A Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok című konferencia a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék Kultúra a digitális forradalom idején című konferencia-sorozatának első állomása.
Részletes program itt található.
Helyszín: BME Q épület, QA406. terem (Budapest 1117, Magyar tudósok körútja 2.)
A „véleménybuborék” (vagy „filterbuborék”) az elmúlt évek egyik legdivatosabb kifejezése. A fogalmat az ún. digitális forradalom hatására átalakult kommunikációs gyakorlatok általános jellemzésére szoktuk használni: a közösségi médiában rendre olyan tartalmakkal találkozunk, amelyek a saját (kulturális, ízlésbeli, világnézeti) preferenciáinkat tükrözik. A „véleménybuborék” kategóriájának sikere nem meglepő: az új jelenségek leírása új fogalmakat kíván.
Új fogalmak, új rendszerek
És szemlátomást nagyléptékű változásokról van szó. A kulturális iparágak működése, a társadalmi és politikai nyilvánosság megváltozott szerkezete, az egyéni és csoportidentitások ízlésbeli szerveződései egyaránt arra utalnak, hogy a digitális átállás nemcsak a kulturális termelés, hanem a fogyasztás területeit és mediális kiterjesztéseit is átalakították.
Szerző és olvasó, termelő és fogyasztó, fikció és valóság között egyre vékonyabb a határ; a szerepek mellett pedig az attitűdök is változnak, akár az irodalomra, akár a zenére, akár például a sorozatfogyasztásra gondolunk.
Kérdés azonban, hogy valóban minden ízében új jelenségekkel van-e dolgunk. Vajon a digitális korszak előtt létező szalonokat, közösségeket és csoportidentitásokat mennyiben tekinthetjük a mai buborékok előzményének? Másképpen fogalmazva: vajon nem lehetséges-e, hogy véleménybuborékok már korábban is léteztek, csak nem így hívtuk őket? Végső soron nem arról van-e szó, hogy a csoportidentitásokat működtető taxonomikus elvek logikáját sok esetben pusztán lemásolják vagy adaptálják a digitális algoritmusok szabályozó mechanizmusai?
A kulturális iparágak, a kulturális termelés szereplői mellett kevesebb — vagy legalábbis másfajta — figyelem irányult eddig a közgyűjtemények digitális létezésének elemzésére, a kiállítási módszertan változásaira, a gyűjtemények előtt álló teendők vizsgálatára, értékelésére. A digitális átállás azonban nemcsak a termelés és a fogyasztás, illetve a hozzájuk kapcsolódó mentalitások szerkezetét változtatta meg, hanem a gyűjteményi tudás, a gyűjteménykezelés és a kulturális örökség korábbi koncepcióit is. Konferenciánk keretei között olyan párbeszédet kezdeményezünk, amelyben a kulturális iparágakkal foglalkozó intézmények, kutatók és kutatóhelyek tudása mellett a gyűjteményekben és közgyűjteményekben dolgozók kompetenciái is megjelennek.
Néhány kérdés, amelyre a konferencián választ keresünk
- Hogyan rajzolhatjuk meg a kortárs magyar kulturális iparágak térképét?
- Miképpen befolyásolja a kulturális kánonok létrejöttét, formálódását és továbbélését a digitális forradalom, és a vele járó kommunikációtechnológai változások sorozata?
- Milyen fogalmi kapcsolat áll fenn az „értelmező közösség” vagy „ízlésközösség” és a „véleménybuborékok” között? (Például a Holmi kanonizációs törekvései vajon egy véleménybuborék fenntartására irányultak?)
- Hogyan alakítják a csoportszerveződéseket és a véleménybuborékokat a különféle ajánlórendszerek és algoritmusok (3T, luxemburgi rádió, Netflix, Spotify, stb.)?
- Hogyan szerezhetünk adatokat a véleménybuborékokról (a méretüktől kezdve az időbeli fennállásukon át az esetleges kapcsolatrendszerükig)? Hogyan írhatjuk meg egy filterbuborék életrajzát? Mivel jellemezzük őket: elérés- és interakciótípusokkal, az életciklusuk sajátosságaival, a rajongók és fogyasztók szociológiai meghatározása révén?
- Milyen előzménye, hagyománya, történeti modellje van a véleménybuborékoknak?
- Mi a szerepük a közgyűjteményeknek a digitális átállás során és azt követően?
- Hogyan változott meg a kulturális örökség fogalma a digitális forradalom hatására?