fontos hírek interjú pályázat

“Abban biztos vagyok, hogy a titkosszolgálat lehallgatta a telefonomat” – interjú Alexander Nanau-val, a Colectiv című tényfeltáró film rendezőjével

A 2019 novemberében, Budapesten rendezték meg a 16. Verzió Nemzetközi Emberijogi Dokumentumfilm Fesztivált, melynek nyitófilmje, majd később a nemzetközi közönségdíj nyertese is a Colectiv tényfeltáró film volt.

2015 október 30.-án a bukaresti Colectiv nevű szórakozóhelyen tűz ütött ki a Goodbye to Gravity metálzenekar lemezbemutató koncertjén. A klub nem megfelelő biztonsági felszereltségének köszönhetően a helyszínen 27 ember életét vesztette, amelyet később a szakszerűtlen kórházi ellátás következtében további 37 követett. Ahogy az ügyet felkaroló újságírók, Catalin Tolontan, Mirela Neag és Razvan Lutac elkezdték nyilvánosságra hozni a részleteket, kibontakozni látszott Románia történetének egyik legjelentősebb korrupciós botránya. Kiderült, hogy az állami megrendelésre legyártott kórházi fertőtlenítőanyagokat tízszeresére hígítja a Hexi Pharma nevű vállalat, majd később a cég tulajdonosa, Dan Condrea gyanús körülmények között egy fának csapódott autójával pár nappal a kihallgatása előtt. A történetben szerepet kap Vlad Voiculescu is, aki a lemondott Ponta-kormány helyébe lépve megpróbál az ügy élére állni, és a kamerákat szinte minden ajtó mögé beengedve, nyílt kommunikációval megoldást találni a sokszereplős korrupciós ágazat felszámolására, de később a választásokon súlyos vereséget szenved. A film végigköveti a nyomozás nagyjából másfél évét, megjelennek a baleset áldozatai és hozzátartozóik, az ügyben érintett politikusok és gazdasági szereplők, az egészségügyben dolgozó informátorok, és nem utolsó sorban az ügyet feltáró újságírók. A film rendezőjével, Alexander Nanau-val beszélgettünk.

Hogy került bele ebbe az ügybe? Honnan szerzett tudomást róla?

Romániában ez egy aktuális, nagy hír volt, minden tömegmédiumot megmozgatott, szóval nehéz volt nem hallani róla és nem a részesének lenni valamilyen módon. Az érdekel, hogy a projekt tulajdonképpen hogyan kezdődött el?

Tulajdonképpen igen.

Azt éreztük, hogy nagy gondok vannak Romániában, és hogy valamiféle változásnak kell bekövetkeznie nemsokára. Szóval létrehoztunk egy csapatot, hogy megvizsgáljuk, hogyan tudnánk ezt a korrupt ügyet napvilágra hozni. Mert hát itt emberek haltak meg, emberek hozzátartozói haltak meg, orvosokról volt szó, akikről nem lehetett tudni, hogy milyen szinten vonódtak be, mennyire voltak részesei és mennyit tudtak ezekről a dolgokról. Addigra az újságírók már kezdtek felderíteni komoly problémákat az egészségügyben, így arra gondoltunk, hogy újságírói oldalról közelítjük meg az egészet. Mert ez egy jó eszköznek tűnt arra, hogy egy ilyen társadalmi problémát tudjunk reprezentálni az embereknek.

A fesztivál nyitófilmje és a nemzetközi közönségdíj nyertese is a Colectiv volt / Fotó: Verzió

Milyen a román média helyzete? Milyen a közmédia tájékoztatásának minősége? Hogy oszlik el a kormány befolyása a médiában?

A tömegmédiát kevésbé mondanám minőséginek vagy objektívnek, tekintve, hogy politikai vagy akár felsőbb hatalmi korlátozások vannak, hogy mi és milyen formában kerülhet be a médiába. Amikor a hihetetlenül korrupt szociáldemokrata kormány van hatalmon, akkor ők általában olyan közszereplőket és olyan médiaforrásokat részesítenek előnyben, amelyek az ő céljaikat viszik előre. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a média cégek vezetői is többnyire azonos politikai irányultságúak. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem léteznek olyan műsorok, amelyek megpróbálnak valódi tartalmat közvetíteni, ez az újságíróknak egy komoly feladat, egy nehéz folyamat, hogy meg tudják tartani az objektivitásukat és ne azt hozzák le hírként, amit a politika épp megkövetel. A magánszektorban sem különösebben más a helyzet, ott is valószínűleg olyan részvényesek állnak a háttérben, akik valamilyen szinten politikai irányultságúak. Ez viszont abszolút nem zárja ki azt, hogy legyenek olyan források, amik valódi tartalmat hoznak le, ezért a független újságírók tényleg hivatásuknak érzik ezt és próbálják megvalósítani. Ez igazából az újságírók egyéni morális, etikai döntése, hogy mennyire helyesen végzi a hivatását és hozza le az adott hírt. Nagyjából a román újságírók 20 százalékát tekinthetjük teljesen függetlennek, akik többnyire fiatal, közösségi finanszírozásból dolgozó újságírók. Ők azok, akik az elmúlt évben olyan, akár korrupciós, akár más jellegű ügyekre tudtak fényt deríteni, amelyek már régóta jelen vannak Romániában.

Volt-e hogy nem engedték be Önöket valahova forgatni?

A legtöbb helyen engedélyt kellett kérnünk, de nem igazán volt jellemző, hogy bárhol megtiltották volna a forgatást. Alapvetően az emberek értették a szándékainkat, segítőkészek voltak. Profi csapattal, jó operatőrökkel és megfelelő technikával dolgozhattam, ennek köszönhetően megkaptuk az engedélyeket szinte mindenhova. Az egyetlen hely, ahova nem engedtek be minket az a labor volt, ahol a vegyszer sűrűségéről készített vizsgálatokat végezték.

Volt-e arra példa, hogy megfenyegették vagy akadályozták a munkáját?

Nem, nem igazán voltam a céljaimtól ennyire eltántorítva. Viszont abban biztos vagyok, hogy a titkosszolgálat lehallgatta a telefonomat, erről egy ottani dolgozó szólt utólag. Azt figyelték, hogy kikkel beszélek, mennyit beszélek velük. Ez viszont engem nem zavart, hiszen a titkosszolgálatnak az a dolga, hogy végezze a munkáját. Arra voltak kíváncsiak, hogy ki mennyit tud erről az egész ügyről, tekinthetünk erre akár egyfajta védelemként is. Úgy gondolom, hogy ha ilyen volumenű, az egész társadalomra kiható témához nyúl valaki, akkor elkerülhetetlen, hogy lekövessenek. Minden esetben meg fog történni.

A rendező biztos abban, hogy a titkosszolgálat lehallgatta / Fotó: Verzió

Ön szerint felszínre bukkan-e a korrupciós hálózatnak ezen része, ha nem történik meg a Colectiv tragédia?

Az emberek utólag tudósítva lettek a vakcinák hígításáról, de ha nem történnek meg a halálesetek, akkor biztos nem kapott volna ekkora hangsúlyt az ügy. Úgy gondolom, hogy nem tör ki a botrány, ha nem történik meg a Colectiv-ben a tűzbaleset.

Ön szerint tekinthető Vlad Voiculescu egyfajta modernkori Don Quijote-nak?

Vlad Voiculescuban semmi különöset nem látok, ez lenne a normális útja annak, hogy kapcsolat jöjjön létre a nép és a felső vezetés között. Ő egy olyan vonalat képvisel, hogy viszonylag nyíltan hozza a döntéseit. A jelenlegi helyzetben szerintem elvárás lenne, hogy ne hozzanak úgy egészségügyi döntéseket, háttérváltoztatásokat, hogy az emberek nincsenek értesítve róla. Ha minden rendben van, nincs mit titkolnod. Az, hogy ilyen csendben hoztak döntéseket az egészségügyben már korrupcióra enged következtetni.

Volt-e hatása a filmnek Romániában, ha igen kikre és milyen?

Jelenleg még nem forgalmazzuk Romániában. Van egy organikus felépülése a film megjelenésének. Először fesztiválokon kerül bemutatásra, hogy felkeltse a nemzetközi szakma érdeklődését. Ez után a periódus után kezdjük el mozikban vetíteni, szintén nemzetközi szinten, ennek hangsúlyosan része lesz Románia is.

Hogy működik a korrupcióellenes hivatal Romániában? Tudná ajánlani egy ilyen hivatal létrehozását Magyarországnak?

Viszonylag jól és igazságosan működött két évvel ezelőttig, amikor ez a szuperkorrupt szociáldemokrata kormány került hatalomra. Az elmúlt két év eseményeinek részeként a kormány eltávolította a helyéről az anti-korrupciós iroda fejét, a nőt, aki a filmben is látható. (Azóta az Európai Antikorrupciós Bizottság ügyésze lett.) Viszont ez a szervezet elég jól fel van építve, hogyha hagyják dolgozni, akkor elég jó módja lehet a korrupciós esetek feltárásának. De nem hiszem, hogy a Ti országotokban akár a kormány akár a Parlament engedne egy hasonló ügynökséget működni.

A fesztiválon nemcsak a filmmel, készítőjével is találkozhattak az érdeklődők / Fotó: Verzió

Mi jut el a német/román sajtóba a magyarországi hírekből/eseményekből?

Nagyon egyszerű a válasz, Magyarország hátterében folyamatosan érezhető Oroszország hatása, tulajdonképpen minden fontosabb ügyben ugyanazt képviseli. Oroszország tulajdonképpen felhasználja Magyarországot, hogy az európai hívásoknak ellenálljon, ezzel gyengítve az európai egységet. Az utolsó eset, amivel ennek kapcsán találkoztam az a CEU Bécsbe költözése volt. Ez sok mindent elmond. Az is tiszta, hogy egy olyan illiberális kormány tevékenysége, mint Orbán Viktoré, mit eredményez az állami ügyekben vagy az oktatásban.

Forgatna filmet más szociális, kulturális témában a román korrupcióról? Például a fák kivágásának ügyéről.

Á, az erdőkivágásra gondolsz. Az is egy érdekes téma, akár újságírás szempontjából is, de egyelőre nem terveztem vele foglalkozni részletesebben. De ezen az ügyön keresztül is jól bemutatható, hogy hogyan érvényesül a nyugati korrupció hatása például Romániában. Erről tud az Európai Unió, érdekes lehet újságírói szempontból nézve megérteni azt a mechanizmust, ahogyan a nyugati vállalatok közreműködnek akár az EU-val is, hogy ellopják a fát, például Romániából vagy más kelet-európai országokból.

Dolgozik jelenleg valamilyen munkán?

Vannak projektek, de egyelőre nem beszélhetek róluk…

Az interjú az ELTE BTK HÖK Kulturális és sport pályázata támogatásával készült, a Műfajismeret és műhelygyakorlat kurzus keretében. Az interjút Báthori Benjámin készítette. Nyitókép és fotók: Verzió, Adrián Zoltán