fontos programajánló

Nehogy kihagyja a színházat, csak azért, mert nem lát

Az ember a legkülönbözőbb okokból megy színházba. Vagy azért, hogy feltöltődjön, vagy szórakozzon, esetleg kikapcsolódjon. De mi a helyzet akkor, ha valaki tőle független okból nem tudja teljes mértékben élvezni az előadást, mert például nem működik az egyik legfontosabb érzékszerve: a látása? Mit tud az ember ebben az esetben tenni? Megkéri valamelyik ismerősét, hogy kommentálja az eseményeket? Az néha komplikált lehet, arról nem is beszélve, hogy esetleg a közelben ülőket is zavarhatja. Esetleg nem megy el színházba? Akkor a szórakozás élményét vonja meg magától. Esetleg valamilyen más megoldás is létezik a problémára? A következőkben nemlátó alapszakos hallgatónk, Mátrai Balázs egy különleges színházi előadásról ír, ami lehetővé teszi, hogy a látássérült nézők is maradandó élménnyel térjenek haza egy színházi előadásról.

Bizony, akinek nem tökéletes valamely érzékszerve, mondjuk a látása, sok mindenben hátrányt szenved a többi emberhez képest. Nincs ez másként egy színházi darabnál sem, hiszen a színpadon történő képi elemeket nehéz így elképzelni. Szerencsére azonban van megoldás. Egyre több az úgynevezett narrációs színházi előadás, ami  lehetővé teszi, hogy a látássérült érdeklődők is legalább úgy élvezzék a darabot, mint más nézők. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, egy olyan nem mindennapi élményben is részesülnek, amit kevés átlag ember mondhat el magáról.

Mátrai Balázs kipróbálja a díszletet előadás előtt

Mindent meg lehet tapogatni

Az ilyen előadásokat különleges ceremónia, a színházbejárás előzi meg. A látássérült nézők az előadás előtt felmennek a színpadra, és megnézik a kellékeket, no meg a díszletet. Ehhez legalább egy órával a kezdés előtt meg kell érkezniük a színházba. Miután mindenki megérkezik, a narrációs előadást szervező egyesület részéről egy képviselő segít bejárni a terepet. Több egyesület, intézmény is szervez ilyen előadásokat, például: az Akku Egyesület, a 90 decibel, vagy a Pesti Magyar Színház, ahol a színházon belül van ilyen szervezés. Bizonyos dolgokat csak megfogni vagy megtapogatni lehet, néhányat viszont ki is lehet próbálni.

Jómagam már több ilyen narrált előadáson is részt vettem, például a Don Pasqualén, ami egy opera volt az Erkel Színházban. A darabban egy száj formájú kanapé is szerepelt, melybe bele is lehetett ülni. De ilyen előadás volt még a Tót Ilonka a Nemzeti Színházban, vagy a Funtineli boszorkány az Újszínházban. Aki vezeti az egyesülettől a színpadbejárást, olykor információt is mond: egy-egy tárgy például ágy, asztal, ajtó, szék, szekrény hogyan fog megjelenni a történetben. Majd miután mindenki megnézett mindent, levonulunk, lehet menni a ruhatárba, ha szükséges leadni a kabátokat, valamint ilyenkor lehet átvenni a jegyeket is. A következő fontos mozzanat a narráció.

Folyamatos kommentelés

Minden látássérült néző kap egy fülmonitort, melyhez fülhallgató is jár, vagy aki úgy szeretné, használhatja a sajátját is. Ezek a készülékek gyakorlatilag úgy néznek ki, mint egy rádióadó. Ezen az elven is működnek, be vannak állítva egy bizonyos frekvenciára, így nekünk csak a hangerőgombbal vagy a be- illetve kikapcsoló gombbal kell foglalkozni. Maga a narrátor a nézőtér mögött egy üvegpavilonban foglal helyet, és egy mikrofonba mondja a szöveget, melyet a látássérült nézők hallanak a fülmonitoron keresztül. Mielőtt elkezdődne az előadás, rendszerint elmond néhány általános információt, a nyitó jelenetről, hol vagyunk éppen, a megjelenő szereplők milyen öltözékben vannak, valamint melyik színész milyen szerepet játszik. Majd miután minden néző elfoglalta a helyét, a függönyt elhúzzák, a fényeket leoltják. Az előadás elkezdődik.

A narrátor rendszerint az olyan történéseket mondja el, amik a színpadon történnek, de mi, nemlátó nézők nem biztos, hogy érzékelnénk úgy egyébként. Ilyen például, ha valaki belép a helyiségbe, vagy leül valahová. Fontos megemlíteni, hogy csak akkor beszél a darabot narráló, ha nagyon szükséges. Általában ha csak párbeszéd zajlik, csendben van, illetve akkor szólal meg ilyenkor, ha okvetlenül szükséges, mert az egyik karakter helyzetet változtatott. Az információkat érthetően, lényegre törően közli az őt hallgatókkal. Előfordulhat olyan is, hogy több minden is történik egyszerre a színpadon, ezt, ahogy tudja, mondja. Valóban nem egyszerű, mikor elmond egy történést, de közben már valami más is zajlik a színpadon. Nehéz ilyenkor értelmezni az eseményeket, de nekem még nem történt olyan, hogy ne értettem volna.

A szünetben a narrátor is kijön a helyéről, megkérdezi a látássérült nézőket, hogy minden rendben van-e, valamint a narráció is érthető vagy nem. A 90 Decibel Egyesület esetében a fülmonitorok elemmel működnek. Előfordulhat, hogy ezek lemerülnek. Ezeket ilyenkor ellenőrizni kell, és ha szükséges, akkor kicserélni. Más egyesületek, akik szerveznek hasonló előadásokat, általában okos telefonnal oldják meg a narráció kérdését. Mindenki visszaül a helyére. Így tesz a narrátor is, aki a kezdéshez hasonlóan pár perccel a folytatás előtt ismét elmondja, hogy hol leszünk, miután tovább megy a darab, mi az aktuális helyzet, melyik szereplő lesz majd látható. A szünetnek vége, az előadás folytatódik.

A második felvonásban a narráció ugyanúgy folytatódik, akárcsak az elsőben. A narrátor ilyenkor is csak a legfontosabb történéseket mondja el. Természetesen, amikor azt említi, hogy éppen melyik szereplő lépett be, a darab szerinti nevén nevezi. Az előadás végén a taps következik, valamint a színészek kijönnek és meghajolnak. A narrátor elmondja, hogy éppen melyik szereplő hajolt meg, valamint őt ki követi a sorban. Majd elmondja ismét, melyik szereplőt melyik színész játszotta. Végül megköszöni a figyelmet, és a részvételt.

Mátrai Balázs

És hogy kik szerveznek ilyeneket?

Befejezésként néhány szót a narrációs előadásokat szervező egyesületekről. Több ilyen is működik az országban, főleg Budapesten, de közülük talán a legismertebb és népszerűbb a 90 Decibel project. Az egyesület 2010 óta működik, és szervez látássérülteknek akadálymentes színházi előadást, sőt időnként hallássérülteknek is jelnyelvi tolmács bevonásával.

Általában az egyesületből valaki, rendszerint a vezetője, aki egyébként a legtöbbször a narrátor is, előre megnézi a darabot, hogy jobban képben legyen a cselekménnyel. A látássérült vagy hallássérült közönséget hírlevélben tájékoztatják az ilyen előadásokról. Aki jelentkezni szeretne valamelyikre, e-mailben vagy telefonon megteheti. Aztán lefoglalják a jegyeket, melyeket az előadás előtt vehet át az érdeklődő. A 90 Decibel esetében az ő általuk szervezett előadásokra a látássérültnek és kísérőjének a jegy olcsóbb, mintha az ember hagyományos színdarabra vásárolna jegyet. Mivel törekednek a változatosságra is, általában több színházban is szerveznek narrációs előadást, nem mindig csak ugyanott. Általában egy vagy két ilyen előadást szerveznek egy hónapban, leggyakrabban a fővárosban néha egy-két vidéki helyszínen is.

Érdekesség, hogy a 90 Decibel project vaktúrákat is szervez, ahol látássérültek két vagy három kísérővel vagy egy esetleg egyedül kiránduláson vehetnek részt, belföldön, de külföldön is, például nyaraláson Horvátországban vagy egy hétvégi kikapcsolódáson Prágában.

Az Akku Egyesület is szervez látássérülteknek színházi előadásokat, ők is önkéntesek bevonásával bonyolítják a narrációt. Fontos különbség viszont, hogy még a 90 decibel fülmonitor segítségével teszi a látássérült néző számára hallhatóvá a narrációt, addig az Akku Egyesület esetében okostelefon, például iphone segítségével oldják meg a technikai kérdést. Maga a narráció egyébként náluk is ugyanúgy zajlik. Csak a leglényegesebb információkat mondják el a színpadi eseményekből, illetve az olyan dolgokat, amiket a látássérült néző nem láthat, feleslegesen ők sem beszélnek a darab során.

Az Akku Egyesület facebookon vagy e-mailben tájékoztat az eseményeikről. Természetesen náluk is lehet jelentkezni e-mailben. A jegy esetükben is olcsóbb a hagyományoshoz képest, azonban nem olyan mértékben, mint a 90 decibel esetében.

A harmadik általam is ismert egyesület a Pesti Magyar Színházban működik. Ez a már említett kettőtől eltérően a színházon belül működik, egy társadalmi felelős csinálja meg, a narrátor szerepét is ő szokta betölteni. A többi mozzanat hasonló, itt is okostelefonon keresztül lehet követni a narrációt. Fontos itt megemlíteni, hogy ezek is be vannak állítva egy sávra, melyhez jól működő wifi kapcsolat is szükséges a színházban. Ha ez valamiért nincs, előfordulhat, hogy a narrációt sem lehet hallani. A narrálás technikája esetükben is úgy működik, mint a már említett két egyesület esetében. A Pesti Magyar Színház narrációs előadásairól hírlevélben tájékoztat, melyre e-mailben lehet jelentkezni. Náluk maximum 50 százalékos kedvezmény van az ilyen előadásokra, a kísérőnek 25 százalék.

szerző: Mátrai Balázs

fotók: Mátrai Balázs és CSPad

2018 végén és 2019 elején az alábbi előadásokon vehetnek részt a látássérült és nemlátó emberek:

Decemberi előadások audionarrációval a Pesti Magyar Színházban:

  • December 2. vasárnap 15 óra Tündér Lala
  • December 5. szerda 15 óra Rumini
  • December 6. csütörtök 15 óra Időfutár
  • December 7. péntek 15 óra Tündér Lala
  • December 8. szombat 15 óra Rumini
  • December 9. vasárnap 15 óra A fösvény
  • December 10. hétfő 19 óra Utánképzés ittas vezetőknek
  • December 11. kedd 19 óra Utánképzés ittas vezetőknek
  • December 12. szerda 19 óra Folytassa, Ciceró!
  • December 13. csütörtök 19 óra Valahol Európában
  • December 14. péntek 19 óra Valahol Európában
  • December 15. szombat 15 óra Valahol Európában
  • December 16. vasárnap 15 óra Suncity – a Holnap Tali!-musical
  • December 17. hétfő 19 óra Házasságon innen, házasságon túl
  • December 19. szerda 19 óra Naptárlányok
  • December 20. csütörtök 19 óra A muzsika hangja
  • December 21. péntek 19 óra Naptárlányok
  • December 25. kedd 19 óra A muzsika hangja
  • December 26. szerda 15 óra A muzsika hangja
  • December 27. csütörtök 15 óra Rumini
  • December 28. péntek 15 óra Időfutár
  • December 29. szombat 19 óra Naptárlányok
  • December 30. vasárnap 11 óra Tündér Lala
  • December 30. vasárnap 19 óra Utánképzés ittas vezetőknek
  • Január 13. vasárnap 15 óra Legyetek jók, ha tudtok!

Az Akku Egyesület programjai:

  • Átrium – Chicago; Az öldöklés istene
  • Karinthy Színház – Tortúra;  2019.január,
  • Thália Színház – Oscar; Boeing, boeing; Csoda korban élünk
  • Miskolci Nemzeti Színház – egyeztetés alatt
  • Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház – Meseautó;  2018.12.01. Bob herceg 2019 május
  • Székesfehérvári Vörösmarty Színház -Régimódi történet 2019.január 31.
  • Ódry Színpad – egyeztetés alatt
  • Centrál Színház – My fair lady 2018.december 18.
  • Stúdió K – Odüsszeusz bolyongásai; Bakfitty
  • Bethlen Téri Színház – Nőkből is megárt…; Viszontlátásra; A háromágú tölgyfa tündére
  • Operett Színház – István, a király 2019.május
  • Nézőművészeti Kft. – egyeztetés alatt

A 90 decibel programjai:

  • December 1., 15 óra, Kecskeméti Katona József Színház – A király beszéde (narrálva)
  • December 9., 11 óra, Erkel Színház, Budapest – Puccini: A nyugat lánya opera (narrálva)
  • December 21. 11 óra, Erkel Színház, Budapest – Csajkovszkij: Diótörő balett (narrálva)
  • Január 27., 11 óra, Erkel Színház, Budapest – Meyerbeer: A hugenották opera (narrált)