10 százalékuk havonta többször végez testmozgást, de nem heti rendszerességgel, és csupán egytizedük adta azt a választ, hogy sosem sportolnak. Az időráfordítás tekintetében az egy nap sportolásra szánt idő jellemzően 30-60 perc között mozog (55 %), de a hallgatók jelentős része (35 %) akár 1-2 órát is rászán egy-egy edzésre. A “kevesebb, mint 30 perc” kategória csak néhány esetben fordult elő; mindebből arra következtethetünk, hogy sokunk számára prioritást élvez a rendszeres – ha nem is olyan gyakori – testmozgás, és amikor rávesszük magunkat, akkor valóban odaszánjuk az időnket.

Motiváció és demotiváció

A kutatás külön figyelmet szentelt annak, hogy milyen tényezők befolyásolják a hallgatók sportolási szokásait. A leggyakoribb motivációk közül kiemelkedett az egészség fenntartása, javítása, ezt a válaszadók 80 százaléka jelölte be. A stresszlevezetés (66 %), a testsúlykontroll (62 %) és a fittség, a fizikai teljesítmény javítása (62 %) is népszerű szempontok voltak; emellett a hallgatók több, mint fele számára fontos tényező a mentális egészség javítása, a belső elégedetlenség önmagunkkal, és a sport mint örömforrás, kikapcsolódás.

A demotivációs tényezők közül a leggyakoribb probléma az időhiány volt, szinte mindenkinél megjelent a válaszok között. Igen sok hallgató érzi úgy, hogy a tanulmányok, a munka vagy más elfoglaltságok mellett nem marad elég szabadideje a sportolásra. A fáradtság és az anyagi korlátozottság – az edzésbérletek, felszerelések és lehetőségek költsége – szintén komoly akadályt jelent, ezeket körülbelül a diákok fele jelölte válaszként. Emellett a lassú vagy nem látványos fejlődés, vagy saját magunk másokkal való összehasonlítgatása is elégedetlenséghez vezethet, ami sokaknál csökkenti a motivációt.

A válaszadók 45 százaléka szerint a sportolás észrevehetően pozitív hatással van az egyetemi teljesítményükre, a hallgatók másik fele pedig kiemelte, hogy bár a tanulmányi eredményeikben nem látnak változást, a testmozgás segít a stresszkezelésben, és hozzájárul a mentális egészségük fenntartásához. Így ez közvetetten, de jelentősen javíthatja a tanulmányi eredményeket is.

Változatos mozgásformák sokasága

Természetesen az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki milyen sportot űz. A legnépszerűbb opció egyértelműen a futás, ezt a résztvevők egyharmada jelölte válaszként, a következő helyezéseket a tánc és a harcművészet különböző válfajai nyerték el (24 % és 14 %). Nem ritka, hogy a hallgatók edzőteremben vagy otthon végeznek különféle saját testsúlyos vagy súlyzós gyakorlatokat, valamint vannak, akik a labdajátékokat kedvelik kifejezetten (röplabda, kosárlabda, foci, tollaslabda); ezen kívül sokan választják még a jógát vagy pilatest, a sétálást és az úszást is. Az elsőre szokatlanabb, váratlan válaszok közé tartozott az evezés, az ugrókötelezés és a korcsolyázás.

Az egyetem adta lehetőségek kihasználása

A kutatás érdekes képet festett az egyetemi sportolási lehetőségek kihasználtságáról. A válaszadók nagy többsége (86 %) nem az egyetem által biztosított infrastruktúrát veszi igénybe, hanem más helyszíneken és módon sportol. Ez arra utalhat, hogy az egyetemi sportlehetőségek nem elég vonzóak, a hallgatók számára nehezen elérhetőek, vagy kevés róluk az információ. Pedig ezeknek a kihasználása számos előnnyel járhat. Az edzések helyszín szempontjából könnyen megközelíthetők, kedvező árakat kínálnak a hallgatók számára, ami lehetővé teszi az anyagi akadályok leküzdését, illetve kiváló alkalmat teremtenek új kapcsolatok építésére, közösségi élmények szerzésére. Az ELTE egyetemi sportklubja (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, BEAC) számos szervezett eseményen kínál lehetőséget arra, hogy a diákok megismerjék a támogatott sportok hatalmas választékát, felfedezzék és fejlesszék különböző képességeiket, miközben az egészséges életmódot támogatják. Ezek a programok (és az edzések) általában kedvezményesek, ami anyagilag is előnyös a hallgatók számára. Emellett az egyetemi sportéletet gyakran sokkal rugalmasabb időbeosztás jellemzi az edzések időpontja szempontjából, ráadásul értékes krediteket is lehet szerezni velük. Mindenkit szeretnék bátorítani, hogy látogassanak el egy-egy szimpatikus mozgásforma órájára, ugyanis megéri!

Extrém és extrémen unszimpatikus sportok

Hogy némi változatosságot vigyek az ehhez hasonló kérdőívek által kialakult megszokottság-érzetbe, kikértem a résztvevő hallgatók véleményét az extrém sportokkal, illetve a számukra legérthetetlenebb, legkevésbé szimpatikus mozgásformákkal kapcsolatban. Az extrém sportokhoz kapcsolt három leggyakoribb fogalom a fizikai és mentális kihívás, az izgalom, az adrenalin, és a hatalmas élmény volt; ezeket a válaszadók 65-70 százaléka jelölte be. A további válaszok is azt mutatják, hogy az általános felfogás inkább pozitív: jóval többeknek jutott eszébe a szabadságérzet és saját félelmeik legyőzése, mint például hogy felelőtlenség, őrültség lenne vállalni az ezzel járó felesleges kockázatot.

Az unszimpatikus sportok területén is érdekesen alakultak az eredmények. A válaszadók egyharmada felsorolta a sakkot, mint olyan elfoglaltságot, amely számukra érthetetlen, hogy miért nevezzük sportnak. További gyakori válasz volt a curling, az extrém vasalás (azaz extrém helyszíneken való vasalás), az e-sport és a hobbilovaglás (fából készült botra erősített lófejjel lovaglás imitálása).

További adatok, sportolási szokások

A női válaszadók 80 százalékát tették ki a kutatásban részt vevők számának, az átlagéletkor pedig 21 év körül alakult. A sporttevékenység közbeni társaság tekintetében nagyrészt egybehangzó vélemények születtek: a legtöbben egyértelműen egyedül vagy barátokkal szeretnek mozogni. További érdekesség, hogy a férfi alanyok mindegyike egyformán kedveli a csapatsportokat és az egyéni mozgásformákat is, így mindkettőt ugyanolyan szívesen űzik; a nők válaszai pedig nagyrészt megoszlottak a „nem tudok választani” és az „egyedül” válaszlehetőségek között, és csak nagyon kevesen preferálják a csapattal való sportolást (15 %).

Személyes tapasztalatom szerint a zenehallgatási szokások és ízlések is összefüggésben állhatnak a sport szeretetével, valamint az ebben szerzett sikerélményekkel. Így kérdőívemben erre is kitértem. Az eredmények igazolják a meglátásomat: a hallgatók fele 5-re, a maximális pontszámra értékelte a megfelelő lejátszási lista fontosságát. Egynegyedük 4-es értéket adott meg, további 14 százalékuk pedig 3-ast. A jövőbeni sportolási szokásokat illetően ismételten nagy egyetértés mutatkozott a válaszokban, ugyanis az alanyok 83 százaléka több időt szeretne mozgással tölteni a jövő év során. Reméljük, mindenkinek sikerül megvalósítania az ehhez kapcsolódó terveit!

Szöveg: Rácz Dorottya. Nyitókép: Pixabay