Alapozó ismeretek


Általános tudnivalók a szakról

AZ ALAPSZAKOT GONDOZÓ INTÉZET
Művészetelméleti és Médiatudományi Intézet

ALAPSZAKFELELŐS
dr. György Péter egyetemi tanár (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet)

AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK MEGNEVEZÉSE
Kommunikáció- és médiatudomány (Communication and Media Science)

AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKON SZEREZHETŐ VÉGZETTSÉGI SZINT
ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGJELÖLÉSE
Végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
Szakképzettség: kommunikátor
Szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓK
Újságíró, Médiatudomány

A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN
6 félév

AZ ALAPFOKOZAT MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ
KREDITEK SZÁMA
180 kredit

IDEGENNYELVI KÖVETELMÉNY
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges.

AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI CÉLJA ÉS A SZAKMAI KOMPETENCIÁK
A szak célja kommunikációs szakemberek képzése, akik ismerik a kommunikáció különböző színterein működő intézményeket, intézményrendszereket. Ismerik a társadalmi kommunikáció színtereit, az itt működő intézmények struktúráját, a kommunikáció és média fontosabb intézményeit, a kommunikáció és média működését. Megszerzett tudásuk, képességeik és attitűdjeik birtokában teljes mértékig alkalmasak a kommunikáció színterein lévő intézményekben kommunikációs munka végzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására

Jelek és rövidítések



ALAPOZÓ ISMERETEK 31 KREDIT

Általános értelmiségképző tárgyak a társadalomtudományi képzési területen – 10 kredit

Filozófiatörténet

Szakmai-tudományos írásgyakorlat

 

Házas Nikoletta

Az óra a „hogyan írjunk szemináriumi dolgozatot” és a „hogyan írjunk szakdolgozatot”, kérdésre ad (elméleti és
gyakorlati) választ. A félév első felében áttekintjük az ehhez szükséges ismereteket (kik, miért. hol, hogyan és
milyen formában „művelik” a tudományt, hogyan kell témát választani, kutatni, tématervet készíteni, stb) Ezek
után – mintaként – olvasunk egy/két tudományos szöveget, s végül a hallgatóknak kell majd összerakniuk
egy kutatási tervet, mely akár a későbbi szakdolgozatuk, szemináriumi dolgozatuk, vagy akár tudományos diákköri
dolgozatuk vázlata is lehet.

Számítástechnika 1.

Fodor János

1. Digitalizálás: a hallgatók a hatvanas-hetvenes évekből digitalizálnak egy beszkennelt naplóbejegyzést (Fodor András naplójából), strukturált szöveggé alakítva (Excel) jelzetelik és kulcsszavazzák benne a neveket, helyeket, címeket. 2. Munka megosztott dokumentumban (GDocs): elkészítik az adott napon megjelent napilap rövid kivonatát. 3. Információkeresés: összegyűjtik a napot magábafoglaló hónapban történt eseményeket, érdekességeket – kronológiát állítanak össze, majd cikket fogalmaznak belőle. 4. Infografika: a megismert hónap ábrázolása. Emblematikus, vagy látványosan ábrázolható híreit összefoglalva prezentálják a hónapot, mint megosztható kollázs, grafika, vagy animált vetítés (Prezi, vagy GoogleDia).

Számítástechnika 2.

 

Alapozó elméleti ismeretek – 21 kredit

A társadalomelmélet alapjai 1.

K. Horváth Zsolt

A két félves kurzus minden évben meghirdetésre kerül, egyike az ún. alapozó tantárgyaknak. Célja, hogy a szociológiára koncentrálva megtanítson arra, hogyan él, dolgozik, tevékenykedik a társadalomban élő ember. Milyen szokások, normák korlátozzák egyéni döntéseit, milyen pozitív és negatív kényszerítő erővel bírnak az életünket meghatározó intézmények és struktúrák? Hogyan határozza meg családunk gazdasági, társadalmi helyzete iskolai „sikerességünket”? Mit jelent eltérni, másnak lenni egy társadalomban stb.? Pierre Bourdieu, a világ egyik legtöbbet citált szociológusa egyszer azt mondta arra a kérdésre, hogy „mi a szociológia?”, hogy a szociológia valójában egy küzdősport; olyan eszközt ad a kezünkbe, mellyel a bonyolult társadalmi világban meg tudjuk védeni magunkat.

A társadalomelmélet alapjai 2.

K. Horváth Zsolt

A két félves kurzus minden évben meghirdetésre kerül, egyike az ún. alapozó tantárgyaknak. Célja, hogy a szociológiára koncentrálva megtanítson arra, hogyan él, dolgozik, tevékenykedik a társadalomban élő ember. Milyen szokások, normák korlátozzák egyéni döntéseit, milyen pozitív és negatív kényszerítő erővel bírnak az életünket meghatározó intézmények és struktúrák? Hogyan határozza meg családunk gazdasági, társadalmi helyzete iskolai „sikerességünket”? Mit jelent eltérni, másnak lenni egy társadalomban stb.? Pierre Bourdieu, a világ egyik legtöbbet citált szociológusa egyszer azt mondta arra a kérdésre, hogy „mi a szociológia?”, hogy a szociológia valójában egy küzdősport; olyan eszközt ad a kezünkbe, mellyel a bonyolult társadalmi világban meg tudjuk védeni magunkat.

Szociálpszichológia

Csókay Ákos

A kurzus során a hallgatók bevezetést nyernek a szociálpszichológia alapfogalmaiba, megismerkednek fontosabb elméletekkel, szerzőkkel. A kurzus az interaktív jelenségekkel foglalkozik, melyek sorába az én, a másik, a szerep, a kiscsoport és a tömeg tartozik. Vizsgálataink fókuszában a társas élet formái állnak, vagyis azt szeretnénk megérteni, hogy miként van jelen az ember a társadalomban, és hogy miként van jelen a társadalom az emberben. A kurzus célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a legfontosabb társadalmi jelenségek szociálpszichológiai értelmezésére.

Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba

Hammer Ferenc

A kurzus betekintést nyújt a digitális média/infokommunikáció használati módjai, szabályozási kérdései, tartalmai és gazdasági aspektusai által felvetett témákba. A kurzus a jelenre összpontosít. A hallgatók így saját tapasztalataikait mozgósítva élőnek érezhetik a tananyagot. A kurzus a leírás mellett kritikai figyelmet szentel a digitális világ problémáinak is. Az irodalom egyetlen könyv: Campbell – Martin – Fabos (2017) Media & Culture. An Introduction to Mass Communication, 11th Ed. (A kurzus együtt a Szakmai nyelvismeret nevű tanegységgel egyetlen monstre 3 órás foglalkozás a Gólyavárban.)

 

Közgazdasági alapismeretek

A mindennapi élet politikája