“A legvidámabb barakk”, egypártrendszer, Munkásőrség, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Ifipark és a három T, – néhány kifejezés, ami eszünkbe jut a Kádár-korszakról. De vajon hogyan jelent meg a párkapcsolat és a magánélet a médiában? Mit takarnak pontosan a “kétmilliós vásárlások”? És mit tudhatunk még meg erről a korról a Szabó család rádiós szappanoperájából? Kiderülhet a Médiakutató alábbi cikkeiből, amelyeket nemcsak a Kádár-korszak köt össze, de közös bennük az is, hogy szerzői ELTE Média szakos hallgatók voltak. Olvassátok el cikksorozatunk negyedik részét!
Geda Zsófia:
A Kádár-rendszer ambivalens módon viszonyult a magánélethez. Egyes esetekben beavatkozni kívánt, míg más, olykor hasonló élethelyzetekben hagyta érvényesülni a magánélet sérthetetlenségét, így a magánélet és a közélet között sokszor nem voltak egyértelműek a határok. A Kádár-korszak fontos jellemzője, hogy a hatalom szinte évről évre máshol húzta meg ezt a határt. A párkeresés és -választás, illetve a házasság is fontos cselekvési terület volt a rendszer számára.
Kácsor Adrienn:
„Kétmilliós” vásárlások: képzőművészet és politika a Kádár-korszakban [2009 ősz]
Szocialista mecenatúra 1965 és 1980 között.
A „kétmilliós” vásárlások a Kádár-korszak kultúrtörténetének elfeledett szeletét jelentik: annak történetét, hogy a mindenben gyámkodó állam miként épített ki egyfajta szociális hálót a korszak képzőművészei számára, maga bújva a mecénás szerepébe. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja által szervezett vásárlásokat 1965-től tartották meg rendszeresen, évi kétmillió forinttal támogatva a táblakép-festők megélhetését. De kik részesülhettek ebből a támogatásból? Ebben a dolgozatban egy hosszabb kutatás első szakaszának eredményeit összegzem.
Voloncs Laura:
„Rólunk szól.” [2010 tavasz]
A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma.
A tanulmány célja választ adni arra a kérdésre, hogy hozzájárult-e A Szabó család című folytatásos rádiójáték az 1956-os forradalom utáni kádári konszolidációhoz, és ha igen, mennyiben. Ennek érdekében az 1959-től 1968-ig terjedő időszak – azaz a sorozat indulása és a csehszlovákiai bevonulás között eltelt közel egy évtized – néhány jellemző politikai és kulturális eseményét a műsorfolyam alapján rekonstruálja.
Kép forrása: Pixabay, a válogatást készítette: Antal Lilla