A koronavírus-járvány még mindig az életünk része és számos dolgot jelentősen befolyásol, ilyen az egyetemi élet is. Márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnunk az online oktatásra, ezt szeptembertől felváltotta a hibrid oktatás. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan élik meg az ELTE BTK médiaszakos hallgatói és tanárai a jelenlegi helyzetet.
Hammer Ferenc tanszékvezető elmondta, egy olyan dolgot kellett rövid idő alatt kitalálniuk, ami nem pótlék, hanem minőségben egyezik a jelenléti oktatással. Ez az új rendszer persze nem olyan jó, mint amikor minden órára bejártunk az egyetemre, de vannak dolgok, amiket szívesen megtartanának belőle a jövőben. Például kiderült, hogy számos olyan kurzus van, amiket most online tartanak és így is tökéletesen működnek.
A tanár úr azt is elmondta, hogy nagyon sajnálja a hallgatókat, hiszen a diákélet fontos eleme, hogy együtt legyenek és új élményeket szerezzenek az iskola falain belül. Azonban nem csak a diákoknak, hanem a tanároknak is ugyanilyen nehézségekkel kell megküzdeniük, hiszen a személyes találkozás természetesen nekik is fontos.
De Hammer Ferenc szerint mindenképpen pozitívum, hogy az online oktatás esetleges nehézségei miatt a hallgatók rá vannak kényszerülve, hogy jobban odafigyeljenek az órán vagy jegyzetelnek. Ez mindenki munkáján meglátszik, a tanárokén és a diákokén egyaránt.
Az előző félévben hirtelen történt meg a váltás, szerencsére még személyesen kezdődött el az oktatás, és utána a már “összeszokott” csoporttal sikeresen folytattuk a virtuális találkozókat. Ez a tapasztalat segített a folytatás megtervezésében. A hallgatókat megkérdezve szinte mindenki igényli a személyes kontaktust is: habár az otthonunkban folytatott digitális órák nagyon kényelmesek, a fókuszálás és az elmélyülés a témákban, a közös kibontás sokkal nehezebb. A megértés minőségére szükséges most odafigyelni, a gyakorlati kurzusaim többnyire személyesen zajlanak és néhányan online kapcsolódnak be.
– mesélte Kudron Anna, aki Divatkommunikáció címmel tart órát a tanszéken. A technikai dolgokban nagy segítséget nyújtanak a tanárnő számára az egyetem munkatársai csak úgy, mint a diákok. Úgy gondolja, így, hogy online és jelenléti formában is meg megtartják az órákat, csak még izgalmasabbá és érdekesebbé tudja tenni azokat a diákok számára.
Lefor Petra elsőéves alapszakos hallgató annak ellenére, hogy nem járhat be minden órájára az egyetemre, értékeli, hogy legalább ennyi élményben van része.
Már annak is örülök, hogy a jelenlegi helyzet ellenére is bejárhatunk az egyetemre, mert legalább átérzem, milyen is egyetemistának lenni. Lehetőségünk van megismerni egymást és a tanárainkat. Remélem, hogy amíg a helyzet nem lesz jobb, addig marad ez a hibrid oktatás, mert nekem ez így jó és élvezem.
Azonban vannak olyanok is, akik nem élik meg jól ezt az időszakot. Kirilly Dóra, szintén elsőéves alapszakos hallgató elmesélte, ő mit gondol a hibrid oktatásról. Neki sokkal kényelmesebb lenne, ha vagy minden órára bejárhatna, vagy mindegyiket otthonról hallgathatná.
Először megörültem, hogy az előadásokat a kényelmes kanapémon ülve hallgathatom, de a kezdeti lelkesedés elég hamar alábbhagyott. Hiába próbáltam úgy összerakni az órarendemet, hogy az óráim ne üssék egymást és legyen időm bejutni az egyetemre vagy hazajönni a lakásomba a tárgyak között, sok tanár a Neptunba kiírtakkal ellentétben online helyett élőben vagy épp fordítva, élő óra helyett online tartja a gyakorlatot, ami megnehezíti a programjaim összeegyeztetését. Van olyan óra, amit nem tudok anélkül végighallgatni, hogy ne költenék el egy csomó pénzt, csak azért, hogy olyan helyen üljek, ahol meleg van, jó az internet és megszólalás esetén a maszkot is levehetem. Szerencsére az oktatók többsége segítőkész és megpróbálja minél kényelmesebbé tenni az így megtartott órákat, így az utazási időből adódó ütközéseket sikeresen meg tudtam oldani. De sajnos van olyan is, aki ezeket a problémákat nem veszi figyelembe. Az órák közti időt tanulás helyett utazással töltöm, amitől csak úgy érzem, még több dolgom van, mint egyébként. Ez csak fokozza a vírus miatti stresszt.
Torma Borbála, harmadéves hallgató is beszámolt arról, hogy végzősként ő hogyan élte meg az elmúlt félévet, valamint a mostani helyzetet.
Nekem így, harmadévesként volt szerencsém mindenfajta oktatási rendszerbe belekóstolni, ami egy olyan tapasztalat, amivel közel sem számoltam egyetemkezdéskor. Bizton tudom állítani, hogy szinte összehasonlíthatatlan a mostani rendszer a megszokott egyetemi életmóddal. Hatalmas kincsnek és szerencsének tartom, hogy nálunk, a BTK-n ilyen fantasztikusan kezelik a hibrid oktatást. Különösen média szakosként érzem azt, hogy a gyakorlatok online térben való megtartása majdhogynem értelmetlen, hiszen egy olyan gyakorlati szakról, szakmáról beszélünk, amin a jelenlét, a karakter, a hozzáállás a legfontosabbak.
Bori alapvetően úgy gondolja, hogy mivel az előadásokat online formában tartják meg, a hallgatók hozzáállása is teljesen megváltozott. Úgy osztják be az idejüket, ahogy szeretnék, akkor nézik vissza az óráikat, amikor nekik jó, és akár dolgozni is el tudnak menni.
Összegezve tehát nagyon kettős mércével tudok csak tekinteni erre a hibrid oktatási formára. Egyrészt hatalmas (kényszer-)fejlődést értünk el, aminek hála sokkal több hallgatót lehet bevonni az oktatásba, ugyanígy az adminisztratív dolgok, a vizsgák megoldhatóak alternatív módon is. Ezzel szemben viszont érezni, hogy közösségileg sem ugyanaz a helyzet, mindig jelen van egy kimondatlan félelem a levegőben, amikor a szemináriumok végén úgy köszönnek el az oktatóink, hogy reméljük, jövőhéten is még be tudunk jönni az egyetemre.
Arról is kaptunk egy kis betekintést, hogy a kialakult helyzet miatt, milyen így a szakzárás, valamint a konzultáció a konzulenssel.
A témavezetőinket és a témákat még júniusban kellett megjelölnünk, de a végleges elosztásra csak szeptemberben került sor. Azért tartott ennyi ideig és volt olyan bonyolult a dolog, mert a vírus miatt akadt olyan oktatónk, aki veszélyeztetett léte miatt nem tud bejárni az egyetemre. Ezért, mivel úgy érezte, hogy online nem tudna olyan minőségi segítséget nyújtani, mint személyesen, nem vállalt szakdolgozókat. Emellett az MMI oktatóinak száma is csökkent, így több fronton is nagyon megnehezült a szakdolgozók elosztása. Végül, természetesen mindenkinek lett témavezetője, ám van olyan tanár, akinél az ideális 5-6 helyett 13-14-en írják a szakdolgozatukat. Ez több, mint a duplája annak, ami a megszokott, de reménykedünk benne, hogy ez nem fog a minőség rovására menni, hiszen senki nem veszi kevésbé komolyan a dolgot, sőt. Idéntől a nyomtatott, papíros formátum helyett online, a Neptunon keresztül kellett leadni a címbejelentőt, ahogy majd novemberben magát a szakdolgozatot is oda kell feltölteni. Én egyelőre úgy látom, a hibrid oktatás kedvez a végzős évfolyamoknak, hiszen a vizsgák, ügyintézések is sokkal gördülékenyebben és átláthatóbban működnek. Régóta fennálló probléma a média- és film tanszékek közelségéből adódóan, hogy sok hallgató próbál bejutni kevés, kis létszámú órára, de idén év elején erre is külön rendszer lett kitalálva, hogy nehogy ezen múljon valakinek a szakzárása.
Szöveg: Horváth Nikolett, Kép: Unsplash