hírek

Mi a különbség a mesterséges intelligencia és egy festő között?

Idén is volt Kutatók Éjszakája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán. A szeptember 29-én pénteken rendezett tudományos eseménysorozat Média tanszékes állomásán a program a művészet és a mesterséges intelligencia kapcsolatát feszegette. 

UPDATE: Felkerült az EPER Rádió honlapjára az előadás teljes szövege, amit itt olvashattok el!

A program elején Biczó Zoltán Bálint (data scientist, informatikai tanácsadó, podcaster) felvezetését hallhattuk, amelyben olyan kérdésekre kerestük a választ, mint például: Hogyan alkot a mesterséges intelligencia? (Azaz egy gép vagy program által megnyilvánuló intelligencia) vagy hogy egy mesterségesen létrehozott tárgy képes-e viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni? A gépi tanulás során a tapasztalatokból generál tudást a gép, illetve példák alapján képes szabályokat felismerni és meghatározni.

Biczó Zoltán Bálinttól azt is megtudhattuk, hogy a mesterséges intelligencia és a program nem egy és ugyanaz, mivel az előbbi képes az alkotásra, addig az utóbbi, ezzel szemben csak programozottan működik. A mesterséges intelligencia esetében érdekes kérdésként merült fel, hogy ki a művészeti alkotás alkotója? A mesterséges intelligencia maga, vagy az ember, amely azt létrehozta? A továbbiakban felmerült a kérdés, hogy hol is van a művészet határa és van-e egyáltalán? A mesterséges intelligenciával, olyat alkothatunk, ami még nem létezik. Ennek tudatában tekinthetjük művészetnek, hiszen van-e olyan művész, aki teljesen és tökéletesen egyedit alkotott?

A mesterséges intelligencia és a művészet összefonódhat, erre bizonyítékképpen példákat is kaptunk:

  • Az inspiráló robot, az InspiroBot, aminek köszönhetően a mesterséges intelligencia szöveget alkot algoritmus által kiválasztott képekhez. Ezek a szövegek gyakran ismételgetett „életbölcsességeket” tartalmaznak.
  • Egy másik remek példa a Deepart applikáció, ahol egy általunk kiválasztott bármilyen fotóból és egy művészeti alkotásból montázst készíthetünk, így elmosva a határokat a valós kép és a festmény vagy rajz között.
  • A harmadik példa az Ampermusic volt, amellyel különféle témáknak megfelelő zenéket hozhatunk létre. Beállíthatjuk, hogy milyen típusú zenét szeretnénk, amelyet a program ez által elkészít nekünk.

Egy rövid szünet után kerekasztal-beszélgetés következett: Hargitai Henrik, Gács Anna és Orbán Katalin részvételével. A beszélgetés fő témája volt, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásokat tekinthetjük-e műalkotásnak. Sok helyen az ilyen technikával létrehozott alkotásokat Artwork-ként emlegetik, azonban arra még nem találtak választ, hogy ez tényleg művészetnek tekinthető-e. Oktatóink erre más-más válaszokat adtak. Például Orbán Katalin határesetként jellemezte, bár szerinte születhetnek ebből olyan dolgok, amelyek művészi értékkel bírnak. Gács Anna szintén lehetségesnek tartja, de ez attól függ, hogy az adott alkotásnak mi a célja, hiszen a művészi alkotás elválaszthatatlan a használatától.

Akadnak olyanok is akik, úgy értelmezik, hogy ez felér a művészet halálával, ez azonban a befogadótól is függ, hogy az adott művet művészi alkotásnak tekinti-e vagy sem. Fontos azt is megjegyezni, állították a beszélgetés résztvevői, hogy ez nem teljesen fair az igazi művészekkel szemben. A mesterséges intelligencia és a valós művészek között nagy különbség, hogy a művész tudatosan hozza létre alkotását, ezzel szemben a gép véletlenszerűen vagy parancsok által alkot. Mivel a mesterséges intelligenciának, nincs önreflexiója és morális érzéke az alkotótevékenységet még nem feltétlenül tekinthetjük műalkotásnak.

Felmerült az a lehetőség is, hogy, ezt a témát inkább kommunikációs szinten lenne célszerűbb megközelíteni és kevésbé kellene a műalkotás szintjén gondolkodnunk. Elmélkedhetünk például még azon, hogy mi lesz akkor, ha ez a mesterséges intelligencia tudatosan fog viselkedni vagy lehet-e identitása egy robotnak? Valószínűleg, ezek a robotok akkor válhatnának művésszé, ha ők is gyakorlatok során tanulnának meg a folyamatokat, tapasztalatokat kéne szerezniük, amellyel identitásra is szert tehetnének, hiszen nem létezik művész identitás nélkül.

Az is kérdéses, hogy lehet-e sokkal bonyolultabb identitása egy robotnak, aki nem tudja értékelni a művészetet, mint egy embernek. És ha érzelmi intelligenciát adunk egy robotnak, akkor már bizonyos tekintetben ő is „emberré” válhat? Sőt az is lehetséges, hogyha érzelmi intelligenciával ruházzuk fel a robotokat, akkor döntő helyzetben a helyesebbik utat választják.
Az előadást egy olyan kérdéskörrel zártuk, amire mi sem találtuk meg a választ: Vajon a mesterséges intelligenciával egy hozzánk hasonló lényt szeretnénk létrehozni vagy valami fejlettebbet? És ha az utóbbi, akkor félünk-e ettől vagy sem?

Ha lemaradtatok ne keseredjetek el, mert az előadásról videó felvételek is készültek:

 

Írta: Siffer Klaudia és Bibercz Anett

A fotókat köszönjük az ELTE Online-nak és Szabó Dórának.