Az Alumini Maraton öt hetes rendezvénysorozatának második alkalmán, április 15-én a tévé és az online videózás került terítékre. Ismét volt ELTE Médiás hallgatók meséltek szakmájukról és adtak tanácsokat a videózás és a televíziós munka iránt érdeklődő hallgatóknak.
A rendezvényt az ELTE Alumni központjának munkatársa, Petz Denise Gerda nyitotta meg, ezt követően a szót Hajnal Ernő, az ELTE Média oktatója, a tanszék stúdiójának vezetője vette át, aki a beszélgetés moderátoraként mutatkozott be. A meghívott vendégeket név szerint mutatta be, majd arra kérte őket, definiálják ők, mi szerepelne a most csak elképzelt asztali névjegykártyájukon. Mindannyian megállapították, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat, tekintve a munkaköreik jellegzetességeit, de azért tettek egy próbát.
Hegedűs Mária a Gridstúdió kreatív reklámügynökség munkatársaként a projektmenedzseri titulust választotta.
Halász Glória szabadúszóként az elmúlt évtizedben több produkciós céggel is dolgozott együtt. Egész estés dokumentumfilmek, különböző reklám-, és imázsfilmek kötődnek a nevéhez, sőt, most készül az első fikciós nagyjátékfilmje is, így ma már bátran írná a névjegykártyájára, hogy filmrendező. Lengyel-Szabó Péter a Telex.hu videós rovatvezetője, korábban 10 évig az Indexnél dolgozott, ahova szintén vendégünk és oktatónk, Ács Dániel munkáitól ihletve került. Ő videós újságíróként definiálta magát. Kováts Mihály 1999 óta dolgozik az RTL Klubnál. Riporterként kezdett, 2005 óta felelős szerkesztője a Házon kívül című műsornak, ez a megnevezés a létező névjegykártyáján is megtalálható.
Ács Dániel neve nem ismeretlen a tanszék hallgatói számára. Ő a 444.hu újságírójaként és videósaként mutatkozott be. Korábban szintén az Index munkatársa volt, valamint különböző ügynökségeknél dolgozott videósként. Elmondása szerint a videózás hamarabb volt az élete része, mint az újságírás, így elsősorban az előbbit nyomtatná a névjegykártyájára.
Ernő a rövid bemutatkozó kör után arra kérte a vendégeket, fejtsék ki bővebben, mivel is foglalkoznak a mindennapokban és hogyan jutottak el idáig, milyen készségek voltak ehhez szükségesek. Hegedűs Mária online videózással foglalkozik, többek között a VIBES YouTube csatorna egyik készítőjeként. Fő céljának tekinti, hogy bebizonyítsa, a televíziózásban megvalósuló minőségi produkciók az online térben is létrehozhatók, ráadásul sokkal kevesebb pénzből. Egyszerre tölt be szerkesztői, projektmenedzseri, vágó, valamint produceri feladatköröket. Szerinte a legfontosabb a nyitottság az új dolgokra és az emberekre, illetve a kitartás, hogy a kudarcok ne tántorítsanak el minket céljainktól.
Glória az egyetem alatt kezdett el filmezéssel és rádiózással foglalkozni, utóbbi nagy szerelem volt az életében, mégis a filmezés érdekelte alapvetően a legjobban. Első egész estés dokumentumfilmje Vasfüggöny címmel egy egyetemi projektből nőtte ki magát, amit a váci börtönszínház elítéltjeiről forgatott. Azóta a legkülönbözőbb témákban hét egész estés dokumentumfilmet készített, melyek fesztiválokon nyertek fődíjakat. Szerinte ahhoz, hogy valaki ezen a területen egyáltalán megmaradjon, akármennyire is közhelyesen hangzik, de valóban kitartás, szorgalom, alázat, nyitottság és kíváncsiság szükséges. Nem utolsó sorban pedig hit abban, hogy fontos az, amit az emberekhez el szeretne juttatni.
Lengyel-Szabó Péter mindenkit megmosolyogtatott, amikor az első szó, ami a munkájáról eszébe jutott, a „sok” volt. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen egy nagyjából fél éves lapot kell a lehető leghamarabb a fogyasztók elvárásainak szintjére emelni. Ez rengeteg feladattal jár, legyen szó akár technikai, akár logisztikai műveletekről. Szívesen emlékezett vissza az egyetemi éveire, arra, mennyit jelentettek számára Ernő, vagy György Péter órái. Szerinte a legfontosabb készség minden filmes ember számára, hogy értsen a vágáshoz, annak minden technikai kihívásához. Izgalmas részleteket is mesélt az egyértelműen komplex munkaköréről.
Kováts Mihály az RTL Híradójával és a Házon kívül című műsorral egyszerre foglalkozik, melyek igencsak eltérő műfajok. A két műsor közös pontjaként a lavírozást emelte ki a komoly témák, a rémisztő hírek, és a közérthetőség között. Szerkesztőként folyamatosan olvas, mindenről mindent tudnia kell, olykor saját érdeklődését is félretéve. Emellett fontosnak tartja a felháborodni tudás belső késztetését, enélkül szerinte nem lehet végezni az övéhez hasonló munkákat.
Ács Dániel arról mesélt, hogy Magyarországon még nincs kiforrott kultúrája az online hír-videózásnak. Azt mondta, egyszerűen még nem jöttek rá arra, hogyan lehet gazdaságosan vegyíteni az írott és a mozgóképes nyelvezetet. Érdekes múltbéli próbálkozásokról mesélt, és arról, ezekből tanulták meg, hogy azon kevesek fognak ebben a műfajban értéket alkotni, akik vagy nagyszerű újságíróként nyitottak és fogékonyak a technikára, vagy azok a videósok, akikben hatalmas a tudásvágy, a világra való nyitottság. Az ő napjai a folyamatos kísérletezésről szólnak a formátumokat illetően, keresi, hogyan lehetne már végre heti rendszerességgel, kiszámíthatóan legyártható módon, jó minőségű tartalmat készíteni egy újság részeként.
Ernő ezután arra kérte a vendégeket, osszák meg a jelenlévőkkel, tapasztalataik alapján mit üzennének a hallgatóknak, hogyan induljanak el azokon az utakon, amikkel szívesen játszanak el gondolataikban. Íme az Alumni maraton második részének vendégeitől átnyújtott képzeletbeli tarisznya:
Ami nekem sokat segített személy szerint, az a szakmai gyakorlat volt. Ezt tudom kiemelni, hogy vegyék tényleg komolyan. Ezt ne csak úgy tekintsék, mint valamennyi órát, amit le kell valahol tölteni, hogy túl legyenek rajta és meglegyen róla a papír. Hanem tényleg olyan helyet válasszanak, ahol úgy gondolják, hogy fejlődhetnek és szakmailag is tudnak vele azonosulni.
– mondta Hegedűs Mária.
Halász Glória azt tanácsolta, hogy merjék kipróbálni magukat bármiben, ami az eszükbe jut, ne gondolják azt, hogy kevesek hozzá. Ha van egy gondolatuk vagy egy ötletük, amit szeretnének megvalósítani, akkor ne tartsa vissza őket semmi. És nem baj, ha elbuknak, mert abból is tanulnak és épülnek. Szerinte nagyon fontos, hogy higgyenek magukban és abban, amit meg szeretnének valósítani.
Kováts Mihály azt hangsúlyozta, hogy ha a hallgatók a beadják valahova a jelentkezésüket, akkor azt tényleg gondolják komolyan, mert egy pillanat alatt kiderül, ha valaki alibizni jön. „Én most a saját cégem nevében tudok beszélni, hogy egyszerűen nincs lehetőség alibizni. Egyetemen lehetett, csomó órán én is csináltam nyilván, de meg kell érteni, hogy itt nagyon komoly munka folyik és nagyon szívesen látunk mindenkit, aki ebben részt akar venni” – fejtette ki Mihály.
Ne hallgassanak azokra a hangokra, akik azt mondják, hogy az újságírás, a tévézés, a videózás alantas foglalatosságok. Ezt általában valami céllal mondják azok, akik mondják és ne higgyenek nekik!
– mondta Ács Dániel.
A vendégek az utolsó percekben szót ejtettek arról is, szerintük milyen alapvető tulajdonságokkal érdemes felvértezni magukat a gyakornoki pozícióra vágyó hallgatóknak. Ilyenek voltak a szerénység, az alázat, a szorgalom, a felkészültség, a világra való nyitottság és kíváncsiság. Mindannyian egyetértettek abban, hogy nem szabad várni a lehetőségekre. A lehető leghamarabb el kell kezdeni tartalmat gyártani, gyakorolni azt, amivel foglalkozni szeretnének a hallgatók, csak így juthatnak egyről a kettőre.
Az Alumni maraton második része visszanézhető az ELTE Média Facebook-oldalán.
Május 6-ig pedig további két alkalom enged majd betekintést a hallgatókat a média különböző területeire, volt hallgatüink segítségével. A Rádió & podcast témájú eseményről ITT, a PR & Online Marketing beszélgetésről pedig ITT található több információ.
Szöveg: Szilágyi Anna. Kép: ELTE Média.