alumni hírek programajánló

Űrlények és rockerek az ELTE Médián: idén is jön a Kutatók Éjszakája

Szeptember 28-29-én a legkülönfélébb tudományterületek között kalandozhatunk egy izgalmas este erejéig: jön a Kutatók Éjszakája, és ebből az alkalomból országszerte számos tudományos központ, kutatóintézet, laboratórium várja nyitott kapukkal és érdekes előadásokkal, bemutatókkal, kísérletekkel, játékokkal a nagyközönséget. Csak Budapesten közel 1700 programlehetőség között lehet válogatni – mi most azok közül szemezgetünk az alábbi programajánlóban, amelyek médiás szempontból is érdekesek lehetnek, nemcsak a szakmába vágó tematika miatt, de akár érzékenyítő jellegüknél vagy vitaindító témafelvetésüknél fogva. Az egész országban több mint 4000 program között lehet válogatni, a Kutatók Éjszakája honlapján tudtok böngészni és válogatni, városra, helyszínre és tudományágakra lebontva is.

Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék szervezésében két eseményre látogathattok el pénteken, az egyiket Hammer Ferenc, a másikat Hargitai Henrik tartja.

szeptember 28. 17:00 – 18:00, ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék

Hammer Ferenc az előadásában az állam, illetve a politika szerepeit elemzi a popzenében a szocializmusban és ma. Megmutatja az egyezőségeket és különbözőségeket abban, hogy miként működött cenzorként a mindenható állam egykor, és ma, amikor látszólag gyengébb eszközei vannak arra, hogy kiből legyen sztár, megasztár vagy gigasztár. Az előadás betekintést nyújt abba, hogyan igyekszik az állam közpénzen megvigasztalni a hüppögő idősödő magyar rockereket amiatt, hogy ma már nincs úgy, mint régen.

Semjén Zsolt és Nagy Feró

szeptember 28. 15:00 – 16:00, ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék

A Fermi-paradoxon értelmében a világegyetemnek tele kellene lennie más technikai civilizációktól érkező jelekkel, ilyet eddig mégsem találtunk. Hol vannak az űrlények? Van-e bármilyen módszer, amivel közelebb jutunk a Fermi-paradoxon megválaszolásához, illetve ahhoz, hogy mifélék lehetnek az űrlények? Hargitai Henrik az előadásban áttekinti, hogy mi eddig milyen üzeneteket küldtünk a reménybeli űrlényeknek és mik azok, amikre mi számítunk. A megjelenő hallgatóktól azt kérjük, gondoljanak ki egy mondatot, amit ők üzennének az űrlényeknek, amiről úgy érzik, hogy az űrlények egy ilyen üzenetet örömmel fogadnának.

szeptember 28. 17:00 – 19:00, Budapesti Corvinus Egyetem új épület

Az interaktív feladatokból álló programon négy instruktor vezetésével járhatunk körbe négy újmédiás témát: az újmédia-használat személyes kockázatait, az újmédia-retorika kérdéskörét, a Tinder jellemzőit, valamint a közösségi média színterein jelenlévő Z-generációs munkavállalók szólásszabadságának határait.

szeptember 28. 17:00 – 18:30, ELTE Társadalomtudományi Kar

A Szociopoly egy érzékenyítő társasjáték, amelyben a játékosoknak a mélyszegénységben élők viszonyai között kell túlélnie 30 napot. A játék során egy átlagos hónap napjain lehet végighaladni. Minden játékos megkapja a ma Magyarországon elérhető támogatásokat, emellett közmunkából vagy feketemunkából szerezhetnek jövedelmet, és akinek szerencséje van, az találhat vagy nyerhet is pénzt. Mindenkinek kell élelmiszert vásárolnia, be kell fizetnie a lakásfenntartás költségeit, ezen kívül a gyermekek iskoláztatása, a ruházkodás, az orvosi ellátás is kiadásokkal járhatnak. Ha valakinek nincs pénze, akkor vásárolhat hitelbe, vagy az uzsorástól kérhet kölcsönt. A bevételek és kiadások összegei hozzávetőleg megfelelnek a mai magyar valóságnak.

szeptember 28. 18:00 – 19:00, BME Q épület

Az előadás bemutatja néhány hazai és nemzetközi influencer, Youtuber videóit, a személyes márkázásról, a retorikáról, a meggyőzési utakról való beszélgetés után pedig egy interaktív kísérlet következik, amelynek során kiderül, hogy a hallgatóság vajon mennyire hiszi el az influencer Youtuberek által közvetített üzeneteket. A kísérleteknél maradva arra is megkaphatjuk a választ, hogy vajon az előzetes információink segítenek-e nekünk helyes döntést hozni abban, hogy elhisszük-e az influencer üzenetét.

szeptember 28. 19:30 – 20:00, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Az előadás az 1968 óta eltelt évtizedek – európai és észak-amerikai – szabályozási tendenciáit tekinti át a szexualitás vonatkozásában, két irányt elkülönítve. Az egyiket, amelyet közvetlenül asszociálunk a szexuális forradalommal, nevezhetjük „liberalizációs irány”-nak: ilyen például a házasságon kívüli szex vagy a homoszexualitás dekriminalizálása, valamint a gyógyszeres fogamzásgátlás elérhetővé válása. Azonban ugyanebben az időszakban, szoros összefüggésben-kölcsönhatásban a liberalizációs folyamattal, egy másik tendencia is érvényesült ezen a téren, amely a szexuális szabadság tekintetében az egyéni autonómiára, integritásra összpontosít. Ez a tendencia pedig éppen a kriminalizáció irányába hat: ilyen a házasságon belüli nemi erőszak tényállásának bevezetése, illetve a szexuális erőszak fogalmának kiterjesztése vagy a gyermekek fokozottabb védelme a szexuális visszaélésekkel szemben.

szeptember 28. 17:00 – 17:45, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Ludovika Campus

A közösségi média életünk szerves része. Számos pozitív dologra használhatjuk, kapcsolattartásra a szeretteinkkel, barátainkkal, növelni az üzletünk bevételét, fontos társadalmi-politikai ügyek népszerűsítésére, de akár életek mentésére is – gondoljunk csak egy katasztrófa során végbemenő kríziskommunikációra, segítségkérésre. A pozitívumok mellett azonban rengeteg kihívást, kockázatot, fenyegetést is tartogathat, amelyek sok esetben kapcsolódnak a honvédelmi-, rendvédelmi-, nemzetbiztonsági szolgálatok működéséhez.

A védelmi szféra esetében szintén jelen van egyfajta kettősség, hiszen míg egyik oldalról a biztonságot veszélyezteti, addig másik oldalról olyan lehetőségeket biztosít a szervezetek számára, amelyekkel a törvényben meghatározott feladataikat láthatják el. Legyen szó hírszerzésről, lélektani műveletek végzéséről, számítógép-hálózati műveletekről, a közösségi média ezek esetében is rendkívül hasznos eszköz.

szeptember 28. 15:00 – 17:00, Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar

Ezt a két kifejezést Marc Prennsky írta le először a Digital Natives, Digital Immigrants című tanulmányában. Digitális bennszülöttnek azokat hívta, akik már a digitális világba születtek, és akik már teljesen természetesen használják ezeket az eszközöket. Digitális bevándorlók pedig azok, akiknek mindezt meg kellett tanulniuk, hiszen előbb születtek. Tipikusan az oktatásban a tanárokat szokás bevándorlóknak, a diákokat pedig bennszülöttnek tekinteni. Ebből a tényből mind az oktatás, mind a vállalati működés terén adódó problémaköröket, a megoldások lehetséges alternatíváit, az információs és kommunikációs technológiák használatát tárja fel az előadás.

szeptember 28. 18:00 – 18:40, Budapesti Corvinus Egyetem főépület

A jövő már itt van, csak nem egyenletes az eloszlása – ez az állítás a városainkra is igaz. Ráadásul a jövő városai sok mindent jelenthetnek, annak is függvényében, hogy hogyan szeretnénk élni bennük, és egymással. Mit láthatunk a városi jövőből, ha a mai városainkban sétálunk? És merre érdemes továbblépni, ha száz év múlva is élvezetes, izgalmas és jól működő városokban szeretnénk élni?

A képek forrása: Pixabay és Semjén Zsolt Facebook-oldala, szöveg: Dömötör Nikolett