AZ ALAPSZAKOT GONDOZÓ INTÉZET
Művészetelméleti és Médiatudományi Intézet
ALAPSZAKFELELŐS
dr. György Péter egyetemi tanár (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet)
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK MEGNEVEZÉSE
Kommunikáció- és médiatudomány (Communication and Media Science)
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKON SZEREZHETŐ VÉGZETTSÉGI SZINT
ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGJELÖLÉSE
Végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
Szakképzettség: kommunikátor
Szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication
VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓK
Újságíró, Médiatudomány
A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN
6 félév
AZ ALAPFOKOZAT MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ
KREDITEK SZÁMA
180 kredit
IDEGENNYELVI KÖVETELMÉNY
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges.
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI CÉLJA ÉS A SZAKMAI KOMPETENCIÁK
A szak célja kommunikációs szakemberek képzése, akik ismerik a kommunikáció különböző színterein működő intézményeket, intézményrendszereket. Ismerik a társadalmi kommunikáció színtereit, az itt működő intézmények struktúráját, a kommunikáció és média fontosabb intézményeit, a kommunikáció és média működését. Megszerzett tudásuk, képességeik és attitűdjeik birtokában teljes mértékig alkalmasak a kommunikáció színterein lévő intézményekben kommunikációs munka végzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására
Általános szakterületi ismeretek – 39 kredit
Hajnal Ernő
A kurzus célja megismertetni a hallgatókkal a webes környezetben történő munka alapjait. A félév során két gyakorlati helyzetet modellezve ismerkedünk meg mindazokkal a módszerekkel és technikákkal, amik a korszerű, hatékony és nem utolsó sorban szabályos honlapkészítéshez szükségesek.
Bodolai László
A kurzus célja a médiára vonatkozó jogszabályok rendszerének bemutatása, a médiával kapcsolatos általános jogi fogalmak áttekintése, értelmezése. A kurzus kiemelten foglalkozik a sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadsága jogszabályi hátterével, a jogrendszer hiányosságaival visszaélő, sajtószabadságot veszélyeztető törekvések elemzésével.
Mátay Mónika/Hermann Veronika
Az előadás az alapvető médiatörténeti ismereteken kívül (sajtó- és sugárzástörténet) számot vet azokkal a kulturális technológiákkal, amelyek a 19. századi nyilvánosságot elkezdték kialakítani, és amelyek létrehozták azokat a gyártási, terjesztési és befogadási modelleket, amelyek a ma is ismert médiakörnyezetet jellemzik.
Házas Nikoletta
Az írásgyakorlat órán esszéírást tanulunk. Az esszé műfaj sajátosságainak és néhány ismert esszéista egy-egy művének megismerése után a hallgatóknak minimum 3 esszét kell írniuk, három témában, melyek közül egyet ők választanak, egyet közösen választunk, és a harmadik meglepetés lesz. Az esszéírás, mint az önmegismerés és önfejlesztés egyik legfontosabb műfaja a szakmai és nyelvi kompetenciákon túl személyes élményeket is ad mindazok számára, akik vállalják az önfejlesztéssel járó nehézségeket és örömöket. Ehhez próbálunk közösen egymás emberi méltóságát tisztelő, elfogadó és egyben fejlesztő légkört teremteni. Mivel gyakorlati óráról van szó, az óra látogatása kötelező,, maximum 3 hiányzás lehetséges. A jegyszerzés feltétele tehát az aktív részvétel, és a saját írások folyamatos javítgatása, stilizálása, tisztázása. Az utolsó órán le kell adni minimum 3 esszé javított változatát
Szilágyi-Gál Mihály
Az órákon részben a szakdolgozatírás általános követelményeivel foglalkozunk, részben pedig a hallgatók egyéni témáinak elemzésével.
Bartha Judit, Papp Zoltán
A kurzus első felében az ember, a gép és az elgépiesedés témáját járjuk körül filozófiai és esztétikai szempontból, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a különböző kulturális kontextusokban hogyan tematizálták az ember gépiességét, a géphez való viszonyát és gépi reprodukálhatóságát. A második felében az embergépek néhány ismertebb típusát (szörnyek, homunculusok, gólemek, automaták, kiberek) tárgyaljuk. A vizsgálat során az adott típusok jellegzetességeit először tágabb elméleti keretbe helyezzük, majd szépirodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások segítségével konkretizáljuk. A teljesítés feltétele: írásbeli vizsga.
Bartha Judit, Papp Zoltán
A kurzus első felében az ember, a gép és az elgépiesedés témáját járjuk körül filozófiai és esztétikai szempontból, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a különböző kulturális kontextusokban hogyan tematizálták az ember gépiességét, a géphez való viszonyát és gépi reprodukálhatóságát. A második felében az embergépek néhány ismertebb típusát (szörnyek, homunculusok, gólemek, automaták, kiberek) tárgyaljuk. A vizsgálat során az adott típusok jellegzetességeit először tágabb elméleti keretbe helyezzük, majd szépirodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások segítségével konkretizáljuk. A teljesítés feltétele: írásbeli vizsga.
A tanulmányaikat 2017 szeptemberében vagy az után megkezdő Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatóknak és a tanulmányaikat 2018 szeptemberében vagy az után megkezdő, Kommunikáció- és médiatudomány specializációt választó Szabad bölcsész alapszakos hallgatóknak a tanegységlistájában szerepel egy szigorlat. A szigorlat kódja BBN-KOM-600, annak a félévnek az elején kell felvenni, amikor vizsgázni akarnak
A szigorlat zárthelyi írásbeli vizsga, melyen semmilyen segédeszköz nem használható. Egy féléven belül egyszer ismételhető. A szigorlat javasolt időpontja a 2. félév vége. 2019 tavaszától kezdve minden félévben meg fogjuk hirdetni. Minden vizsgaidőszakban két vizsgaidőpontot és egy utóvizsgát hirdetünk meg. Akinek nem sikerül letenni a szigorlatot legkésőbb a szakzárást megelőző félévben, az nem jelentkezhet záróvizsgára. A szigorlat osztályzata a 2019 szeptemberében és az után kezdő hallgatóknak már a diplomajegyükbe is be fog számítani, a korábban kezdetteknek nem.
A szigorlaton a hallgatók a szak alapvető ismereteiből adnak számot, anyaga a kurzusok tananyagán alapul, de a hozzá tartozó olvasmánylista tartalmazhat olyan szövegeket is, amelyeket nem kellett a kurzusokra elolvasni. Azaz az egyes kurzusok segítenek feldolgozni a szigorlat kötelező olvasmányait, de nem tudják teljesen lefedni, ezért nagy figyelemmel érdemes tanulmányozni a szigorlat olvasmánylistáját. A vizsga két részből áll: az első részben az olvasmányok alapján rövid esszékérdésekre kell válaszolni, a másodikban egy alkalmazott feladatot kell megoldani 10-15 mondatban. Az olvasmánylista mellett minden témakörnél találnak példát alkalmazott feladatra.
A szigorlat témakörei szak szerint
| Kommunikáció- és médiatudomány BA | Szabad bölcsész BA – Kommunikáció- és médiatudomány specializáció |
| Társadalomtörténeti ismeretek | – |
| Társadalomelméleti alapok | Társadalomelméleti alapok |
| Médiajog | Médiajog |
| Kommunikáció- és médiatudományi alapismeretek | Kommunikáció- és médiatudományi alapismeretek |
| Médiatörténet | Médiatörténet |
| A reprezentáció politikája és etikája | A reprezentáció politikája és etikája |
| – | Média- és művészetelmélet |
A bevezetés adminisztratív nehézségei miatt a 2017-ben kezdetteknek – az alapszakosoknak és a szabad bölcsészeknek is – a következő témakörökből kell csak vizsgázniuk, függetlenül attól, hogy mikor teszik le a vizsgát:
| Társadalomelméleti alapok |
| Médiajog |
| Kommunikáció- és médiatudományi alapismeretek |
| Médiatörténet |
| A reprezentáció politikája és etikája |
A szigorlat kötelező olvasmányainak a listája, az alkalmazott feladatok példái és az olvasmányok elérhetőek itt:
https://drive.google.com/open?id=1Lc9BnnWlLut8X0Tow25V29ryBwe33-pK
Ezzel párhuzamosan az érintett diákok számára átalakítjuk az államvizsgát: ott tételekből nem kell majd vizsgázni, csak a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdésekből és témákból.